Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1907-07-11 / 28. szám
Melléklet a Losonczi Újság 29. számához. (1907.) Mint a régi törvény, úgy az új is, 2400 koronában állapítja meg az évi fizetés és 8 koronában a napibér határát, ameddig a biztosítási kötelezettség terjed. Német minta ez, hol az évi fizetés magassága 2000 márkában (egyenlő 2400 koronával) van megállapítva. A betegség és balesetre való biztosítás köre egységesen van megállapítva, amennyiben a betegség esetére biztosítottak mindannyian balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek. Ezen intézkedés annál is méltányosabb, mert a baleseti veszély, habár kisebb mértékben is, de bizony «mindnyájunkat érhet». Egyezően a régi törvénnyel biztosítási kötelezettség alá vonja az inasokat, gyakornokokat, azonban kiterjeszti az ú. n. otthoni munkásokra is a biztosítás hatályát, amit a régi törvény kifejezetten nem tett. Az önkéntes biztosítást ezen törvény is meghagyta, de egyrészt azon megszorítással, hogy az ilyen egyén évi keresete 2400 koronánál, illetve napi 8 koronánál nagyobb nem lehet, továbbá az ily egyénnek belföldön kell tartózkodni, másrészt azon megszorítással, hogy ily egyénnek ipari vállalatoknál vagy ipari munkával kell foglalkoznia, mig a régi törvény a pénztárak alapszabályaira bízta és megengedte azoknak, kik magukat betegség esetére biztosítani kívánták. A bejelentési kötelezettségre nézve általában véve azon mód és rendszer van megállapítva, mint a régi törvénynél. Azonban tekintve azt, hogy a biztosításra kötelezettek közé nemcsak állandó munkások, hanem minden alkalmazott tartoznak, és a bejelentések nem csupán a betegség, hanem baleset esetére való biztosításra is tétetnek, a bejelentéseknek két módjuk van: állandó alkalmazottakat a munkaadók, úgy mint eddig, egyéni bejelentési lapokon jelenthetnek; ellenben azon munkaadók, kik bizonyos számú nem állandó munkást foglalkoztatnak, a bejelentéseket bérfizetési jegyzékeik benyújtásával tehetik, és pedig heti jegyzékekkel, ha 20-nál több, havi bérfizetési jegyzékekkel, akik 100-náI több ily munkást foglalkoztatnak. Ehhez hasonlóan a kilépések is egyéni bejelentő lapokkal, heti vagy havi bérfizetési jegyzékekkel tehetők meg. Itt szükségesnek tartom még felemlíteni azt, hogy a biztosítottak tagsági igazolványokat kapnak, melyekért az orsz. pénztár alapszabályaiban meghatározandó dijat tartoznak fizetni. A betegség esetére fizetendő járulékok átlagos napibérosztályok szerint fognak rendeztetni, mely osztályokat az orsz. pénztár fogja megállapítani, és azok legnagyobb összege 8 koronánál nagyobb nem lehet. A járulék maga az átlagos napibér 2%-ánál kisebb és 4'70-ánál több nem lehet. A járulékokat a munkaadó fizeti, kit azonban csak felerészben terhelnek, mig másik felenéztem a pompás margarétákat, mikor halk hangon száll felém egy szó: «Odirtrol». E lapok olvasói bizonyára ismerik e nevet, én is meglepődve fordultam meg és láttam az úr szegény szolgáját, amint önfeledten nézi a kis virágokat. Csakhogy én, aki ismerem az emberi lélek rejtekeit, nem engedtem magam félrevezettetni. Gyönyörködve mentem tovább. Firenze! Firenze! Nem lehet azt úgy egykönnyen leírni ami ott van. Mégis egy pár mozzanatra felhívom a figyelmet. Ott vannak a Mediciek. Olyan zseniális alakokat ritkán mutat fel a világhistória. Igaz, hogy ez a história azután nemcsak a szép dolgaikat jegyezte fel, hanem azokat is, amelyekkel nem lehet dicsekedni. Dehát ki törődik mindazzal az alávalósággal, amit elkövettek, mikor ott van a hatalmas, évezredekre szóló műkincsek egész tárháza, amely mindazt hirdeti, hogy ezeknek az embereknek volt érzékük a nagyszerű dolgok iránt, hogy aztán az aljasságban is lehet nagyszerűt felmutatni, az természetes, és hogy ők abban is kitűntek, az is természetes. De ki beszél azokról ? Csak a történelem, de itt a városban ezer és ezer műkincs hirdeti az ő gondolkodásukat, szeretetüket a művészetek iránt. Dehát minek a históriai elmélkedés? Akárhogy fáj is elválni ettől a várostól, menni kell tovább-tovább. Baj nincs sehol, még a szállodában sem. El az «örök» városba, Rómába. Az utazás megoldása igen egyszerű, oda adja az ember a csomagját egy hordárnak és megmondja, hogy hova akar menni, soha vonatot el nem téveszt így az ember, és emellett a csomagját is más viszi és mégis igen olcsón jut a kalauzhoz. Rómába! Rómába ! (Folyt, köv.) részben az alkalmazottat, kinek fizetéséből vagy béréből az utóbbi összeg levonható. Ez lényeges újítás a régi törvényhez képest, mely a munkaadót a járulék csupán */s részével, az alkalmazottat 2/s résszel terhelte. A baleset esetére való biztosításra kötelezett alkalmazottak után fizetendő balesetbiztosítási költségeket, melyek a régi törvény egyáltalán nem ismert, kizárólag a munkaadó köteles fizetni, azokat avagy csak egy részüket is levonni, vagy a munkásokra módon áthárítani nem szabad. Megegyezően a régi törvénnyel, a betegség és ezzel járó munképtelenség idejére járulékot fizetni senki nem köteles. A betegség esetén nyújtandó segélyek tekintetében az új törvény azon keretekben mozog, mint a régi törvény. Azonban lényeges újítás e törvényben a baleseti segélyek és járudékok ügye, mely utóbbiak az új törvény speciális alkotása, mert a kártalanítás fogalmát a régi törvény nem ismerte. Ezen új intézkedések oly fontosak és oly nagy horderejűek, hogy egy rövid cikkbe nem foglalhatók össze, és lesz alkalmam, e lap hasábjain később erről bővebben Írhatni. Most egész röviden csak annyit említek, hogy a balesetnél kellék, hogy az a biztosított személy üzemében történt legyen. A balesetet ért egyén betegségének első 11 hetében rendes betegsegélyezésben részesül, innentúl kártalanítás jár neki, és pedig ingyen orvosi kezelés, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök 20 héten át, munkaképtelensége vagy annak csökkenésének tartamára pedig járadék. A járadék nagysága teljes munkaképtelenség esetén évi munkakeresményének 60°/0-a, mely a munkaképesség részleges csökkenése esetén aránylagosan apad, de amelyre csak akkor lehet igényt támasztani, ha a munkaképesség csökkenése a 10%-ot meghaladja. Balesetből eredő halál esetén temetkezési segély jár, az özvegyen maradt nőnek az elhalt férj munkakeresményének 20u/„-a, a gyermekeknek 16. életévük betöltéséig annak 15%_a> ha pedig teljesen árván maradnak, vagy azzá lesznek, a keresménynek 30“/0-a-A balesetek bejelentése a munkaadót vagy megbízottját terheli, ki orvos azonnali meghívásáról is gondoskodni tartozik. Ha azonban a baleset az üzem helyén kívül történik, köteles azt azon orvos bejelenteni, ki az első segélyt nyújtotta. Ezekben vázoltam a f. hó 1-ével életbelépett új munkásbiztositási törvény leglényegesebb pontjait, melyek közül leginkább azokat óhajtottam kidomborítani, melyek a munkaadókat és a biztosításra kötelezett alkalmazottakat direkte érintik. Az anyeg oly bőséges és oly hálás, hogy tanulmányokat, könyveket lehetne róla Írni. De én azt hiszem, hogy a legbölcsebb tanulmány, a legjobban megirt könyv sem fogja az érdekelteket annyira közel hozni a törvény szelleméhez, mint az élettapasztalat. Adja Isten, hogy hazánk java ezáltal is előmozdittassék. Böngézés iskoláink értesítőiben. Az aratást minden évben elsőként az iskolák látogatói kezdik meg; tíz hónapon át fáradnak a mi gyermekeink, hogy aztán junius havában egyegy bizonyítvány alakjában lássák fáradságuk gyümölcsét. Ámbár az is igaz, hogy nem sokra viszi az a gyermek, amely csupán csak a jegy kedvéért tanul, mert nem a kalkulusért, de a tudomány kedvéért kell tanulni. Ha iskoláink értesítőit forgatjuk, láthatjuk, hogy bizony sok tanuló örvendhet a nagy vakációnak ; de sok olyan is akad, akik nem voltak eléggé szorgalmasak és emiatt elbuktak. De lássuk egyenként az értesítőket! A római katholikus elemi fiú- és leányiskola volt ez évben az összes elemi iskolák közt a leglátogatottabb, ugyanis beiratkozott az év elején 132 fiú és 242 leány, összesen 374. E számból kimaradt évközben 23, meghalt 1. Idegen vallásu gyermek egy sem jött ide. Az elégtelenek száma 31, ami nem sok, bár az előszóban panaszkodik az igazgatóság, hogy «egyes tanulók oly sokat mulasztottak, hogy velük kielégítő eredményt a legnagyobb körültekintéssel sem tudtak elérni», noha a mulasztott félnapok számát az értesítő nem tünteti fel. Mindenből kitűnő osztályzatot kapott: Duboviczky Pál III. o. t., Miklós István IV. o. t., Kovács Borbála, Nemes Sára, Sólymosi Mária, Tóth Sára 1. o. t., Chlumeczky Margit, Lakatos Borbála, Nagy Izabella II. o. t., Czene Margit, Molnár Margit, Tischler Ilona III. o. t., Dominich Emilia IV. o. t., Opavszky Gizella V. o. t. A tanítói kar 3 férfi- és 2 nő-tanitóból állt. Az év folyamán Horváth János kántor-tanitó 40 évi szakadatlan szolgálat után nyugalomba vonult, miniszteri elismerés mellett. Az iskola épülete szűk. Ennek kibővítése tervbe van véve s ugyancsak egy új tanítói állás szervezése is, aminek lehetőségét — lapunkban is kimutatott — szép és nemes lelkű adományok nagyban előmozdítják. Az állami elemi fiúiskolába 323 tanuló iratkozott be, kimaradt 21, meghalt 2. Mindenből kitűnő volt: Suta András II. o. t.,r Bartholomaeidesz Béla, Besse László, Kőbán Árpád III. o. t., Boros András, Hirják József, Jeszenszky Zoltán, Kucsera Béla, Szokoly János IV. o. t. A bukottak száma 32. Az igazgatóság az értesítő előszavában panaszkodik, hogy sokan — különösen a nép alsóbb rétegeiben észlelhető — csak a kényszernek engedve küldik gyermekeiket az iskolába. Ami elszomoritó dolog akkor, amikor manapság irás-olvasás nélküi egyáltalán már meg nem élhet senki. Igen örvendetes az igazgatóság azon intézkedése, hogy «a zordon tél folyamán, nov. 1-től április 15-ig a templombajárás szünetelt.» Ezt minden elemi iskolában kellene elrendelni. Legalább kevesebb lenne a megbetegedés, meghűlés. A tanitó-testület 3 férfi és 2 nő tanerőből áll. Itt rendes iskolaszolga is van! Az iskolának 1901 /2-ben alapított «segély-alap»-ja 956 K 29 f.-re nőtt. A segélyek összege 638 K 53 fillért tesz. 282 tanuló tandíjmentes volt, ami 87 százalék, íme egy csattanós bizonyíték amellett, hogy a leghelyesebb volna az összes elemi iskolákat kivétel nélkül államosítani, mert a felekezetek iskolái nagyon súlyos adóval terhelik meg az egyház híveit, a gyermekek szüleit. Az izraelita fiú- és leányiskola értesítője csupán a tanítói kar és tanulók névsorát közli minden előszó nélkül. Beiratkozott 118 fiú, 98 leány, összesen 216; kimaradt 8, ami nagyon kis percent. Az osztályok itt nem túlnépesek, amennyiben a létszám 43—62 közt váltakozik. Az állami elemiben a legnépesebb osztályban 80, a róm. kath. elemibe pedig 74 tanuló volt, ami már nem is helyes, főleg egészségi szempontból. A tanítói kar 4 férfi és 1 nőből áll. Az osztályozás kimutatása itt, meg az áll. elemiben helyesebb, mert csak három jegyet közöl, mig a r. kath. iskola értesítője 15 jegyet is mutat ki, ami elemi iskolában — szerintünk — felesleges. A két protestáns felekezet iskolái nem adtak értesítőt, noha itt is, valamint a fennt említett iskolákban a tanítás eredménye teljesen kielégítő, sőt a tanítás maga mintaszerű, aminőnek városi iskolában kell is lennie. Ha most összefoglalva nézzük, hogy a róm. kát. elemi iskolába ... 132 fiú, 242 leány, az áll. elemi » ... 323 » — » az izraelita elemi » ... 118 » 98 az ág. h. evang. » ... — »116 az ev. ref. elemi iskolába circa .... 15 » vagyis összesen circa: 573 fiú és 471 leány, azaz 1044 gyermek jár az elemi iskolákba, ‘ szinte kérdve-kérdjük, hogy miért nincs ennyi gyermeknek játszótere ? Az a 19 tanító, akik ezt a nagy gyermeksereget oktatják, bizony-bizony megérdemelné Losoncz városától, hogy egy kényelmes és megfelelő játszótér felajánlása által nekik a nevelést és a tanítást megkönnyebbitsék. A sok aggódó szüle meg nagyobb határozottsággal követelhetné gyermekeik egészségére való tekintettel az Erzsébetligetnek játszótérre való átalakítását. De nemcsak ennyi gyermeke van Losoncznak! Mennyi azoknak a száma, akik iskolába még nem járnak és középiskoláinkba is legalább 700 tanuló jár, úgy, hogy olyan játszótérre van szükség, amelyen legalább is 3 ezer gyermek kényelmesen eljátszhasson. Ezért nem elég az Erzsébet-liget egy része, de át kell adni a maga egészében a gyermekeknek játszótérül. Az iskolák dicséretére még fel kell említenünk azt is, hogy a hazafias ünnepeket mindenütt megtartották, sőt a «madarak és fák napját» is. Itt vetem fel azt az eszmét, vájjon nem lehetne-e évenkint egyszer az összes elemi iskolák növendékeit összehozni egy-egy tavaszi mulatságon, legalább így is dokumentáltatnék nemcsak az iskolák és vallás egyenlősége, de az is, hogy a különböző vallású és iskolába járó gyermekek mind egy hazának a gyermekei, mind magyarok. Micsoda közszellemet teremtene az ártatlan gyermekek ilyen együttes szórakozása városunk széthúzó és megrontott lakossága közt! Persze erre is az Erzsébet-liget alkalmas. Meg kellene egyszer próbálni! Iskola-barát.
