Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-05-09 / 19. szám

Melléklet a Losonczi Újság 1$. számához. (1907.)

feláidozóan munkálkodó, igazságos derék tanár példája, a növendékre való hatásában, még nem oly régmúltban, csak a családi élet példáival osztozott, sőt ezek által készen és tisztelve támogatott tekintélyével a legelső sorban állott. Ez a tekintély is megváltozott, sőt foszladozóban van, egyrészt szülei házaknak idegenkedő bizalmatlankodása által, melyek gyakrabban nézik a tanítót gyermekeik előmenetele vizsgáztató és itéletmondó gátjának, mint oktató és nevelő jótevőjének. Másrészt a társadalmi és irodalmi támadásoknak szenvedélyesen sértő és igaztalanul általánosító módja miatt, melyeknél egy-egy rövid sora vagy röpke szava nagyobb pusztítást végezhet a fiatal lelkekben, mint amit száz lelkes tanár verejtékes munkája jóvá tehet. De nem erről kívánok szóiani, hanem inkább a példáknak hihetetlen elszaporodásáról. A gyermekeknek idő előtti bebocsátása a felnőttek éietköreibe, figyelmöknek és érdeklődésüknek divatos tetszelgő foglalkoztatása, érettségüket meghaladó tárgyakkal, de különösen a korai újságolvasás: mindez rendkívül mértékben növeli a képzeletökre ható példák sorát. Nem olyan nagyságairól szólok a kornak, kiknek fénye mintegy a természet törvényéből, a maga fenséges energiájával hat be nagyok és kicsinyek leikébe egyaránt, mint ahogy a mi fejlő szellemünkbe behatott egykor Kossuth és Deák alakja, ez csak áldása a tanulónak, s mintegy a gondviseléstől ajándékozott támogatása az iskola erkölcsi munkájának. De az említett csatornákon már a társalgók, a hírlapi újdonságok, az utca hősei is vonzó példa erejével foglalkoztatják tanulóinak képzeletét, a balvégzetű hírhedtségnek a könnyű és csábitó sikernek, a csillogó léhaságnak és üres szájasságnak hősei talán épen úgy, mint az igaz érdemeké. Íme a jellemképzésre törekvő szürke tanár versenytársai a példaadásban. Minél könnyebben férkőzhetnek ezek a növendékek leikéhez s minél jobban nő a számuk, a tanár példája, a jellemképzésnek ez a leghatásosabb iskolai eszköze, épp annyit vészit hatásából és jelentőségéből.

De most már mindaz, amit így némi fájdalommal, de a sötét színezés szándéka nélkül elmondottam : úgy tűnhetik fel, mint az élet fejlődésének olyan következése, modern kifejezéssel élve: az evolúciónak olyan foka, melynek ellenében alig tehetünk valamit. Az iskolának erkölcsi nevelő hatása bizonyára abban a mértékben lesz egyre nehezebbé, küzdelmesebbé, amilyenben a növendékeire gyakorolt erkölcsi befolyások külső köre tágul. A szerzetek rendházaiban, a protestáns kollégiumok régi internátusaiban a fejlődő lelkeket jóformán az iskola maga kormányozhatta. Majd a családdal kellett osztoznia, de hosszú időn át csakis magával a családdal, a patriarkális, elszigetelt életet élt családdal, mely míveltségi fokának megfelelően, az iskolának bizonyos áhítattal és szigorral járt mindenben a kezére, és fiait tanuló éveik alatt inkább az iskoláénak, mint magáéinak tekintette. Amint ez a patriarkális élet bomlott, a tanuló mind közelebbi, egyre bensőbb érintkezésbe jutott a társadalommal, s íme a külső élet sokszerű, mozgalmas és zajos, tiszta és zavaros hullámaival, természetesen mind nagyobb részt vesz erkölcsi valójának alakításában s egyre szűkebb térre szorítja az iskola hatását. Az idő kerekét nem fordíthatjuk vissza, de nem is akarjuk. Amint nem juthat eszünkbe sem, közoktatásunk mai rendjének egészében vagy részeiben való bírálata ellen emelni szót, hiszen magunk is buzgó részt veszünk benne, nem akarunk az egyes tagjai működésének bírálata ellen, amely komoly ügyszeretetből és készültségből ered, épp oly kevéssé kívánjuk iskolánkat elzárni az eleitől, melynek körében s amelynek számára dolgozunk. Nem is az élet közelgése, megsokasodott vonatkozásai, megerősödött befolyása forrása azoknak a bajoknak melyekre utaltam, hanem az, hogy életünket, mely befolyást keres és gyakorol az iskolára, nem hatja át ennek az iskolának, sőt talán általában az iskola feladatainak komoly felfogása és tisztelete. Mit mondjunk arról a tudományos és társadalmi mozgalomról, mely középoktatásunk szükséges reformjának zajos tárgyalását az emberbutitás szólamának hangoztatásával kezdte és folytatta egy éven át? Hallottunk valami ehhez hasonlót a mívelt világ oktatásügyi történetében ? Külföldön is bizonyára sűrűn hangzanak erős támadások, egyre-másra készülnek és szállanak sikra radikális reformtervek, de ki merem mondani : sohasem az iskola ellen való izgatással, sohasem a felelősség komoly érzete nélkül, sohasem ama nagy erkölcsi érdekek kockáravetésével, melyeket a rendszerében elitéit iskola kezében tart.

Ezt a tiszteletet kívánjuk mi is az iskolának, legalább feladatának és ifjúságának. E tiszteletre

irányitó és kétségtelen példát kívánjuk közéletünk vezetőitől, a maga érdekeinek megbecsülését ebben a tiszteletben társadalmunktól, hivatásának e tisztelet tanúsította nemes felfogását tanárságunktól, a maga jövőjének e tisztelet által való védelmét nemzetünktől. Nem magunknak kérjük, hanem ügyünknek, mely épp annyira az övék, mint a mienk. Nézzünk körül: az iskola tisztelete mindenfelé legelső, legszembetűnőbb erkölcsi bizonyítéka a nemzeti műveltségnek. Csak ez a tisztelet, az igazi közműveltség épségének és erejének ez a bizonysága orvosolhatja meg nálunk is azokat az égő sebeket, melyekre rámutattam, csak az avathatja az élet hatását az iskolára elevenítő, veszedelem nélkül, csak ez erősítheti meg felelősségérzetünket, csak ez ad kétségtelen jogot a társadalomnak arra, hogy az iskola erkölcsi eredményeiért is felelősségre vonjon bennünket. A testi egészség edző levegője a hegyek és tengerek tiszta környéke, hová szemét, por, gőz nem ér: a lelki erősödéssé is ilyen. Amint az ember szeretetreméltóvá csak a szeretet levegőjében érhet, tiszteletreméltóvá, azaz jellemmé is csak a tisztelet levegőjében fejlődhetik. Ezt a tiszteletet, az erkölcsi nevelésnek és jellemképzésnek ezt a feltételét kérjük a magyar iskolának.

HÍREK.

Péntek esti felolvasás. A tudományok népszerűsítését és az ismeretek terjesztését célozó felolvasó ciklus folyó 10-én fejeződik be, amikor is Mann Lajos losonczi kereskedő tart előadást, melynek tárgya azt a kérdést taglalja, hogyan lehet ellentállni az alkohol élvezése káros szenvedélyének? Az alkohol rombolásáról dr. Fleischer Gyula budapesti ügyvéd már tartott előadást s annak oly hatása volt a hallgatóságra, hogy a felolvasásokat rendező bizottság helyénvalónak tartotta a kérdés mélyebb ismertetését. Mann Lajos úr előadásának menete a következő lesz, illetve a következő kérdéseket fogja fejtegetni. 1. Az alkohol kérdés ismertetése. 2. A vasárnapi munkaszünetnek a pálinka-mérésekre és korcsmákra való kiterjesztése. 3. A mozgalomnak már az iskolákra való kiterjesztése és brosürák terjesztése 4. Népkonyha létesítése, hol csakis alkoholmentes italok méretnének ki stb. E kérdések megoldása mindmegannyi tényező lenne az általános jólét és boldogság előmozdításának, éppen azért igen helyénvalónak tartjuk, hogy e nagy eszme szolgálatában egyesüljenek városunk jótékony és emberbaráti egyesületei. Egyben felhívjuk a közönséget, hogy e tanulságos felolvasáson minél számosabban (a főgimnázium rajzterme) jelenjenek meg. Belépő-díj nincs.

Előléptetések a MÁV-nál. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Kollman Károly losonczi forgalmi főnök, főellenőrt felügyelővé, Zsifkovics Antal losonczi állomás-főnök, segédtitkárt pedig titkárrá léptette elő. Örömmel veszünk tudomást a két köztiszteletben álló főhivatalnok előmeneteléről és úgy a forgalmi főnök úrnak, mint Zsifkovics Antal titkár úrnak, ki lapunknak avatott tollú és bő vénáju humoristája is — sok szerencsét kívánunk. Ugyancsak szerencsekivánatainkat hozzuk kifejezésre Rothbart Izidor, Kapus János és Szabó Aladár losonczi MÁV hivatalnokok előtt, kik magasabb fizetési osztályba léptek elő.

Esküdtszék. A f. év junius havában összehívandó esküdtszéki tárgyalásokra a következők sorsoltattak ki esküdtekül Losonczról: Kujnis Gyula, dr. Schneller Pál, dr. Bazovszky Lajos, Madách Aladár, Cserei Gusztáv, dr. Hajós József, Belágh Lajos, Draskóczy Zsigmond, Kohlener Barna,. Herczog Izidor.

Ügyvédi kamarai közgyűlés. A balassagyarmati ügyvédi kamara múlt hó 20-án tartotta évi rendes közgyűlését. Ekkor kellett volna a kamarai titkári állást is betölteni. A közgyűlésen a tagok a törvény által követelt számban meg nem jelenvén, új választó közgyűlés tartása vállott szükségessé, melynek határnapját a kamarai elnökség f. év junius 2-ára tűzte ki. Jelölve van dr. Kossaczky Arnold ügyvéd, ki kétségkívül egyhangúlag fog megválasztatni e díszes állásra.

Következetesség. A városi képviselő testület, a tanács véleménye alapján, április havi közgyűlésén kimondotta, hogy a kövezetvámot esetrőlesetre fogja az adókötelesektől beszedni, illetve annak megváltásaként évi átalány-összeget nem fogad el. Ugyanezen városi képviselő testület, tanácsunk véleménye alapján kimondotta május havi rendes közgyűlésén, hogy az ismételten kopogtatók kérelmét meghallgatja, s felmenti őket

a kövezetvám fizetési kötelezettség alól, évi átalányösszeg fizetése ellenében. Hogy ezen kötés mellett ki járt jobban, a város-e, vagy az évi átalányt fizetők, ugyan nem egészen bizonyos, de a tanács és képviselő testületünk következetessége, hogy nem szolgálhat senki előtt sem példányképül, az egészen bizonyos.

Eljegyzés. Rittinger Béla cs. és kir. hadnagy eljegyezte Niernsée Irma úrleányt. — Vig Károly a losonczi gőzmalom tisztviselője eljegyezi Preiss Mariska urleányt Zsolnáról.

Hangverseny. A losonczi áll. főgimnázium ifjúsága május 12-én d. u. 3 órakor az intézet nagytermében a József kir. herceg szanatóriumegyesület javára hangversenyt rendez 1 korona belépő-dij mellett. A hangverseny műsora a következő: 1. Egyveleg «Traviata»-ból, előadja az ifj. zenekar. 2. Magyar népdalegyveleg, előadja az ifjúsági vegyeskar. 3. Galopp Schulhoftól, zongorán előadják Pataki Kornél VI. és Reimlinger Tibor IV. o. t. 4. Magyar táncok Brahmstól, előadja a Widder-banda. 5. Ave Mária Schuberttól, hegedűn előadják Widder Béla és Holló Andor Vili., Reimlinger László és Gresits Iván VI. o. t., zongorán kiséri Reimlinger Tibor IV. o. t. 6. A carthagói harangok Kozma A.-tól, szavalja Kohn Dezső Vili. o. t. 7. Diáknóták a «Pajkos diák» cimű operettéből, előadja az V. osztály zenekara. 8. Magyar népdalok, előadja a kétszólamú énekkar. 9. XIII. Lajos dallama, előadja az ifj. zenekar. 10. a) Nagyanyácska Langertől, b) Dal Kutscherától, két fuvolán előadják Friedler Jenő V. és Pataki Pál IV. o. t., zongorán kiséri Reimlinger Tibor IV. o. t. 11. Dal változattal Danclatól, hegedűn előadja Reimlinger László VI. o. t., zongorán kiséri Reimlinger Tibor IV. o. t. 12. Vadászkar a «Bűvös vadász»-ból, előadja az ifjúsági zenekar. E jótékonysági alkalmat és műélvezetet kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Jegyzőválasztás. Koháry Dezső oki. jegyzőt Fülek-Kelecsényben aljegyzőnek választották.

A gyermek-játszótér lapunkban múltkor felvetett eszméjét városunk közönsége nagyon melegen felkarolja. A Beniczky Kálmán főgimnáziumi igazgató úr által kibocsátott csatlakozási felhívást igen sokan írták alá s általánosan nyilvánult az óhaj, hogy az eszme mielőbb testet öltsön. Múlt hó 29-én értekezlet volt e tárgyban, melyen elhatározták, hogy a Népliget pázsitos területének a közönzég korlátlan szabad használatára való átengedése iránt legközelebb kérvényt intéznek a város tanácsához. Ennek remélhetőleg meg lesz a foganatja, mert a városi tanács nem zárkózhatik el a közóhaj nyilvánulása elől és mint értesülünk, a polgármester úr is pártolója ez üdvös újításnak.

A nyári menetrend szerint a Budapestkeleti pályaudvar—Ruttkai vonalon május 1-től a lényegesebb eltérések a következők. A Budapestről induló reggeli gyorsvonat 7 óra 10 p. helyett 7 óra 15 p.-kor indul, s a Gödöllőn és Aszódon való megállás beszüntettetett. E vonat helyett ezen állomásokon a Budapestről reggel 7 órakor induló új kassai gyorsvonat fog megállani. Az esti 7 órakor Budapestre érkező ruttkai személyvonatnál Gödöllő és Budapest közötti állomásokon a elszállás kizáratik.

A Hubay hangverseuy Balassagyarmaton tisztán 1311 korona 12 fillért jövedelmezett. Az összjövedelem 1725 korona Volt. Ez a nagy anyagi eredmény óriási erkölcsi sikerrel is járt, amint azt a nagy mester méltán meg is érdemli.

Szinház. Olvassuk a «Salgótarjáni Lapodban, hogy Salgótarjánban most működik Mezey Kálmánnak, a beszterczebányai szinikerület igazgatójának társulata. Olvassuk azt is, hogy a közönség érdeklődése nagyon csekély s a színházba nem járók azzal érvelnek, hogy a társulat keveset nyújt. Laptársunk ennek ellenében megemlíti, hogy a direktor azzal védekezik, hogy a tapasztalt csekély támogatás mellett a társulat nem nyújthat többet, illetve az, amit ad, arányban van a közönség pártolásával. Vagyis ha jobban támogatnák a művészetet a tarjániak, úgy a színészek is jobban játszanának, jobban igyekeznének. Ilyen auspiciumok között nézünk mi losoncziak a színházi idény elé. Mert a mnlt évi ismeretes színházi affér miatt Losoncz kivétetett a miskolczi szinikerületből s hozzácsatoltatott a beszterczebányaihoz. Most tehát olyan társulatot kapunk, mely teljes művészi erejét csak telt házak előtt fejti ki, ellenkező esetben pedig csak úgy ímmel-áminal fogja ledadogni vagy ledarálni mondókáját. Ezt a konsequenciát laptársunk, a Salgótarjáni Lapok f. hó 5-iki cikkéből vonjuk le. Most már szinügyi bizottságunkhoz fordulva, azt a kérdést tesszük, szándékszik-e valamit tenni, hogy városunk műízlésének és megbízható mű-