Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-08-29 / 35. szám

Melléklet a Losonczi Újság 36. számához. (1907.) nek Pongó Pált, tiszti orvosnak Dr. Pongrácz Mihályt, mérnöknek Dolezsal Somát, gazdá­nak Szathmáry Istvánt, könyvtárosnak Benko Józsefet, tanácsnokoknak pedig: Hinko Jánost, Dienes Sámuelt, Busbak Adámot, Sztolár Károlyt, Schmiedl Albertet, Urban Józsefet, Kovács Sándort, Petyko Imrét, Steller Antalt, Pokorny Gusztávot, idősbb Schleicher Józsefet és Benedikty Mihályt választja meg. Milyen érdekes névsor tisztelt Uram ! Érdekes különösen Főjegyző Urra nézve, ha elgondolja, hogy akkori tisztviselőtársai és a város tanácsnokai mind-mind elköltöz­tek már atyáinkhoz, boldogan alusszák a néma sírban örök álmaikat és egyedül Fő­jegyző Úr áll még itt közöttünk, az isteni gondviselés különös kegyelméből hosszéi élettel megáldottan, hogy hirdesse a múlan­dóságba távozottak emlékezetét. Rohamléptekkel halad az idő, az elköl­­tözöttek helyeit mások, és ismét mások pó­tolják, új szervezetében azonban Pokorny Sándor, majd Török Zoltán polgármestersége alatt szellemileg és anyagilag folyton emel­kedik a város, erkölcsi súlya nő, kulturális intézményei gyarapodnak, sőt új intézmé­nyek létesítése által messze vidéken kere­setté válnak, s mind e nagy és nehéz mun­kában ott látjuk kivenni részét ernyedetlen szorgalommal és kitartással Főjegyző Urat. Hogy a lefolyt 40 év alatt mennyit dolgozott, mennyi munkát végzett, azt a város irattárát legnagyobb részben elfoglaló iratcsomók, a képviselő-testület, a tanács, az ipartestület, a temetkezési egylet, a jegyzői egyesület, az iparos ifjúsági önképzo-kör és mindezek kebelében működő bizottságok üléseiről szóló jegyzőkönyvek nagy tömegei igazolják. Szebben beszél azonban ezeknél minden dicséret mellett még az a ténykörülmény, hogy e nagy és hosszú munkában Főjegyző Úr akaratereje és kitartása nem lankadt soha, a nehéz feladatokat mindig le tudta küzdeni, nemes munkavágya, közmondásossá vált munkabírása és kötelességtudása, amelyek által viszont a város közönségének osztatlan elismerését, igaz tiszteletét és szeretetét vívta ki maga számára. Méltán állíthatom tehát, hogy Főjegyző Úr élete, működése és története azonos szeretett városunk életével és történetével, a melynek jelenét és jövőjét sercegő tollával oly soká építgette: küzdelmes, de dicsősé­ges! Viselje tehát igen tisztelt Főjegyző Úr a hosszú munka után jól kiérdemelt nyuga­lomban, polgártársai tisztelete és szeretete mellett a koronás király kitüntetését még hosszú éveken át friss szellemi és testi egészségben sokáig, kedves családja és sze­retett városunk örömére és dicsőségére. Éljen !» Ezután az ünnepelt emelkedett szólásra, s a meghatottságtól felindultan mondott köszöne­tét a szép, s előtte feledhetetlen ünnepélyért pol­gártársainak, elöljáróinak. Alattvalói hódolattal és hálás szívvel fogadja a Felség nagylelkű kitünte­tését, s Isten áldását kéri felkent személyére. Fel­szólalását a király, a város közönségének és elöl­járóinak éltetésével végezte. Kujnis Gyula és Szabó Pál indítványozzák, hogy alispánunk és polgármesterönk szép beszé­dei szószerint jegyzőkönyvbe vétessenek, s Kujnis Gyula ezenkívül azt is, hogy Draskóczy Ede arcképe a város tanácsterme részére megfestessék, hogy ily módon is meg legyen örökítve azok között, kiknek e város fejlődése és gyarapodása körül érdemei vannak. A díszközgyűlés az indítványokat elfogad­ván, alispánunk ez értelemben mondja ki a hatá­rozatot. Miután polgármesterünk köszönetét mon­dott alispánunknak a gyűlés vezetéséért, az ülés az ünnepelt s az alispán éltetése közben berekesz­­tetett. Az ünneplők sorában a vidékről is számo­sán megjelentek, kik közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Beniczky Árpád képvise­lőnk, Borbás Géza, Budai Plichta Kornél, Ferber Nándor, dr. Reinhardt István, dr. Sacher Lipót, Péter Ferenc, stb. A karzaton díszes hölgyközön­ség foglalt helyet. HÍREK. Kinevezés. Noszky Jenőt, állami főgimná­ziumunk volt jeles növendékét a vallás és köz­­oktatásügyi miniszter a késmárki ág. ev. főgim­náziumhoz rendes tanárrá nevezte ki. Névváltoztatás. A belügyminiszter meg­engedte, hogy Kredens Aladár losonczi lakos nevét Komiás-ra, Schreiber Márton szécsényi la­kos pedig nevét Sugár-ra változtathassa. Aranylakodalom. Orenerczy János pol­gártársunk múlt hó 29-én megható és csak kevés kiválasztott által elérhető szép családi ünnepet ült. Zavartalan és boldog házas életének 50-ik évfordulóját ünnepelte meg nejével szül. Petrik Erzsébettel gyermekei és unokái körében. Gre­­nerczy János volt az utolsó bírája Tugár nagy­községnek s ő alatta történt meg az egyesülés Losoncczal; azóta pedig állandóan tagja a városi képviselőtestületnek. A nagy kor dacára is teljesen jó egészségnek örvendő házaspárt őszintén üd­vözöljük, s kívánjuk, hogy még sok boldog esz­tendőt^ érjenek meg. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Endrei Gerson jászberényi áll. fő­gimnáziumi tanárt a losonczi áll. főgimnázium­hoz helyezte át. Róza napja. Hubay Jenő pusztaszalatnyai kastélya fényes családi ünnepélynek volt színhelye múlt hó 30-án. A ház úrnője, született Cebrián Róza grófnő névnapját tartották e napon, mely alkalomból városunk előkelőségei közül is szá­mosán megjelentek. Az ünnepély fényét nagyban emelte Jászai Mari asszony, a Nemzeti Színház nagynevű művésznőjének jelenléte, aki Szováta fürdőn való üdülését félbeszakítva, a művész­házaspár otthonába jött azon célból, hogy e meghitt családi ünnepélynek részese legyen. Színház. Mezey Kálmán, a beszterczebányai színi kerület igazgatója, szeptember 16-án az előadásokat nálunk megkezdi. Műsorát a szinügyi bizottságnak beterjesztette. Örömmel konstatáljuk, hogy az összes fővárosi újdonságokat alkalmunk lesz látni. A társulat kitünően van szervezve és tagjai között sok jó nevű erővel találkozunk, igy többek között Novák Ilonka szubrette primadon­nával, ki a napokban Budapesten a «Magyar szín­házban» a «Vig özvegy»-et nagy siker mellett játszotta. A kiváló színház társulatra előre is fel­hívjuk műpártoló közönségünk figyelmét. Értesítés. A losonczi kereskedő- valamint iparos-tanonc iskolában az 1907—8 tanévi beira­tások f. évi szeptember hó 16-, 17- és 18-án tar­tatnak meg az állami elemi fiúiskola hivatalos helyiségében, és pedig mindenkor este 6—8 óráig; a rendes tanítás a kereskedő-tanoncoknál szep­tember 18-án, az iparostanoncoknál pedip szep­tember hó 19-én veszi kezdetét. Mindazon keres­kedő- illetve iparos-tanulók, akik első Ízben irat­koznak be a tanonciskolába, utolsó évi iskolai bizonyítványukat és ujraoltási bizonyítványt is kötelesek bemutatni. Tandíj mindkét iskolánál az egész tanévre 20 K,, mely összeg a beiratás­nál azonnal fizetendő. Értesittetnek a tanonctartó főnökök és iparos mesterek, hogy tanulóikat — még ha próbaidőre volnának is alkalmazva — a kitűzött időben annyival is inkább írassák be, mert a tanítás megkezdése után jelentkező keres­kedő- és iparos-tanulók főnökei illetve mesterei ellen az 1884. évi XVII. te. vonatkozó szakasza értelmében a kihágási eljárás fog megindittatni s ennek alapján a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1884. évi julius hó 29-én 28.093. sz. a. kelt rendeletéből folyólag a vármegyei köz­­igazgatási bizottság 1907. évi augusztus hó 3-án 2841. k. b. sz. a. kelj határozata szerint bünte­tendők lesznek. A F. M. K. E jubileuma. Nyitra városa nagy előkészületeket tesz hogy a F. M. K. E. negyedszázados ünnepe alkalmából odaérkező vendégeket méltóan fogadhassa. Az ünneprende­zés összes munkáját a vendéglátó város vette át a jubiláns egyesülettől, melynek amúgy is elég munkát ad a közgyűlés tárgyainak előkészítése. A vendégek fogadását és elszállásolását Faschier Ferenc polgármester, az ünneprendezés feladatait Juhász Sándor, az Iparbank igazgatója s a város­diszitést Rédeky Géza rendőrkapitány végzi, a kiknek az összes városi tisztviselők segédkeznek. A jubileumra eddig a következő egyesületek je­lentették be képviseletüket: a Petőfi-társaság, az E. M. K. E., az Országos Magyar Szövetség, a D. M. K. E., amely Rákosi Jenő főrendiházi tag és dr. Fodor Oszkár főtitkár által képviselteti magát, a Magyar Földrajzi Társaság, a Vidéki Ftirlapirók Országos Szövetsége, az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület, a D. M. K. E., az Országos Alkotmánypárt, a Magyar Gazdaszövet­ség, az Országos Erdészeti Egyesület, Körmöcz­­bánya sz. kir. és főbányaváros és még számosán. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök levélben szí­vélyesen üdvözölte az egyesületet jubileuma alkal­mából s ő szinte sajnálatát fejezte ki, hogy az ünnepen másnemű elfoglaltsága miatt nem jelen­hetik meg. A kormány többi tagjai még nem válaszoltak. A. F. M. K. E. kulturális működésében érdekelt egyházi főpásztorok közül eddig csak Antal Gábor ev. ref. püspök jelentette be rész­vételét. A kereskedelmi miniszter a közgyűlés alkalmából tiz napra érvényes kedvezmények uta­zást engedélyezett az egyesülett tagjainak. Ezek a kedvezményes jegyek úgy a magyar államvasutak, mint a Kassa—oderbergi vasút gyorsvonataira is érvényesek. Az egyesület elnöksége ezúton kéri mindazokat, a kik a jubiláns közgyűlésen részt­­venni akarnak, hogy részvételüket a F. M. K. E. titkári hivatalánál (Nyitra) sürgősen bejelenteni szíveskedjenek, hogy a város a résztvevők elszállá­solásáról még idejében intézkedhessék. A Tugár-patak áthidalása. Régi terve már a városi hatóságnak, hogy a Tugár-patakot körülbelül 70 méter hosszúságban áthidaltatja, s az ekképen nyert terület szolgálna a heti pia­cok megtartása helyéül. Értesülésünk szerint egy budapesti cég az erre vonatkozó ajánlatokat a városi mérnöki hivatalhoz beterjesztette már, me­lyek szerint ezen nagyon is életrevaló, és • szük­ségletet kielégíteni hivatott terv megvalósítható lenne. A dolog mikénti megoldását részletesen fogjuk lapunk legközelebbi számában közölni. Csatornázás. Városunk csatornázása alkal­mából kiderült, hogy a csatornák szivóképessé­­güknél fogva a talaj s igy a kutak vizeit is el­vezetik. Ezen előre nem látott veszedelem elhá­rítása végett a földmivelésügyi miniszter kikül­döttjének javaslatára az épitő-bizottság elhatározta, hogy a folytatólagos csatornázást mélyebbre, teljesen az agyagba helyezi, a kész csatornát kí­vülről is kivakoltatja és agyaggal veszi körül, valamint ezen agyag felett a régi kavicscsal a vizközlekedést újra helyreállítja. Reméljük, hogy ezen módon a további kellemetlenségek elhárul­nak, bár ezen régi állapot helyreállítása többletkia­dást jelent. Flivatal-vizsgálat. Nagy Mihály alispán, Ferber Nándor pénzügyi számtanácsos kíséreté­ben f. hó 2-án Losonczra érkezett, hogy váro­sunk közigazgatását megvizsgálja. Eddig több hivatalt látogatott meg, s előreláthatólag 6—8 napba fog kerülni, inig személyes tapasztalat út­ján mindenről meggyőződést szerez. Tisztviselői kongresszus. Az állami tiszt­viselők f. hó 22- és 23-án Szegeden helyzetük megbeszélésére nagygyűlést tartanak. A losonczi áll. tisztviselői kör képviseletében Mazár Sándor áll. főgimn. tanár fog a kongresszuson résztvenni, hogy a losoncziak kívánalmait tolmácsolja s kü­lönösen a tűrhetetlen lakásdrágaság ellen orszá­gos mozgalmat indítson. Igazán itt az ideje, hogy a tisztviselők és általában a munkások lakás­­viszonyait végleg rendezzék, mert nem tűrhető, hogy a lakásokkal is uzsoráskodjanak. Az ág. hitv. ey. elemi leányiskolában a beiratások megkezdődtek s f. hó 15-éig tar­tanak. A polgármesteri évi jelentés 376 lapnyi terjedelemben megjelent. Legközelebb részletesen fogunk vele foglalkozni. A hús ára hazánk sok helyén tetemesen olcsóbb lett, csak Losonczon nem. Bezzeg csak egy hétig ne hordanánk a székből húst, bizony itt is lejebb menne az ára. Losonczon ma-holnap élni sem lehet a nagy, nem, az óriási drágaság miatt! Piszok mindenfelé! Nem elég, hogy a Gácsi utca a csatornázás miatt fel van túrva és forgatva, de — úgy látszik — ennek leple alatt az egész várost sepretlenül hagyják. Mindenütt trágya, dinnyehéj, hulladék, por, piszok; azt hinné az ember, hogy nem is rendezett tanácsú városban lakunk, de holmi ázsiai török-tatár falu­ban, ahol az elöljáróság főbüszkesége a fenni felsorolt sok mindenféle. Nem lehetne ezen se­gíteni?

Next

/
Thumbnails
Contents