Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-07-04 / 27. szám

Minden burdosházban, bármely időben lehet találhatni sebesülteket s betegeket. Egy-egy új elvesztése számba sem megy! Beszéltem emberekkel, kik 40—50 éveseknek látszottak s midőn megkérdeztem korát, kiderült, hogy 25—26 évesek; de már 4—5 éve Amerikában vannak!

A legtöbb szidja, átkozza Amerikát, siratja otthon hagyott kedves faluját, —- de a hazameneteltől visszatartja az álszemérem. Pénze nincs. Pénz nélkül pedig nem akar hazamenni, mert kijövetelekor azt fogadta otthoni ismerőseinek, hogy csak mint gazdag ember, sok pénzzel fog hazatérni.

Hanem azért, ha levelet ír haza, dicséri Amerikát; megírja, mily sok pénzt keres ő —- koronákban ! Ismét álszeméremből, hogy ne tudják otthon, milyen nyomorult, megrokkant ember lett belőle Amerikában.

A magyar munkások legnagyobb része alig keres 6—7 dollárt hetenkint. Megélhetésre pedig 4—5 dollár feltétlenül szükséges hetenkint. Látszólagos jómódja az ily munkásnak csak addig tart, inig a hazulról hozott ruha le nem szakad róla. Amint ez bekövetkezik, vagy éppen egy időre munka nélkül marad, beáll a nyomorúság. Ha még betegség is meglátogatja, kénytelen honfitársai alamizsnájára szorulni. Nem ritka eset, hogy egyletbe nem tartozó honfitársainkat közadakozásból kell eltemettetni, mert az elhunytnak egy cent sem volt birtokában.

Vagyonszerzésről szó sem lehet. Örülnie kell, ha önsanyargatás, emberfeletti munka és a legtakarékosabb életmód mellett sikerül otthonhagyott családjának néha pár dollárt hazaküldenie. A legtöbb őszintén beismeri, hogy ha ő otthon csak feleannyit dolgozott s oly takarékosan élt volna, mint itt, emberségesebb életmódot biztosíthatott volna magának.

Hogy ily körülmények között nem nagyobb a visszavándorlás, annak nagyon egyszerű és természetes oka van.

Aki ugyanis tulteszi magát álszemérmén és szívesen menne haza, annak nincs meg a visszautazáshoz szükséges 40—50 dollár költsége.

A konzulátus 10 dolláros kedvezményes jegyeivel évenkint csak 500 embert lehet

visszaszállítani. Ily jegyet is csak a munkaképtelen, beteg ember kaphat! ti

A «salus reipublicae supremalex esto» elvénél fogva, de meg a kivándorlani akarók érdekében is, akkor cselekednék a magyar kormány helyesen, ha a kivándorlást e hamis eldorádóba, még preventív eszközökkel is, honfitársaink részére megnehezítené.»

Az uj munkásbiztositási törvény ismertetése.

(Irta: dr. Reisz Mór, divényi körorvos, tb. járásorvos.)

(Folytatás.)

Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosítását három tagozatú szervezet intézi. A biztosítást magát végrehajtják az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár és annak helyi szerveiként a kerületi munkásbiztosító pénztárak és a vállalati betegsegélyző pénztárak, melyeket cikkünkben rövidség okáért országos, illetve kerületi vagy vállalati pénztáraknak fogunk nevezni. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az eddig fennállott bányabetegsegélyző pénztárakat (társládákat), melyek a bányatörvény alapján létesültek, valamint az állami dohánygyári pénztáraknak szervezetét az uj munkásbiztosítási törvény joghatálya nem érinti.

Más tagozatú szervezet hivatott arra, hogy a netán felmerülő vitás kérdéseket eldöntse. Hogy az ezen szervezetben minket leginkább érdeklő választott bíróságokkal és azon eldöntendő kérdésekkel tisztába jöjjünk, melyek ezen bíróságok hatáskörébe tartoznak, különítsük el azon ügyeket, melyek nem a választott bíróságok elé tartoznak. Így az iparhatóság (tehát első fokon szolgabiró, városi tanács, rendőrkapitány, Budapesten kerületi elöljáróság, másodfokon alispán, tanács, harmadfokon kereskedelmi miniszter) elé tartozik azon vitás kérdések eldöntése, mely kérdések a munkaviszonyból erednek. Ezen csoportba tartoznak tehát a munkaadók és alkalmazottak között, a pénztárak és munkaadók között a betegsegélyezési járulékok, a befizetési és megtérítési igények tekintetében felmerülhető vitás kérdések. A vitás kérdések egy másik csoportja olyan, amely már bizonyos szakismereteket igényel és amelyekben a még később említendő állami munkásbiztosítási hivatal dönt. Ide tartoznak oly vitás ügyek, melyek a pénztárak és munkaadók között az utóbbiak terhére évenként felosztandó és kirovandó balesetbiztosítási járulékok és összegek irányában támadhatnak. A szakismeret ott fog nyilvánulni, ahol valamely üzemnek veszélyességi osztályba való sorozásról lesz szó. A vitás kérdések egy harmadik csoportját képezik azon kérrányba szorul. Mert a homok a Balatonnál is meg van, csakhogy míg a Lidónál a homok olyan vöröses színű, addig a Balatonnál fehér, az olyan tompa szín, ez élénk, csillogó, amely szinte kacagva sugározza vissza a rátűző napsugáré A Lidó vize tele van mindenféle békával, csigával, patkánnyal, amelyiktől egyenként is hideg fut végig a fürdőző hátán, a Balaton vizében pedig talál a fürdőző a homokban kagylót, amelyet végig hajit a viz színén, és ha az nem is kétszer, hanem háromszor, sőt éppen négyszer ugrik a viz felett, akkor olyan édes érzés tölti el a fürdőző szivét, amellyel napokig el lehet dicsekedni. Azonkívül a Balaton vizében ott ficánkolnak az apró ezüstös halak, amelyek, ha nyugodtan megáll az ember, hát odausznak körbe a lábához és akinek természete kiállja, amint csipkedik a lábát, az abban a kellemes látványban gyönyörködhet, hogy 10—15 apró halat lát szép sorjában elhelyezkedni lábszára körül. Akinek a természete pedig nem állja ki ezt, hát az sikít egyet és kész a mulatság. A Lidó-fürdő vize minden elbukásnál megrontja a fürdés élvezetét a tenger sajátságos keserű ízével, amelytől míg megszabadulunk, meglehetős időbe kerül, míg a Balaton az ő selymes, lágy, bársonypuhaságu, édés vizével mindig azt az ézést kelti, mintha az édes anyja simogatná végig, az édes anya kimondhatatlan szeretetével.

És ne tessék előhozakodni a tenger kék vizével sem, hogy az ilyen szép, — olyan szép. Persze hogy szép, csakhogy mindig kék. De a Balatonnak meg van a maga sejtelmes színe. Először azt hiszi az ember, hogy szürke, de ebben a szürkeségben valami csodálatos varázs van, ami lebilincsel. És ha figyelmesen nézi az ember, akkor látja, hogy nem is szürke, hanem kék, sőt nem is kék, hanem zöld, aztán mégis szürke.

Olyan, mint a kacér asszony, soha sincs vele tisztában az ember, de azért mindig bomlik érte, és nem tud elszakadni tőle. Azután ha a Balaton meggondolja magát, fordul egyet a másik oldalára és mutat olyan sajátságos zöld szint, amit a festő ecsetje nem képes visszaadni, de amely megbűvöli a szemlélőt és inti a hajóst, hogy meneküljön, mert jön a vihar. Öt perc alatt^olyan fergeteg kerekedik, hogy 3—4 méter széles és 10 —12 méter hosszú halászhajót kidobja a partra. Hosszú lenne leírni a Balaton tündéri mivoltát, de még egy előnyét ki kell emelnem a tengerrel szemben, amit Eötvös Károly talált meg: «Fagyjon be a tenger ha tud, azután csináljon rianást.»

Tehát hagyjuk itt a pilléres Velenczét és gyerünk tovább a bűbájok városába, Firenzébe. Útközben egy pillantást vethetünk Bolognába, amelyiknek jelzője is van, «kincses» és «tudós» Bologna. Velencze a renaisance városa, — gyönyörű az igaz, — de azért mégis kellemes enyhületet ad a szemnek léleknek egyaránt a román stylben épült Bologna, hatalmas árkádjaival, egyszerű téglából emelt épüleleteivel, ahol nem a márvány érvényesül, hanem a vonal. A vonal művészete van tökéletességre vive ebben a városban. Dehát tovább-tovább Firenzébe.

Firenze! Szakadó esőben, a vonat rázásától zúgó fejjel, a kis Bádecker útmutatása szerint a «Helvetia»-szállóba hajtatunk, melynek elegáns batárja vígan zörög végig az óriás kőkockákkal kirakott úton. Hanem amikor a szállóba érünk, azt se tudjuk hogyan, csak benn vagyunk a liftben, azután a szobánkban. Fény meg pompa mindenütt. Mikor végre egyedül maradtam, az első gondolat ami végigviharzott agysejteimen, egy jól ismert szállóige volt: «Mujkosék Pesten».

(Folyt, köv.)

dések, melyek a biztosítottakat vagy hozzátartozóikat az őket megillető segélyezési vagy kártalanítási esetekben érdeklik. Ezen kérdések elintézésére hivatottak lesznek a választott bíróságok, és pedig külön bíróságok döntenek a kerületi pénztárak és külön bíróságok az országos pénztárral szemben felmerülhető vitás kérdések eldöntésére.

A harmadik tagozatú szervezet az állami munkásbiztosítási hivatal, melyet rövidség okáért állami hivatalnak fogunk nevezni és amelyikkel első sorban kívánunk foglalkozni.

Ezen hivatal célja első sorban az országos, a kerületi és vállalati pénztárakra gyakorlandó felügyelet és ellenőrzés, a munkásbiztosítási ügynek egységes központi vezetése, vitás kérdésekben másodfokú bíráskodás.

Ezen hivatal szervezésével Ausztriát megelőztük és a törvényalkotó faktorokat főként az indította ezen szervezet alkotására, mellyel ezen ügyek a rendes közigazgatás kezeiből kivétettek, hogy a bírói függetlenség szervezésével a pártatlanságot minden tekintetben garantálja, mert birói funkció lévén a közigazgatási szervezetbe nem illeszthető, végül pedig azért, hogy az ellenőrzést és felügyeletet speciális és szakértő közegekre bízván, annál hathatósabban gyakorolhassa.

Minket az állami hivatal főleg azon szempontból érdekel, amennyiben annak eljárásaiban aktive résztveszünk, tehát azon ágazatában, mely bírósági hatáskörében nyilvánul és amely ágazat a birói osztályt alkotja. Az előbb vázolt feladatokat az úgynevezett biztosítási osztály teljesíti.

Az állami hivatal mint bíróság hetes tanácsban ítélkezik. A tanács tagjai az elnök, két állandó biró és 4 nem állandó biró. Az utóbbi négyből kettő munkaadó és kettő a biztosítottak köréből választott tag. A tanács ezen választott tagjait az elnök sorrendben hívja be azon legalább húsz rendes és tiz póttagból, kiket felerészben a munkaadók és felerészben a munkások sorából az országos pénztár közgyűlésének munkaadó és munkástagjai saját kebelükből külön-külön három évre választanak.

A tárgyalások szóbeliek és nyilvánosak, azokon az országos pénztár és a kerületi és vállalati pénztárak, úgyszintén a kártalanítást követelők résztvehetnek, illetőleg törvényes jogi képviselettel élhetnek. Az ítélet végérvényes és azt végrehajtani azon járásbíróság tartozik, mely az elmarasztaltra nézve illetékes.

Igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagok a választott bíróság tagjai nem lehetnek, a választás módját és a választási eljárást az országos pénztár alapszabályai állapítják meg. Ily választott bírósági tagság tiszteletbeli, azonban a tagok időveszteség címén vissza nem utasítható átalányban és a nem helyben lakó tagok útiköltségeik megtérítésében részesülnek.

Ki lehet választott biró ? Első sorban kell, hogy magyar állampolgár legyen és magyarul is tudjon ; kell, hogy teljeskorú legyen ; nem szabad, hogy csőd alatt álljon; nem szabad, hogy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt büntetve lett legyen; nem szabad, hogy politikai jogainak gyakorlatától megfosztva legyen.

Ha egy rendes tag helye bármily okból megüresedik, a bíróság elnöke a soros póttagot hivja be. Aki kötelességeit elfogadható ok nélkül nem teljesíti, pénzbírsággal sújtható, sőt aki egy már megalakult tanácsból ok nélkül való távozása folytán az Ítélethozatalt meghiúsítja, a meghiúsult eljárás összes költségeiben elmarasztalható. A bíróság elnökének ilynemű határozatait megfelebbezni nem lehet, sőt az elnöknek azon joga is van, hogy ismétlés esetén az illetőt állása alól felmentheti.

A biztosítottak által választott birák a tárgyalásra szóló meghívást munkaadójuknak bejelenteni tartoznak, ez pedig köteles megengedni, hogy az illető a meghívásnak megfelelhessen, midőn is, illetve tisztségének elfoglalásakor kötelességeinek pártatlan teljesítésére esküt vagy fogadalmat tesz.

Nagy vonásokban ecsetelvén az állami hivatal hivatását, láthatjuk, mily nagyok a feladatok, melyeket a törvény e hivatalra ró. Teljesen igazat kell adnunk Szterényi államtitkárnak, midőn a hivatal tisztviselőit fontos szociálpolitikai missziójukra utalva azzal aposztrofálta, hogy a munkások százezrei az alkotásban az államhatalom gondosságát csak úgy láthatják, ha az intézménynek pártatlanságát, igazságosságát és méltányosságát minden irányban megnyilvánulni látják. Tény az, hogy csakis a hivatal működésében nyilvánuló pártatlanság és igazságszeretet lehet azon eszköz, mely minden igaztalan indulatot legyőz, amely a bizalom és kölcsönös bizalom és szeretet