Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-06-27 / 26. szám

Melléklet a Losonczi Újság 27. számához. (1907.) látott napvilágot a betegsegélyző-pénztárakról 1 szóló törvény, de bár csak akkor lépett életbe, midőn Németország az eredeti szűkkörű törvényt annyira tágította, ahol még ma sem állunk, da­cára az új törvényünknek, még sem mondhatjuk, hogy hátul kullogtunk. Hiszen már az egészségügy rendezéséről alkotott 1876. évi XIV. törvénycikk intézkedik az iránt, hogy a hatóság kötelessége intézkedni, hogy a nagyobb vállalatok és középitkezéseknél foglalkozó munkások, ott, ahol helyi viszonyaik­nál fogva önmaguk elhelyezésükről nem gondos­kodhatnak, az illető vállalat vagy középitkezés terhére kellőleg elhelyeztessenek és megbetegü­­lésük esetében gyógykezeltessenek. Ezen törvény alapján igen számos oly in­tézkedés lett részint törvényes, részint rendeleti úton életbeléptetve a munkások jólétének elő­mozdítására, mely előbbiek közül megemlitendő­­nek tartom magát az ipartörvényt, az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről alkotott törvényt, és ugyan­csak törvény szabályozza a vizi munkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosok és munkások ügyeit. Rendeleti úton lett szabá­lyozva maga a gyárvizsgálat, egészségügyi sza­bályok lettek alkotva a gyufagyári munkások ré­szére, külön szabályzat az acetylenipar körében való munkálatokra, és külön szabályzat az állati szőrneműeket feldolgozó ipartelepeken alkalma­zott munkások egészségének megóvása érdeké­ben. Végül pedig alkottatott az új munkás-bizto­­sitási törvény, melyről fejtegetéseim tárgyalni fognak. E fejtegetéseknek legalkalmasabb eszme­menete az lesz, ha az 1891-iki törvényt párhu­zamba, illetve összehasonlításba fogom hozni az új törvénnyel. Alkalmasnak tartom ezen módot már azért is, mert a régi törvényt Í5 esztendei fennállása alatt megismerhették mindazok, a kiket illet, és igy könnyű lesz ezek után megítélni mindama haladást, előnyöket vagy hátrányokat, melyeket ezen új törvény az érdekeltekre nézve tartalmaz. Tehát tárgyalni és fejtegetni fogom minde­nekelőtt a pénztárak új szervezetét, fejtegetni fogom azt, mit nyújt, és azt, amit követel, s igy ezek szerint a pénztárak jogaival és kötelessé­geivel szemben a munkaadók s a biztosításra kötelezettek jogait és kötelességeit. Nem lehet figyelmen kivül hagyni ama helyzetet sem, me­lyet a pénztári tisztviselők és orvosok a szerve­zet jogkörében elfoglalnak, végül megismerke­dünk az átmenet nehézségeivel, és ha még a büntető határozatokkal is végzünk, azt hiszem, tudni fogjuk mindazt, ami minket e tárgyban érdekel. Ezen, ha hosszabbnak is látszó, de felfogá­som szerint nem. felesleges bevezetés után a leg­közelebbi számban áttérünk a dolog lényegére. (Folyt, köv.) pét játszani iparkodott, irigyeltem. Eleinte sajnáltam a szerencsétleneket, azután amikor hiába próbáltam egy összeillő párt felfedezni, azt mondtam, úgy kell kutyák, minek adtátok el magatokat. Igazán hihetetlen voit előttem, hogy ilyen becses portéka a fiatalember. Voltak 20000 koronától 200000 koronáig minden színben és árnyalatban, sőt azon felül is jóval. Alig egy-két olyan párt találtam, amelyikre azt mondhattam volna, hogy «összeillenek» vagy hogy az Isten egymásnak teremtette őket. Végre a negyedik nap láttam egyet. Remek, összeillő pár volt. Annyi -báj, annyi bensőség­­teljes melegség sugározta körül őket, hogy önkéntelenül is figyeltem. Tétova lassúsággal jöttek, de hát jönni kellett, mert benne volt a programmban. A Rialtó hídját fényképezte a menyecske és merészen odaállt a Grand Kanál partjára, a férj annyi kimondhatatlan gyöngéd­séggel vont karjával korlátot a nő dereka körül, hogy én önfeledten gondoltam, hogy majd én is így — annak idején — habár nem a világ szeme előtt is. Amint én ekként gyönyörködném bennök, a férj valamit kérdez a párjától, mire az asszonyka csengő hangon fölényesen szól vissza: «Oh, azt majd csak odahaza tudjuk meg, hogy sikerült-e a fölvétel». Szóról-szóra így. Hogy mit éreztem én akkor, bajos volna azt hirtelen elmondani, a végén mégis odajutottam, hogy «persze azon nincs semmi csoálkozni való, hogy az összeillő pár magyar, mert a magyaroknál ez a termé­szetes. Legalább eddig így volt. Most? Talán beszéljünk másról. (Folyt, köv.) HÍREK. Egy kitüntetésről. A hivatalos lap június 29-iki száma közölte, hogy a király Draskóczy Edének, Losoncz rende­zett tanácsú város főjegyzőjének a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Nincs senki e városban és környékén, ki el nem ismerné, hogy a sok cím- és érdemren­dekkel megadományozottak között Draskóczy Ede bátyánk egyike azon keveseknek, aki ezen szép — községi hivatalnokot érhető legnagyobb — kitüntetést önérzetesen a közpályán becsületben és tisztességben eltöltött hasznos tevékenysége tudatában el ne fogadhatná. Mindenki tudja, ki városunk társadalmi és közéleti jelenségeit figye­lemmel kisérte és kiséri, hogy Draskóczy Ede bátyánk nemes lelkének és önzetlen fáradozásai­nak mindenütt megvan ott a mélyreható nyoma, hol hasznos, emberbaráti, művelődési és hazafias kérdésekről és létesítésekről volt szó. S mindezt — ismételten említjük — önzetlenül, az ügy iránti szerétéiből és lelkesedésből tette. S hogy ez nem üres frázis, csak arra utalunk, hogy 4U évet be­töltött főjegyzősködése után is szerény anyagi viszonyok között maradt, mi egy szorgalmas és ambiciózus tisztviselő önzetlenségének a legszebb bizonyítványa. Éppen ezért örömmel üdvözöljük őt, s szeretetünk és tiszteletünk szívből fakadó érzeményeivel kívánunk Ede bátyánknak hosszú életet és sok boldogságot. Draskóczy Ede főjegyző életrajzi adatai rövi­den a következők. Első szereplése a csaták viha­raiban kezdődik, midőn a 49-iki szabadságharcunk­ban mint 14 éves gyermek-ifjú honvédnak áll. A szabadságharc után megyei szolgálatba lépett, melyet azonban a Bach-korszak alatt — nem akarván törvénytelen kormányt szolgálni, — oda hagyott. Ekkor fogadta el Hódmezővásárhely iskolaszékének meghívását, hol tanítói minőség­ben 5 éven át működött közmegelégedésre. Múlt hó 7-én volt 40-ik évfordulója annak, hogy Losonczon egyhangúlag főjegyzővé választatott, s ezen hosszú idd alatt hivatali teendőit a legnagyobb pontos­sággal és szakértelemmel vezette, társadalmi sze­replése köréből megemlítjük, hogy a losonczi iparosok műkedvelő egyesülete az ó agitációja.és buzdítása folytán lett a magyarság és a helyi kultúra nagyjelentőségű faktorává. A lutheránus egyház tevékeny és közbecsülésben álló presbiterét tiszteli benne. Előfizetési kérelem. Mindazokat, kik­nek előfizetésük julius 1-én lejárt, vagy akik még hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük, hogy előfizetéseiket megújítani, illetve be­küldeni szíveskedjenek, hogy a lap szétkül­désében fennakadás ne álljon be. A « Losonczi Újság» kiadóhivatala. Személyi hír. Múlt hó 29-én Kcirátsonyi Aladár gróf két leányával Szliács fürdőről Gácsra érkezett, özv. gróf Forgách Antalné és családja látogatására. Gróf Karátsonyi Aladár személye a közel jövőben igen nagy valószínűség szerint előtérbe fog lépni, mert a magyar főurak között ő egyike azon kis számúaknak, kit jövendőbeli uralkodónkhoz, Ferencz Ferdinand trónörököshöz igen szívélyes és benső barátság fűz. Gróf Forgách Antal belgrádi követ most Gácson tartózkodik, s nem lehetetlen, hogy Karátsonyi gróf látogatása nem kizárólag udvariassági aktus. Huszonöt év előtt. E cím alatt egy ka­tonai szaklapban Sparber Rezső, háziezredünk nagytehetségű századosa, nehány epizódot ír le a boszniai hadjáratból, melyben ő is részt vett. Sparber százados úr a hadsereg egyetlen tényle­ges szolgálatot teljesítő századosa, kinek mellét az ellenség előtt tanúsított vitézségéért és bátorsá­gáért a hadi díszítéssel ellátott katonai érdem­kereszt ékesíti. Az érdekes visszaemlékezéseket lapunk legközelebbi számában mi is közölni fogjuk, mire már eleve is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Csatornázás. A Kossuth Lajos-utcán mély árok és magas földhányás végigvonulása mutatja, hogy a csatornázási munkálatok megkezdődtek. A munkálatot vezető mérnök értesítése szerint, kedvező időjárás esetén— 14—16 nap alatt a Kossuth Lajos-utcai, s mintegy 3 hónap alatt az egész város csatorna-hálózata teljesen el fog ké­szülni. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy az úttest alatt mintegy félméternyi mélységben telje­sen jókarban levő kövezés találtatott, s ez alatt mintegy 40 cm. mélységben egy másik kövezés. A régi 48-as idők előtti — Losoncz fejlettsé­géről és gazdagságáról bizony sok gondolat jutott eszünkbe az eltemetett és most felszínre került jókarban levő kocsiút láttára. Hát a most épí­tendő kövezés ugyan mit fog regélni az utánunk kővetkezőknek ? Ezüst lakodalom. Múlt hó 26-án csend­ben és a legszűkebb családi körben ünnepelték meg házasságuk 25 éves évfordulóját városunk köztiszteletben és becsülésben álló polgármestere, Wagner Sándor kir. tanácsos és neje, szül. Honti Mária úrnő. Az egyház áldását dr. Valihora János apát szolgáltatta ki, szép beszéd kíséretében. Tartós boldogságot és hosszú életet kívánunk az illusztris házaspárnak. A magántisztviselők kongresszusa jú­nius hó két utolsó napján zajlott le Budapesten. A nagygyűlésen szép számú vidéki és igen sok fővárosi tag vett részt. A napirend tárgyalása során dr. Gärtner Henrik, lapunk munkatársa is rész vett, mint előadó. Dr. Gärtner Henrik, a Magántisztviselők Orsz. Szövetsége losonczi bi­zottságának elnöke, ismertette a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak szabályozásáról szóló pontot. Hosszabb előadói beszédében rámutatott azokra az okokra, amelyek szükségessé teszik a kötelező írásos, szolgálati szerződés, felmondási idő, végkielégítés és szabad­ságidő rendezését, valamint a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak érdekképviseletének megalkotását. Határozati javaslatot adott be, amelyben kéri, mondja ki a kongresszus, hogy halaszthatatlan szükség a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak külön törvény által való szabályozása, még pedig az ipartörvény revízióját megelőzőleg, nehogy jog­viszonyainknak rendezése sok késedelemnek és kockázatnak legyen kitéve. E törvényre nézve általánosságban elengedhetetlen, hogy egyetlen pontjában sem legyen a magántisztviselőkre és kereskedelmi alkalmazottakra nézve kedvezőtlenebb intézkedés, mint a miiyeneket a Magántisztviselők Orsz. Szövetsége által 1900-ban a kereskedelmi miniszternek felterjesztett törvénytervezet magá­ban foglal. Ezek szerint kell, hogy kimondja: az írásbeli szolgálati szerződés kötelezettségét; a felmondási időnek a fizetés arányában való meg­állapítását, a végkielégítésnek megállapítását és a végkielégítés összegének csőd esetén a tömeg­tartozások közé való sorozását; évenkint kétheti szabadságidő biztosítását; az alkalmazottnak a főnök által való bárminemű megbírságolásának szigorú eltiltását és végül a törvény rendelkezé­seinek foganatját biztositó határozatokat. A hatá­rozati javaslatot a jelenlevők éljenzéssel fogadták. Adomány. Az 1892-ik évben a losonczi főgimnáziumban érettségi vizsgálatot tett ifjak algimnázium kebelében fennálló ifjúsági segélyző­­egyesület részére 60 koronát adományoztak. Ézen nemes adományról szóló nyugtatványt az egye­sület pénztárnoka lapunk szerkesztőségéhez kül­dötte be. Nyilvános nyugtázás és köszönet. A Magyar Asztaltársaság e hó 7-iki táncmulatságán megejtendő tárgysorsjáték céljaira újabban a kö­vetkezők adományoztak tárgyakat illetve készpénzt: Willner Zsigtnond, Prász Antal, Breuer Ottó, Kohn Márton, Balián Izsó, Kerekes Árpád, dr. Gömöry Elek, dr. Hoffmann Lipót, ifj. Steiner József, Haász Lajos, Gazdik Endre, dr. Bazovszky Lajos, Frenkl Soma, Schwartz Jakab, Kármán Zsigmond, Róth Simon, Domborovszky István, Tulák Lajos, Nagy Ferenc, Zacher János, Hodzsa Sámuelné, Breuer Vilmosné, Majer József, Kalina János, Sztoljár János, Bicskei Zoltán, Szlatinszky Károly, Braun Adolf, Pollák Herman, Kohn Ignác, Valihora Mariska k. a., Bonyhády István. Az Asztaltársaság köszöneté mellett a segélyre szo­rultak mélységes, soha el nem múló hálája kisérje a nemesszivű adakozókat. Nemes adományok. A római kath. elemi iskola épületének kibővítéséhez újabban a követ­kező nemes adományok érkeztek : dr. Wohl Aladár 1000 kor., özv. gróf Czebrlán Istvánná 100 kor., István Vilmos szombathelyi püspök 300 korona, Hatvani Deutsch Károly 100 kor., Nyeste József tanitó-káplán 50 korona. A kulturális célra adott nemes adományok önmagukat dicsérik! Küldöttség ment tegnap dr. Valihora János apát-plebános vezetése mellett Rozsnyóra, hogy a r. kath. iskola-kibővités terveit a püspöknek bemutatva, annak jóváhagyását megnyerjék. Színház. Mezey Kálmán igazgatása alatt álió színtársulat Selmeczbányán befejezve előadá­sait, Zólyomba tette át működésének színterét.

Next

/
Thumbnails
Contents