Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-08-15 / 33. szám

Mellék!«. a Losonczi Újság 34. számához. (1907.)

Belépődíj címén befolyt 139 K, felülfizetésekből 41 K, koriandoliért befolyt 4316 K, összesen 22346 K. A kiadások összege 12650 K. A humánus célra tehát maradt 9666 K. Felülfizettek:

Heks Béla 8, Wagner Sándor 5, Braun ezredes,

Rittinger Pál, Szabó Pál, Niernsee József 4—4,

Rakottyay György 3, Kimer József, dr. Grossmann,

N. N. 2—2, Hermann Kálmánná, dr. Székács István, Stafka Vince 1 — 1 Kor. A nemesszivű adakozóknak ez úton is hálás köszönetét mond a rendező-bizottság.

Lakbérosztályozás és lakpénzfizetés.

Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a m. kir. államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottainak lakbérosztályozásáról szóló intézkedésével Losonczot a harmadik lakbérfizetési osztályba sorozta. Egyidejűleg gondoskodott arról is, hogy a régi és új lakbérek közti különbözeteket az érdekeltek azonnal kézhez vehessék.

Mint értesültünk, a losonczi vasutasok között nagy örömet keltett a miniszter ezen intézkedése s mozgalmat indítottak egy hálafelirat felterjesztése iránt. t, j . 1

Szociálista népgyülés. Négy tagja a helybeli szociálistáknak gyüléstartási engedélyt kért múlt vasárnap fél 4 órára a rendőrfőkapitánytól «Politikai helyzetünk és az ált. titkos választójog» és «A sajtó» bejelentett napirenddel. A gyér számmal való megjelenés miatt már-már azon tanakodott a vezetőség, hogy a gyűlést nem tartják meg, mig hosszas várás és habozás után 4 óra után a helybeli elnökük megnyitotta a 60-80 tagú népgyülést s átadta a szót Hajagos nevű elvtársának, ki budapesti vasmunkás. Igazán sajnálja a jelen tudósítás beküldője is, hogy a losonczi munkásság oly gyér számban hallotta azt a sok okos szót, melyekből másfél órán át sokat okulhattak volna nagyon sokan. Annál meglepőbb volt az a józan, higgadt, sőt csendesítő hang, melyet egész beszéde alatt végig megtartott, mert éppen az ellenkezőjét szoktuk tapasztalni különösen a pesti küldötteitől szociálista polgártársainknak. Elmondhatjuk, hogy mindenben helyes felfogást mutatott, helyes mértéket tartott s ha ezen úton küzdenek ezután munkásaink, megszívlelvén a hallottakat: igaz jogaikért bizton sikert fognak aratni. A tökéletes rutinnal, tartalmilag és szerkezetileg is átgondoltan tartott beszéd főgerincét természetesen annak a csalódásnak hangoztatása képezte, mely érte a magyar munkásságot azon Ígéretek be nem váltásával, melyekhez pedig annyi reményt fűztek a választások idején. Se önálló vámterület, se nemzeti bank, se általános titkos választójog, se magyar hadsereg. Szerinte a gazdasági önállóságot a munkásságnak kell megteremteni és pedig az ált. választói jog segítségével. Ezt kell hát először bármi áron kierőszakolni a kormánytól. Mert — mondotta — a magyar munkásnak életkérdés az idegen áru kiszorítása a magyar fogyasztásból, mig a nagybirtokosoknak a vámközösség válik javukra. A függetlennek nevezett kormány ezeknek a tízezer holdasoknak, mely a fekete csuhásoknak adta be a derekát s ma a néppárt a vezér a koalícióban, hiszen ezeknek érdekét szolgálja, mikor halogatja a programmjába fölvett Ígéretek megvalósítását és «Kossuth esze : Szterényi államtitkár» is csak taktikázik lefelé is, fölfelé is. A munkásságot arra hívja föl, hogy kényszerítsék a kormányt a tömegek súlyával, a különböző szervezeteknek ezen egyetlen célra, az ált. választói jog megvalósítására való egyesülésével. Ha ezt kikényszerítik a kormánytól, megint tőlük függ, mennyire lesznek összetartok a választáson, mennyi képviselőt küldenek be a parlamentbe céljuk kivivására, érdekeik megóvására, az önálló vámterület megvalósítására. Végül a közösség ébrentartására, mint egyetlen hatalmas eszközt, a sajtót, a szociáldemokrata párt lapját ajánlotta figyelmükbe, pártfogásukba.

Felülfizetés. A kálnó-garábi iparos ifjúságnak aug. 18-án rendezett műkedvelői előadásán felülfizetett Lipták Mihály 1 koronát.

Kutyák eldorádója. Losoncz rend. tan. város kutyái, múltkor említett gyűlésükön azt határozták, hogy a rendőrségnek legméltóbban úgy fejezik ki hálájukat, ha minden anyagi jutalmat mellőznek, mivelhogy az emberek úgyis megfizetik a rendőrséget; ellenben azt, amit az emberek nem nyújthatnak neki, ők, a kutyák, megadják neki: az erkölcsi elismerést. Hogy milyen formában juttatják kifejezésre az erkölcsi elismerést, arról jövő számunkban referálunk.

Elhárított vasúti szerencsétlenség. A 10 óra 30 perckor Losonczra érkező budapesti személyvonat ellen gazlelkületű egyének merényletet követtek el, s csak a vonatvezető-személyzet éberségének köszönhető, hogy borzasztó szerencsétlenség nem történt. Ugyanis Somosujíalu előtt ismeretlen tettesek a vasúti síneket részben meglazították, részben felszedték, továbbá óriási kődarabokat raktak a pályatestre. A vonatot vezető személyzet észrevéve a bajt, a vonatot nyílt pályán megállították, majd intézkedés történt az akadályok megszüntetésére. Ezen incidens miatt a vonat három órai késéssel érkezett Losonczra.

Túlhalmozott raktár miatt mélyen leszállított árban kaphatók mindennemű zsebórák és faliórák, arany és ezüst ékszerek, valódi ezüst és china-ezüst áruk, beszélő-gépek és kétoldalon bejátszott hanglemezek fíertsko Sándor üzletében, Losoncz, Gácsi-utca. V11122

Beküldetett. Igen tisztelt Szerkesztő ur! A «Losonczi Újság» legutóbbi számában egy kis közlemény jelent meg «A munkásbiztositási törvény» cim alatt; alólirottak tisztelettel kérjük t. Szerkesztő urat, engedje meg, hogy az említett közleményre választ adhassunk a következőkben : A losonczi kerületi betegsegélyző-pénztár, jelenleg már munkásbiztositó-pénztár igazgatósága a két év előtti titkár-választásnál azon szigorú célt tűzte ki, hogy a pénztárnál eddig rendszeresített tisztviselői állásokat lehetőleg redukálni kell, mert a csaknem 5000 tagot számláló pénztárnál 4 tisztviselői állás sok, de ami fő, a pénztár amúgy is anyagi nehézségekkel küzd. Ennek folytán a titkári állás 1905. évi október hó 8-án akként töltetett be, hogy illető az ellenőri teendőkkel is megbizatott, helyesebben azok elintézésére is felkéretett, mert külön honoráriumról evégből szó nem volt, csupán a titkári fizetés állapíttatott meg. Az igazgatóság ebbeli számítása sikeresen bevált, ezt bizonyítják az 1905. és 1906. évi zárszámadások is, annyiból, hogy a pénztár tartozásait kiegyenlitette, sőt még vagyont, tartalékalapot is helyezett el, tagjait külön segélyezésben is részesítette s ami a fő, 3°/„-os járulékkulcs helyett csak 2°u-os járulékkulcs mellett számítóba a kötelező járulékokat. Fentiek előrebocsátása után ki kell jelentenünk, hogy a közlemény Írója tévesen van informálva, mert a pénztárnál a jelzett idő óta egyáltalán nem volt igazgatósági határozattal kimondojt állás betöltendő és a titkárságnak ez irányban önhatalmúlag intézkedni a törvény és alapszabály szerint nem is lehet. Egyébiránt türelemmel és bizalommal várjuk be a közel jövőt, midőn az életbe léptetett uj törvény értelmében az országos központ, illetve a m. kir. állami munkásbiztositó hivatal fog a tisztviselői állások rendszeresítése és végérvényessége felett intézkedni; addig pedig az elnökség, illetve az uj igazgatóság van hivatva ideiglenes munkaerőkről gondoskodni. Losoncz, 1907 aug. 19-én. Rittinger Pál s. k. igazg.-elnök. Biszkup Lajos s. k. titkár.

Csemegeszőlő, csakis elsőrendű nemes fajok, postakosaranként 2'80 kor., 100 kg. vételnél 40 kor. Csemege alma és körte postakosaranként 2’40 kor. 100 kg. 24 koronától feljebb. Görög- és sárga-dinnye 100 kg. 10 kor., turkesztán és ananász 32 kor., postakosaranként 240 kor. Paradicsom, tölthető zöld paprika és fejes káposzta postakosár 2 kor. Vasúti rendelést csakis előleg beküldéssel szállít: Szabó 206. gyümölcskivitele Csongrádi.

Értesítés. A losonczi állami elemi fiúiskolában az 1907/8. tanévi beiratások f. évi szept. hó 2 —14-ig bezárólag tartatnak meg; a rendes tanítás pedig szeptember hó 16-án kezdődik. Erről oly felhívással értesittetnek a szülők és gyámok, hogy 6. életévüket már betöltött, de 12. életévüket még meg nem haladott fiúgyermekeiket (gyámoltjaikat) a mindennapi; a 12 éves kort már betöltött, 15 évesnél azonban nem idősebb gyermekeiket — ha azok valamely felsőbb iskolába, iparos- vagy kereskedő-tanonciskolába nem járnak — az általános ismétlő-iskolába beíratni iparkodjanak annál is inkább, mert a mindennapi iskolába csak korlátolt számú növendékek lesznek felvehetők. A mindennapi iskolában az évi tandíj 4 K, mely összeg mindig előre, de félévi részletekben is fizethető; beiratási dij 1 K. A szegénységüket hatósági bizonyitványnyal igazoló tanulók a tandíjfizetés kötelezettsége alól — vallás-különbség nélkül — felmentetnek, a beiratási dijat azonban köteles mindenki megfizetni a beiratás alkalmával. Figyelmeztetnek a szülők és gyámok, hogy a beiratásnál mindazok, kik első Ízben iratkoznak az iskolába, születési anyakönyvi kivonatot, sikeres himlő-oltásról szóló bizonyítványt s akik az I. osztálynál magasabb osztályba kívánnak felvétetni, még a múlt tanévi értesítőt, esetleg iskolai bizonyítványt kötelesek bemutatni. A beiratások a kitűzött napokon — ünnepnapok kivételével — az iskola hivatalos helyiségében mindenkor. 8 11 óráig eszközöltetnek. Különösen figyelmeztetnek az érdekelt szülők és gyámok, hogy felsőbb Intézkedés folytán az 1907/8. tanévre a Malomtelep-, Zenész-, Búsbak Ádám-, Raktár-, Iskola- és Varga-utcában lakó mindennapi tankötelesek a tanítóképző-intézet gyakorlóiskolájába fognak felvétetni, a Vigadó-utcai állami iskolába már csak az esetben lesznek felvehetők, ha a gyakorló-iskolában nem volnának mindnyájan elhelyezhetők.

A losonczi áll. főgimnáziumban aug.

29- és 30-án vannak a javító- és pótló-vizsgálatok,

30- és 31-én a magán- és felvételi vizsgálatok. A beiratás szept. 1-, 2- és 3-án történik. Minden tanuló első felvételre személyesen és atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni s a beiratásnál isk. bizonyítványát, születési bizonyítványát (keresztlevél) és ujraoltási bizonyítványát bemutatni. A gimn. első osztályába csak a 9 évet betöltött, de a 12 évet meg nem haladott korú tanulók vehetők fel, kik az elemi iskola negyedik osztályát jó sikerrel bevégezték. A beiratás alkalmával összesen 13 K beiratási díj fizetendő. A tandíj 60 K, mely negyedévi részletekben is törleszthető. Az izr. tanulók 4 K, illetőleg 8 K vallásdíjat is tartoznak fizetni.

A polg. leányiskolában szeptember hó 2-án tartatnak a javító-, 3-án a felvételi és pótvizsgálatok, valamint az esetleges magánvizsgálatok. Szeptember 4-én történik az I., 5-én a II., 6-án a III. és 7-én a IV. oszt. növendékek beiratása. A polg. leányiskola I. osztályába csak oly tanuló léphet, ki legalább 10 éves, és az elemi iskola IV. osztályát sikerrel végezte. Az először jelentkező tanulók kötelesek keresztlevelüket, iskolai és himlőoltási bizonyítványukat is bemutatni, a beiratkozásnál pedig atyjuk, anyjuk, vagy gyámjuk kíséretében személyesen megjelenni az igazgatóságnál. A beiratásért 5 K díj jár. A tandíj helybelieknek 40 K, vidékieknek 60 K, mely összegnek fele a beiratáskor, második részlete pedig a második félév elején fizetendő.

Az izr. népiskolában a beiratások f. hó 28-, 29- és 30-án, naponkint d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5-ig fognak eszközöltetni. A tanítás szeptember 1-én kezdetik meg.

Az újoncok bevonulása. A közös hadügyminisztérium rendeletet adott ki, mely az újoncok bevonulására és a tényleges katonai szolgálatnak eleget tett legénység szabadságolására vonatkozik. A közös hadsereg újoncai a rendelet értelmében az idén október 16-án fognak bevonulni. Az egyéves önkéntesek, valamint a haditengerészet, a cs. és kir. és a magyar királyi ménesintézetek újoncai azonban már október elsején tartoznak jelentkezni. Az újoncokat mind behívják. De ha többen volnának, mint amennyire a rendes létszám kiegészítésére szükség van, akkor a fölösleges legénységet nyolc hét alatt kiképezik s a békelétszámhoz mérten, szabadságolják.

A. F. M. K. E. jubiláns közgyűlése. A. F. M. K. E. igazgató választmánya aug. 14-én Nyitrán megtartott ülésében elhatározta, hogy XXV. évi rendes és ezúttal jubiláns közgyűlését — az augusztus végén Nyitra városában történendő nagy katonai összpontosítások és hadosztálygyakorlatok okából — nem augusztus 27-én, amint az hirdetve volt, hanem szeptember 12-én fogja megtartani. Nagy lelkesedést keltet, hogy az egyesület védnökségét, a melyet boldog emlékű József Főherceg huszonegy éven át viselt, fia József Főherceg elfogadta. Az igazgató-választmány egyhangúlag elhatározta,hogy az egyesület elnökéül gr. Dessewffy Emil orsz. képviselő megválasztatását fogja ajánlani a közgyűlésnek s az egyesület összes választmányait megkeresi, hogy azt a jelöltséget támogassák. Dessewffy Emil gróf azelőtt a dip omáciai pályán működött s mint sárosmegyei nagybirtokos, ismeri a Felvidék nemzetiségi viszonyait. Fia Dessewffy Aurél gróf v. b. t. t. volt főrendiházi elnöknek és Károlyi Pálma grófnőnek, néhai Károlyi István gróf nőtestvérének. Felesége, szül. Batthyány Ella grófnő, apai részről néhai Batthyány Lajos gróf 48-as miniszterelnöknek, anyai részről pedig néhai Andrássy Gyula gróf külügyminiszternek unokája,

A magyar ipar érdékében. A kereskedelmi miniszter rendeletet bocsátott ki, melyben szigorúan utasítja az összes alárendelt hivatalokat, hogy jövőre nézve minden szállításnál és árlejtésnél, sőt a hivatal részére beszerzendő tárgyak beszerzésénél különös figyelemmel legyenek a magyar gyártmányokra. Ennek ellenőrzése céljából elrendelte a miniszter, hogy a kiadott munkák, közszállitások és beszerzett tárgyakról külön kimutatás vezetendő. Az uj törvény 1907 október 1-én lép életbe.

A F. M. K. E. Évkönyve. Clair Vilmos szerkesztésében most jelent meg a F. M. K. E.