Losonczi Ujság, 1907 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1907-04-25 / 17. szám

E lap, mely mindennemű, a választókerületet érdeklő ügyben a legszorosabb összeköttetést tart fel képviselőnkkel — ki egyúttal főszerkesztőnk is ugyancsak nem bir semmi tudomással a kerület mandátumának esetleges megiiresedéséről, s ennek kifejezést is adtunk lapunk múlt számában egy rövid hir alakjában.

Őszinte sajnálatunkra szolgál, hogy e tárgygyal e helyen ismét foglalkoznunk kell. S midőn ezt tesszük, annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy eme felszóllalásunknak meglesz az az eredménye, hogy az ildomosság szempontjából mindenképen elitélendő és Ízléstelen jelölési akcióknak vége szakad, s nyugalommal várja be mindenki a fejleményeket.

Magunk részéről nem hallgathatjuk el azon észrevételünket, hogy inkább vártuk volna polgártársainktól azt, hogy szeretett képviselőnket a mandátum megtartására s a pályázattól való elállásra bírni törekedjenek, mint némelyeknek az általunk elitéit akcióját, mely hasonlatos ama gyöngédséget és kíméletet nem ismerő türelmetlen örökösökhöz, kik a még életben levő örökhagyó hagyatékát — nem törődve azzal, vájjon az tudomására jut-e, és sérti-e őt - a nagy dob megszólaltatásával igyekeznek elkótyavetyélni. Ez pedig semmiképen sem lehet kellemes a távozni készülőre, s igazán csodáljuk, hogy ennyi belátás sincs némely polgártársunkban.

Itt közöljük pártunk igen tisztelt elnökének pártunk alelnökéhez, Bulyi János úrhoz intézett levelét, melyben ő szintén nyilvánítja nézeteit e tárgyról :

«A lapokban én is olvastam képviselőnk valószínű kinevezéséről és így a bekövetkezendő üresedésről kerületünkben. Leveléből értesülvén, hogy ez majdnem bizonyos, mellékelve küldök egy Meghivó-ívet aláírva, de ki nem töltve. Teljesen tisztelt Búiyi úrra bízom, hogy mikor fogja szükségesnek tartani az összehívást, mert azt hiszem a képviselő lemondása vagy legalább bizalmas értesítése és beleegyezése nélkül jelölő gyűlést összehívni nem lenne ildomos dolog és a képviselő sértve érezné magát.

Tehát midőn vagy végleges tények vagy a képviselőtől nyert engedély a jelölést idejénvalónak mutatja, kérem a végrehajtó bizottságot a mellékelt ívvel összehívni és engemet a kitűzött időről és helyről értesíteni és akkor minden bizonnyal meg fogok jelenni» . . .

Alsó-Sztregova, 1907 április 20.

Hazafiui üdvözlettel igaz tisztelője:

Madách Aladár.

A munkaadók szervezkedése.

A munkaadók szervezetlensége szolidaritás érzékének hiánya egyik legfontosabb oka bérmozgalmaink elfajulásának, mert a jól megszervezett és fegyelmezett munkásszervezetek egyik erőforrása éppen a munkaadók ezen gyenge összetartása és széjjelhuzásában rejlik. A munkaadók erős szervezetei szükségesek nemcsak azért, mert a harcban, az egyesülésben rejlik az erő, az összetartásban az önvédelem biztosítéka, hanem mert a béke gyorsabb létrejöttét is csak azok biztosítják. A munkaadók erős szervezetei ritkábbá teszik a sztrájk kitörését, mert a munkások erős ellenféllel állván szemben, inkább gondolják meg, hogy könnyelműen próbálkozzanak-e egy kilátástalan bérharccal. A munkaadók erős szervezetei eredményesen végigküzdve egy, a munkások tulköveteléseivel szemben szükségesnek bizonyult bérharcot, s így intő példát statuálva, hosszabb ideig biztosíthatják magukat egy újabb könnyelmű, meggondolatlan sztrájk kitörése ellen.

Végül pedig, de legelső sorban a munkaadók erős szervei szükségesek azért, hogy bérmozgalmak mutatkozván, a sztrájknak elejét vegyék békés tárgyalások és a két felet kielégítő békés megegyezés által.

Ma még igen ritka nálunk az eset, sokkal ritkább, mint külföldön, hogy békés megegyezés jönne létre a sztrájk kitörése előtt és ennek főoka a munkaadók szervezetlensége. Hiszen természetes és pszichológiailag is érthető, hogy azok a munkaadók, akik a mindennapi életben, mint többé-kevésbbé elkeseredett vetélytársak, vagy talán ellenfelek állanak egymással szemben, nem igen egyezhetnek meg közös ellenfelükkel, a munkásokkal, midőn a pillanat veszélye őket összehozván, még egymás között sem találják meg egyhamar, egykönnyen a közös érdek fonalát, a konsziliáns hangot, a megegyezés lehetőségét.

Azt hisszük, hogy felesleges további érvekkel bizonyítanunk a munkaadók szervezkedésének szükséges voltát. Kívánatos azonban, hogy a

munkásszervezetek is minél inkább megerősödjenek, még pedig minél előbb.

Mindaddig, míg egy szakmában, melyben a munkások szervezkedése megkezdődött, a munkások összessége e szervezetbe nem lépett, bizonyos nyugtalanság és izgalom uralkodik, bizonyos terrorisztikus hajlam a még szervezeten kívül álló és azokat alkalmazó munkaadók ellen, ami folytonos súrlódásoknak és számos munkabeszüntetésnek az okozója.

A még meg nem erősödött munkásszervezetek egyrészt gyengeségük folytán a munkások egy türelmetlen kis csoportja által könnyebben bírhatok sztrájkra, másrészt gyöngeségüket éppen ilyen erőpróbákkal akarják palástolni, és esetleg sikeres sztrájk utján szerzett érdemek által szervezetükbe uj tagokat csábítani.

Ha egy szakmában a munkásoknak csak egy része van szervezve, a sztrájk rendesen sokkal elkeseredettebb lefolyású és többé-kevésbbé a sztrájkot követő időben elmérgesítő nyomokat hagy. Ha a szervezett munkásokkal a béke megköttetett, nincsen kizárva, hogy a szervezeten kívül álló munkáscsoportok nem-e nyugtalanítják a helyzetet. Végül nemcsak munkabeszüntetés után fontos, hogy a munkások minél jelentékenyebb részével jött legyen létre a nyugalmat biztosító megállapodás, hanem épúgy, mint a munkaadókra, mint a munkásokra is ráillik, hogy minél jobban, minél nagyobb számban vannak szervezve, annál valószínűbb, hogy munkásbérmozgalmak alkalmával, a sztrájk kikerülésével is lehetségessé válik a békés megegyezés.

Mindehhez járul az az elvitathatatlan tény, hogy erős és nagy munkásszervezetek vezetése felelősségteljesebb és azért valószínűbb, hogy komolyabb, higgadtabb is.

Annak bizonyítására, hogy a munkásszervezetek megerősödésével csökken a sztrájkhajlandóság is, felhozhatnék sok auktoritásnak : a Webbeknek, Fanny Imié, Bernstein, Raynand, Lotmar, Hüglin és másoknak véleményét, valamint a német és angol sztrájkstatisztika számos adatait.

Erős munkaadó és munkásszervezetek tehát legelső előfeltételei a békésebb munkaviszonyok megteremtésének; a kollektiv akarat megszervezése lehetővé teszi a kollektiv munkaszerződések létrehozását.

A kollektiv munkaszerződések pedig a békés állapotok oly fontos intézményes szervei, hogy azokat nem ismertethetjük és nem propagálhatjuk eléggé, mert a termelésben most már krónikus jelleggel biró zavarok és küzdelmek rendezését egyesegyedül csak a kollektiv munkaszerződésektől remélhetjük.

Távolról sem állítjuk azt, hogy erős organizációk és kollektiv munkaszerződések lehetetlenné vagy egészen fölöslegessé teendik majd a sztrájkokat. Voltak, vannak és lesznek esetek, midőn a sztrájk, az ultima ráció, a háború kikerülhetetlen, midőn az ipar létalapját megtámadó lehetetlen követelésekkel szemben nem marad más út, mint az erők mérkőzése.

De valamint az állam életében is nagy haladást jelent, hogy a régi idők örökös viszálykodása, portyázása, verekedései helyében hosszú béke után tör ki egy nagy, az erőket kimerítő, de a helyzetet tisztázó, modern háború, mely után ismét hosszabb békekorszak következik; valamint az államok küzdelmeit is bizonyos civilizált formák közé lehetett szorítani, ritkábbá tenni, valamint sok esetben békebiróság közvetítésével ki lehet a háborút kerülni és ha kikerülhetetlen, a berni egyezmény utján a mérgezett fegyvereket és más egyéb tisztességtelen formákat kiküszöbölni, épúgy a kollektiv munkaegyezmények is haladást jelentenek, mert hosszú békeperiódusokat biztosíthatnak, mert valószínűbbé teszik az ultima ráció be nem következését és mert alkalmasak a mérgezett fegyverek kiküszöbölésére.

HÍREK.

Alispánunk jubileuma. A szeretet, ragaszkodás és tisztelet f. hó 20-án vármegyénk közönségét Balassagyarmatra szólította, hogy leróják azt az adózást, melyet egy önzetlen és fáradhatlan tevékenységű közhivatalnok 25 évi sikeres munkálkodásával kiérdemelt. Városunk képviselőtestületi küldöttsége is ott volt az ünneplők között, s Losoncz r. t. város közönségének érzelmeit polgármesterünk juttatta kifejezésre. Magas szárnyalású beszédében kiemelte polgármesterünk az alispán negyedszázados működését, melyet lankadatlan erély, vasszorgalom és becsületes kéz jellemez. Ezt méltányolva - úgymond — jött el Losoncz, hogy az alispánt

szeretettel üdvözölje s jövő munkálkodásában ragaszkodásáról biztosítsa. Az alispán meghatva mondott köszönetét. Losoncz — úgymond — mindig ott volt, ahol a haladás zászlaja lobogott. Ebben az ünnepélyes pillanatban ismeri el országvilág előtt, hogy Losoncz kiváló magatartása annak köszönhető, mert oly kiváló képviselőtestülete s olyan polgármestere van, akik hivatásuk magaslatán állanak. A tisztelgések befejezte után az emléktárgyak megtekintésére került a sor, amelyek között városunk értékes adománya is van.

Béla nap. Április 23-án víg muzsikaszó verte fel a Béláké házatáját. A barátok és tisztelők serege valóságos búcsújárást rendeztek e név viselőinél, különösen Sörös, Básthy, Ambrózy, Heksch és a többi Béláknál. Mi is még sok boldog április 23-át kívánunk nekik.

Hubay-hangverseny Balassagyarmaton. Folyó hó 27-én ünnepe lesz megyei székvárosunknak. Hubay Jenő világhírű hegedűművész és zeneszerző, valamint neje, gróf Cebrián Róza fognak hangversenyezni jótékonycél. érdekében. Ismerve városunk közönségének a művészet iránti szeretetét, továbbá azt a tiszteletteljes vonzalmat, mely a losoncziakat Hubay Jenőhöz és művészlelkű hitveséhez köti, biztosan reméljük, hogy szép számmal fognak városunkból is a magas nívójú hangversenyen résztvenni. Jegyek már előjegyezhetők Selmeczy Sándor czukrász és Barth Ignácz kereskedőnél Balassagyarmaton.

Kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter Nagy Dezső salgótarjáni kir. járásbirósági aljegyzőt a salgótarjáni kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízott állandó helyetteséül ^rendelte ki.

Új doktor. Bodor Aladár, áll. főgimnáziumunk fiatal, nagyképzettségű tanára, és lapunk kedvelt munkatársa, a múlt héten tette le a kolozsvári egyetemen a doktori vizsgálatot kitűnő eredménnyel és szombaton avatták fel ünnepélyesen »doktor philosophiae = bölcselet-doktorrá«. Tudori értekezésének cime: »Döbrentei Gábor erdélyi szereplése«. A kiváló tanár ez újabb sikeréhez őszintén gratulálunk!

Jubileum. A jövő hónapban tölti be Jurkovic/i Emil kir. tankerületi főigazgató tanári munkásságának huszonötödik évét. A besztercebányai tankerülethez tartozó összes középiskolák tankerületei ebből az alkalomból küldöttségileg fognak tisztelegni a népszerű főigazgatónál, hogy tiszteletüknek és szeretetüknek kifejezést adjanak. Tervbe van véve egy ünnepi lakoma rendezése is.

Járási orvosok kinevezése. Az újonan rendszeresített járási orvosi állásokat a napokban töltötte be Prónay Mihály főispán. Az új orvosok a következők: A sziráki járásba dr. Elek Károly sziráki körorvos tb. megyei főorvos, a gácsi járásba dr. Reinhardt István tb. járási orvos, a nógrádi járásba dr. Fischer Ármin romhányi körorvos és a szécsényi járásba dr. Finger Vilmos Ágost budapesti gyakorló-orvos neveztetett ki.

A balassagyarmati ügyvédi kamara

ápr. 28-án tartja évi rendes közgyűlését, melyen egyúttal a Bán Zsigmond halálával megüresedett titkári állást is betöltik választás útján. Ez alkalommal kerül tárgyalás alá a losonczi ügyvédi karnak múlt számunkban említett, s az ügyvédi állás emelését, s kereseti _ viszonyainak javítását célzó memorandum is. Értesülésünk szerint a losonczi ügyvédek csaknem teljes számban fognak megjelenni.

A vándor- vagy oláhcigány kérdés.

E cim alatt irta meg tanulmányát ifj. Fáy Albert dr., vármegyénk főjegyzője. A nagy alapossággal mégirt munka sikere mellett szól az, hogy abból a szerző e napokban már a második kiadást bocsátotta közzé.

Uj egyházi felügyelő. Mint értesülünk,

Dabar község ág. ev. egyházi gyülekezete Jamrich Gusztáv, a Nógrádmegyei Népbank pénztárnokát, pártunk egyik agilis tagját, egyhangúlag egyházi felügyelőjévé választotta néhai Bogya János felügyelő helyébe. A megválasztást e hó 17-én adta nevezettnek hivatalosan tudtára ntiszt. Holles Danó lelkész úr vezetése mellett, az egyházi elöljárókból álló küldöttség. Az ünnepélyes beiktatás f. hó 21-én volt Dabar község ág. ev. egyház gyülekezete előtt a templomban.

Az új járásbíróságról. Az Erzsébet-úton épülő járásbíróságnak építését f. hó 23-án be kellett szüntetni, mert a vállalkozó tégla-szállitójának összes tégla-készlete birói zár alá vétetett, s az építés színhelyén levő téglák pedig mind beépíttettek. Értesülésünk szerint azonban a téglavállalkozó rövidesen rendezi kötelezettségét, s igy a további munkálatoknak nem lesz akadálya.