Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1907-09-19 / 38. szám
sok spolokra, bankára, beszednicára nekünk is ifjúsági egylettel, dalkörrel, olvasókörrel kell felelnünk. Mit is ér abban a nemzetiségi tengerben a százszor is megesketett tanító, aki tüntet magyar vizsgájával dékánusa előtt, ha az iskolán kívül izgat a magyar nyelv ellen s ha ő a legbuzgóbb terjesztője a nemzetietlen iratkáknak?! Ne is jutalmazzuk soha azt a tanítót, aki növendékeivel beszajkoItatja az előirt tananyagot, de azt, aki a társadalmi téren is bebizonyította magyarságát, aki a magyar haza iránti szeretetével ott buzgólkodik leginkább, ahol erre a lángoló szeretetre leginkább szükség van. Ezért alapítsunk énekkart, olvasókört, ifjúsági és női egyesületet minden faluban, de főleg ott, ahol szükség van : az őrhelyeken. Ezt annyival inkább kell most megcsinálnunk, mert erre soha jobb alkalom nem kínálkozott. A vasárnapi italmérési tilalom miatt a tétlenségre kárhoztatott nép minden tagja, a korcsmából kiszorúlt férfi, asszony, lány, legény örömmel fogadja, ha lelki vezérei összegyűjtik őket egy-egy a szivet-lelket nemesitő olvasókörbe, a kedélyt felvidámitó dalegyletbe, ha megtanulhatják magyar dalainkat, olvashatják legjobb magyar lapjainkat, könyveinket. Ha minden magyar ember nemzetiségi vidéken megteszi ezt a legszentebb kötelességét magyar hazájával szemben : akkor nem fogják hallatni szavaikat a vén Európa varjai; a magyar haza sorsán egy elvénült lángelme sem fogja a magyar nemzet testén köszörülni kicsorbúlt hírnevét; a nemzetiségi legyek sem fognak röpködni orrunk előtt és a magyarság testéről is pusztulni fog az a sok élősdi féreg. Ezek a károgó varjak csak úgy fognak elhallgatni, ha munkához látunk és minden szóbeszéd nélkül kultúránk erejével — kicsavarjuk a nyakukat. Rajta magyar! A tej. Mindenek előtt gratulálok a losonczi tejfogyasztóknak, hogy összebeszélés nélkül ott hagyták a tejcsarnokot, amely alakulásával a tej árát emelte a közönség rovására. De gratulálok másodsorban a tejtermelő gazdáknak, hogy olyan ügyesen tudták a tejdrágaságot a maguk javára értékesíteni. A gazdák, — amint értesülve vagyok — múlt szerdán tartott értekezletükön ugyanis kimondták, hogy ezentúl az egyöntetűség kedvéért a tej literét télen-nyáron 20 fillérért fogják a fogyasztóknak eladni. Ha ez a határozat való, nincs ellene szavunk; hiszen a maga vagyonával kiki azt tehet, amit akar. Ám az is igaz, hogy ilyen a közélelmezés könnyebbsége ellen irányuló kartellel szemben a fogyasztó közönség is szervezkedhetik és kimondhatja a a strajkot a tejfogyasztással szemben, vagyis úgy csinálhatják mint a halva született tejszövetkezettel szemben, t. i. a tejszállitó gazdáknak egymásután felmondják a tejet, mert drága. És a hiányzó tej helyett rántott levest, teát, szalonnát, s más egyebet esznek. Ez utóbbi ellen sem lehet senkinek kifogása. Elvégre a megélhetés nehéz harcában mindenki olyan fegyverrel küzdhet, amilyennel létét biztosíthatja anélkül, hogy a más élete ellen törjön. Senki sem kívánhatja a termelőtől, hogy termékét ingyen adja: de azt sem követelheti senki, hogy a fogyasztó az árúért azt az árt adja meg, amelyet követelnek. Ily esetben a kereslet és a kínálat nagysága szabja meg rendszerint az árt. Ám ettől eltérően előfordul számtalan olyan eset is, amikor a termelők szervezettsége miatt a fogyasztók tehetetlenek, mert a szükséges cikket egyrészt nem nélkülözhetvén és másrészt máshonnan nem szerezhetvén, a termelő kényétől-kedvétől függenek. Ily esetben a fogyasztott cikk árát nem a kereslet és kínálat nivelláló ereje szabja meg, de a termelő embersége. Az emberséges termelő megelékszik a tisztességes polgári haszonnal, mert elve az: »Hadd éljen más is, hogy én is éljék.« — Az embertelen termelő pedig egyszerre akarja a fogyasztó zsírját, hogy aztán abba ő maga is fúljon. Ez az elv különösen az élelmi cikkeknél érvényesül. Ha a kenyér, hús, tej, tojás, stb. termelő nem nyúzza a fogyasztó közönséget, békésenmegél a reá utalt fogyasztó közönség mellett, sőt ez utóbbi mindent fog elkövetni, hogy a termelő mennél inkább állhasson fenn épen a fogyasztó javára. De ha a fennt elősorolt termelők kapzsiságukban átlépik a tisztesség határát, a fogyasztó ezer módját leli annak, hogy az őt szipolyozó termelő tönkre menjen. Legelső módja az, hogy a fogyasztó is termelő lesz a maga szükségletének fedezésére és igy kénytelen kárt vallani a mellőzött termelő. Ezen általánosan érintett elvek után térjünk át a mi speciális helyzetünkre. Losoncz drágasága párját ritkító ! Oka ennek nagy részben az, hogy a város közönsége óriási részben csak fogyasztó, és elenyésző kis részben termelő. Így a kereslet állandóan nagyobb, mint a kínálat, természetesen az élelmi cikkek ára is állandóan 16-án, az alsó vár ostrommal kezükbe került. A következő napon még dühösebben vivatott a felső vár. Mit látva a bentlevők, kitűzték a fehér zászlót a vár templomára, és alkudozásba ereszkedtek, készek lévén a várat föladni, ha szabad kimenetelt és vagyonuk elvitelét nyerhetik. Taufenbach a feltételt elfogadta és nov. 18-án a törökök, nők és gyermekükkel, összesen mintegy 800-an kiköltöztek; és nov. 19-én a sereg térdre hullva adott hálát a hadak Istenének. Az elfoglalt várba őrség vezettetvén, parancsnokul Sörényi Mihály neveztetett. Sörényi 1599-ben haiálozott meg. Utána Tonhauser Honorius lett a vár parancsnoka. 1599- ben béke alkudozás folyt a törökökkel, ki a többi között Fülek-várát is vissza kívánta adatni. Ez Ívben Rédey Ferenc volt füleki vár alkapitány, ki később Bocskay részére átmenvén, Füleknek pártfőnöke részére meghódításában is részt vett, mint ezt később látni fogjuk. 1600- ban márc. 25-én a füleki várőrség csatlakozva más várnak őrségével osztozott a törökön Egernél vett győzelem dicsőségében. 1602-ben az orsz. gyűlés rendelte ingyen munka által mint végvárat Füleket kijavíttatni és megerősittetni. Ugyanezen évben Nagy-Enyed drégel-palánki várkapitányból Füleken lett alparancsnok. 1604-ben ismét kijavítását rendeite el az országgyűlés, mire annál inkább szükség volt, mert a következő 16Ó5-dik évben már az erdélyi fejedelem Bocskay István hadainak zászlói lobogtak Rudolf magyar király ellen. Ekkor épen Rédey Ferenc tábornok az egykori füleki főkapitány vezérlé Bocskay egy hadtestét, a bányavárosok meghódítására. Füleken ez alkalommal a várparancsnok Thonhauser Honór (előbb szécséni parancsnok) és Arcováth Ferenc volt, kik erélyesen védték Rédey ellen a várat, de végre is, kivált a vízhiány miatt, a vár Bocskay hatalmába jutott. 1608-ban a bécsi békekötés erejénél fogva Bocskay a királynak visszaadá; és ekkor, valamint a következő 1609-és 1613-dik évben újólag gondoskodott a nemzet a nagy fontosságú vár kiigazításáról. 1615 május 4-én roppant tűzvész tette semmivé a várat, a bel- és külváros egy részét, miért 1618- ban szintén volt kijavítására gond és egyszersmind a város is, mely a töröktől való viszszavételekor romboltatott szét, újra körülkerittetni rendeltetett. 1619- ben Betlen Gábor erdélyi fejedelem fogott fegyvert, s most ennek tábornoka Rédey Ferencet másodszor vezette az őnző, s ingatag Széchy Györggyel Fülek ellen seregét, ennek élén egy vörös zászló lobogott, melyen korona fölött két páncélos kar kezet fogott, fölötte ezen latin főlirás: »Szövetség s egyesülés!« Erélyesen ostromiák ezek a várat, és be is vették. De Betlen sem sokáig örült ennek, mert 1621-ben Széchy György, ki merre a szél fújt arra hajlott, II. Ferdinand király hűségére térvén, Fülek várát is a király részére hóditá. (Folyt, köv,) nagy. Már most ezt a különben természetesnek látszó drágaságot mesterségesen is növelni lehet, csak érteni kell a módját. Igen hátékony módja ennek a kivándorlás, a munkáshiány és az állandóan fenyegető szocialista munkaszüntetések mellett a kartell, amilyent városunkban pl. a mészárosok, pékek évek óta, a tejtermelők nehány hét óta tartanak fenn. Természetesen ez ellen csak hasonló fegyverrel lehet küzdeni. A termelők kartelljével szemben meg kell csinálni a fogyasztók kartelljét. Ha pedig ez nagyon radikális kúra lenne: csináljuk meg az enyhébb operációt: létesítsünk közös konyhákat, hatósági mészárszéket, sütődét, városi tehenészetet, tyúkászatot. Ha van a városnak módja, hogy pld. a gyáraknak olcsó telket adjon, legyen a városnak ereje is, hogy lakóinak a megélhetését elősegítse, és legyen ereje és érzéke az iránt, hogy a karteliben álló termelőket szétrobbantsa a hatóságilag vezetett verseny által. Ugyan lehetne e témát még tovább folytatni, de nem akarunk oly messze elkalandozni a tárgyunktól, a tejtől. Tejre egy háztartásban mindig van szükség. Ahol kis gyermek van, nélkülözhetetlen. Az ilyen szülő kényszerűségből még egy koronát is fog fizetni egy-egy literért, ha a tejtermelők így határozzák. De ez lehetetlen állapotokra vezetne 1 Városunkban a tej ára három év előtt még 6, illetve télen 7 krajcár volt literenként. Azóta állandóan emelkedett, mig most 10 krajcárt szabtak neki a termelők. Vagyis a tej ára 3 év alatt majdnem megkétszeresedett. Hát a takarmány mennyisége a munkaerő hiánya is ily arányban fogyott? Ugye nem? De eltekintve ettől, a gazda helyzete sok tekintetben javult a marha árának emelkedésével. Mindezeket mérlegelve, kénytelenek vagyunk megállapítani azt, hogy a tej árának ily rohamos felszállása épen nem indokolt És nagyon kell kérnünk a tejtermelőket a fogyasztók nevében, hogv állítsák vissza a régi árt, amellyel még a múlt hónapban is szállították a tejet, nehogy a tejtermelő és a fogyasztó közönség közt esetleg felbomoljon a régi jó viszony mindkét fél érdekeinek hátrányára. Egy tejfogyazstó. HÍREK. A losonczi választó-kerület 48-as pártjának előkészítő-bizottsága f. hó 12-én ülést tartott Madách Aladár elnöklése mellett. Az elnök megnyitója után Beniczky Árpád szólalt fel, s a bizottságnak első összejövetele alkalmából üdvözli az elnököt. Majd Nagy Pál pártjegyző felolvasta az 1907. év szeptember 22-iki pártgyűlésnek jegyzőkönyvét, mely ellen észrevétel nem történvén, hitelesnek jelentetett ki. Ezután elnök bejelenti, hogy a párt eddigi ügyvezetője Bulyi János egészségi okokból nem vállalja tovább ezen állást. A bizottság sajnálattal veszi tudomásul ezen kiváló és agilis tagjának visszavonulását, érdemeit jegyzőkönyvben megörökiteni, s a párt hálájáról és elismeréséről jegyzőkönyvi kivonatban rendeli őt értesíteni. Helyét Kujnis Gyulával töltötte be a bizottság nagy lelkesedéssel. A bizottsági tagok hozzászólása után a végrehajtó-bizottság egészittetett ki s kimondatott, hogy minden községből legalább két tag folytatólag felveendő a végrehajtó bizottságba. Az elnök jelenti ezután, hogy a párt pénztára üres, s indítványozza, hogy adakozás utján gyüjtessék alap. Indítványa elfogadtatott, s nyomban mintegy 250 korona összegyüjtetett. Kujnis Gyula indítványára kimondatik, hogy a megyei tisztujitásoknál úgy a 'tisztviselők, mint a megye bizottsági tagok választásánál a párt első sorban azok érdekében fog akciót indítani, kik a függetlenségi és 48-as párt elveihez való ragaszkodásuk által kitűntek. Ezzel a napirend kimerittetett. Színész házasság. Koncz Mihály és Fiiredy Feri, Mezey Kálmán társulatának eme két tehetséges és rokonszenves tagja f. hó 15-én a losonczi anyakönyvi hivatal előtt házasságra léptek. Sok szerencsét kívánunk. A rozsnyói püspök, Sipeki Balás Lajos, kedden sipeki birtokára utaztában városunkban megszakította útját és dr. Valihora János apátplebánost meglátogatta. Délután tovább utazott. Lelkészi vizsgálatot tett a napokban a budapesti ref. teológián kitűnő eredménnyel Baja Mihály, a helybeli ev. ref. egyház vallást tanító káplánja, amely szép sikerhez mi is gratulálunk.
