Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-22 / 9. szám
A losonczi választó-kerület függetlenségi és 48-as pártjának végrehajtó bizottsága 1906. év február hó 22-én, azaz ma d. u. 5 órakor értekezletet tart. Beszámoló. Dr. Molnár Albert, a losonczi választó-kerület volt országgyűlési képviselője f. hó 25-én, (vasárnap) fogja beszámolóját megtartani. Szeretett volt képviselőnk szombaton érkezik az esti gyorsvonattal körünkbe, s mint értesülünk, városunk közönsége ünnepélyes fogadtatásban fogja őt részesíteni. Felolvasás. A »Polgári kör« helyiségében múlt vasárnap, f. hó 18-án este 6 órakor Zorkóczy Ede áll. tanitóképző-int. tanár, bemutatta dr. Czékus Kálmán »A föld« című felolvasását, vetített képekkel. Az újítás igen nagy érdeklődést keltett a kör tagjai között; szép számmal meg is jelentek a kiváncsiak és tanulni vágyók, hogy Zorkóczy tanár úr kellemes felolvasását meghallgassák. Csak az a kár, hogy a kör titkársága nem tette a felolvasás hírét kellő időben közre, s igy sokan csak utólag értesültek róla. Jövő vasárnap, f. hó 25-én ismét fog felolvasást tartani Zorkóczy tanár úr, amely alkalommal Müller Oszkár »Délnémetországi városok« cimű felolvasását fogja bemutatni. Illés Hugó, nyug. Coburg-uradalmi főkertész, Rappról, a losonczi fogyasztási szövetkezet pénztáros-ellenőréül választatott meg, — hét pályázó közül egyhangúlag, ■— a szombaton tartott fogyasztási szövetkezeti igazgatósági ülésen. Gratulálunk! Hymen. Fényes lakodalmi ünnepségen vett részt e hó 12-én Poltár község közönsége. Pártunk kiváló vezérférfia, a jelenlegi községi biró, Kojnok András, Mariska nevű leánya esküdött örök hűséget Kellő János orlaitöréki fiatal gazdálkodónak. Kisérje boldogság az új párt otthonába. Utcai világításunk csak holdvilágos éjjel jó, máskor nagy a sötétség, mert azok a pislogó mécsek alig világítanak 20 lépésnyire. Talán jó volna valamennyit kasszírozni, s helyükbe ívlámpákat állítani megfelelő számban, de itt is ügyelni kellene, hogy úgy ne járjunk, mint múlt vasárnap este, amikor sehogysem akartak az ívlámpák kigyulladni, sem a Kubinyi-téren, sem a Gácsi- és Bég-utcákban. Ha hidegebb lett volna, azt hihette volna a laikus, hogy az ívlámpák »befagytak«, de lágy időjárásban még ezt a magyarázatot sem találhatta. Ámbár az okát mi sem tudjuk. Eljegyzés. Kolener Árpád jópatakai üveggyáros f. hó 17-én jegyet váltott Szőts Farkas budapesti ev. ref. theolog. akadémiai igazgató leányával, Irénkével. Vasútépítés. A fülek-miskolczi vonalrészen második sínpárt is fognak fektetni. Erre vonatkozólag a felmérési és tervezési munkálatok megkezdése elrendeltetett, és a jövő 1907. év tavaszán valószínűleg már egymást fogják keresztezni a vonatok. • Lázas hangulat van városunkban. Hétfőn este 8 órakor a Debrődy-emléknél egy nagyobb társaság elénekelte a Hymnuszt, a »Tavasz elmúlt« és a Kossuth nótát. Az ének után csendben szétoszoltak. Rendőri beavatkozásra nem volt szükség. Az egész nap lesték-várták a pesti híreket. Délben megjelent lapunk rendkívüli kiadása, amelyet csakhamar szétkapkodtak. Este meg Redlinger papirkereskedését valóságos ostrom alá fogták, csakhogy valami estilapot kaphassanak. Városszerte nagy az izgatottság és az elkeseredés, amely óráról-órára emelkedni látszik. Immár majd minden kabáton láthatni nemzeti szinű szallagot, s nem akad polgár, aki most magyarúl ne érezne, ajkán egyegy káromkodást ne bocsátana ki. — De hát mi is lesz ennek a vége? Vagy tán a közeledő viharnak előjele a minden zugban felhangzó: »Mindnyájunknak el kell menni!« ? Védekezés Ausztriával szemben. A közelmúlt napok szomorú és megdöbbentő eseményei után tisztában kell lennünk azzal, hogy nyilt harcot kell folytatnunk az egész vonalon. Ebből a harcból mindenkinek ki kell venni a maga részét. Ausztria iparilag kizsákmányol bennünket, ezért fáznak ott annyira az önálló vámterülettől, s mindent elkövetnek, hogy a maguk célját elérjék. Nekünk az ő példájukat keli követnünk. Egyöntetű akarattal, a társadalom minden rétegét összefűző, egyesült erővel épen ott kell őket támadnunk, ahol ez a küzdelem őket legérzékenyebben sújtja. Ép ezért ne vásároljunk semmit, ami Ausztriából való ! Következetes eljárással olyan vagyoni elszigeteltséget kell teremtenünk a két ország között, amelynek kárát csak Ausztria fogja érezni. 1844-ben Kossuthapánk által létesített iparegyesület példáját kell követnünk. Tegyük kötelezővé mindnyájunkra nézve azt, hogy mindazon szükségleteket, melyeket a hazai termelés, gyáripar és mesterségek termékeiből fedezni lehet, mindaddig, inig ezek kaphatók, csak ezekből és csakis ezekkel fogjuk fedezni. Őseinknek ipart kellett teremteniük, nekünk ez már megvan, mert az ipar terén kiálljuk a kínálat és verseny törvényét. Ezért ausztriai cikkeknek társadalmi úton való kizárása egyenesen hazafias kötelességünk, s ezt ki kell terjeszteni a legjelentéktelenebb és legapróbb árúkra és terményekre egyaránt. Ezt a sikert elsősorban kereskedőink biztosítsák. A fogyasztó-közönség joga és kötelessége ezt tőlük követelni. A kereskedők írják ki minden árúra, hogy honnan való. Amelyik árú pedig idegen, de itthon is kapható, azt ne vegye meg senki. Tehát mi a jelszó? Ne vásároljunk semmit, ami Ausztriából való ! A tugári fürdő. Ugyan semmi közünk hozzá, mert magánbirtok, de a közóhajnak kívánunk eleget tenni, amikor többek nevében e helyen arra kérnők Szilassy Béla urat, hogy a beálló tavasszal szíveskednék egy gyalogutat készíttetni a kisfalusi vasúti átjárótól egyenes irányban a tugári fürdőbe, hogy igy is közelebb essék az a kedvelt kiránduló hely városunkhoz. Maga a fürdő környezete is egy kis újjitásra szorulna, hogy az ottani tartózkodás kellemesebb legyen. Azt hisszük, ha a tulajdonos egy kis tőke-befektetést nem fog sajnálni ez irányban, a kirándulók száma csak emelkednék, ami a fürdő jövedelmezőségét is emelné. S igy ami a réven elvész, megtérül a vámon. Kíváncsisággal várjuk, hogy e felszólalásunknak lesz-e valamelyes irányban eredménye? Mi hir a megye székhelyén ? Berchtold Artur gróf 14-én reggel Gyarmatra érkezett, kedves csendőrsége fedezete mellett. A délelőtti órákban Jablánczy Miklós pénzügyigazgató, Csuppay Ferenc kir. ügyész, Máthé Géza kir. tanfelügyelő, Faludi Béla államépitészeti hivatali főnök és Jaskovics Ferenc áll. főgimn. igazgató, előírás szerint tisztelegtek a megyefőnök úrnál. Tiz órakor a nógrádmegyei közigazgatási bizottság tartotta ülését, azaz, hogy meg akarta tartani, de az adminisztrátor is megjelentés elnökösködni akart. Nagy Mihály alispán úr igy szólt hozzá: »az ülést én hívtam össze, az ülésen elnökölni én kívánok«. Az adminisztrátor nem tágított. Erre az alispán nyugodt érces hangon a következőket mondta: »Én, mint Nógrádvármegye alispánja, a törvényhatósági bizottság határozatának megfelelően a vármegye nevében tiltakozom az ellen, hogy méltóságod elnököljön, s kijelentem, hogy tiszttársaimmal együtt, méltóságod elnöklete mellett az ülésen részt nem veszek.« A bizottság, — dr. Szigyártó Pál felszólalása után — csatlakozott az alispán kijelentéséhez, s ott hagyták a megyefőnököt az állami tisztviselőkkel. — Február 18-án pedig leérkezett Kristóf(fy) belügyér leirata, amellyel a vármegye közgyűlésének határozatait megsemmisítette, s a megtorlást helyezte kilátásba. Nagy Mihály, február 20-án d. u. 3 órára hívta egybe a vármegye jogügyi bizottságát, hogy megszerkesszék a belügyi ügyvivő leiratára a választ. A Losonczi Takarék és Hitelbank r. t. évi rendes közgyűlését f. hó 18-án tartotta meg, székházának nagytermében. A közgyűlésen 32 részvényes 539 részvény képviseletében volt jelen. Az elnöki tisztet Török Zoltán úr távollétében dr. Plichta Soma úr töltötte be, előadóként Havas igazgató szerepelt, a jegyzőkönyvet Draskóczy titkár vezette, a felügyelő-bizottság jelentését dr. Honti Rezső, a felügyelő-bizottság jegyzője olvasta fel. A közgyűlés a napirendre tűzött tárgyakat letárgyalta, az igazgatóság indítványait, valamint a mérleget jóváhagyta, és úgy az igazgatóságnak mint a felügyelő-bizottságnak a felmentést megadta. Elfogadta a létesítendő áruraktárra, valamint az ebből folyó alapszabály módosítására vonatkozó javaslatokat is, az alkotmányvédelmi bizottság részére javait 5000 koronára nézve pedig azt határozta, hogy ebből 2500 korona a megyei, 2500 korona pedig a városi tisztviselők segély-alapjára adassák. Az osztalékot, tekintettel a 106383 kor. 27 fillért tevő szép eredményre, 35 koronában állapította meg részvényenként, a tartalék-alapokat 25595 kor. 71 fillérrel dotálja, ingatlanainak értékéből 5000 koronát ír le, tisztviselőit az alapszabályszerű jutalékon 3089 kor. 35 filléren felül 1596 kor. 40 fillér drágasági pótlékban részesíti, s a még felmaradt 7274 kor. 17 fillért az 1906. év számlájára átvinni határozta. Az évközben kiadott 366 koronán kívül, 1029 kor. 78 fillért fordít jótékony célokra, s azokat következőleg rendeli felosztatni: 1. A F. M. K. E. Il-ik 1000 koronás alapítványra 100 k. 2. A F. M. K. E. 200 koronás alapítványra 40 k. 3. A D. M. K. E. 200 koronás alapítványra 60 k. 4. A D. K. E. 200 koronás alapítványra 50 k. 5. Az E. M. K. E. 200 koronás alapítványra 50 k. 6. A Losonczon felállítandó Kossuth Lajos szobor III. részletére 100 k. 7. Óvoda alapjára 100 k. 8. Polgári menház alapjára í 00 k. 9. Szegényház alapjára 100 k. 10. Állami elemi iskola segélyalapjára 60 k. 11. Iparos iskola segélyalapjára 60 k. 12. Róni. kath. iskola szegény tanulóinak 50 k. 13. Ev. ref. iskola szegény tanulóinak 50 k. 14. Ágost, evang. iskola szegény tanulóinak 50 k. 15. Izraelita iskola szegény tanulóinak 50 k. 16. Az emlékügyi bizottságnak a felmaradó 9 k. 78 f. Ezek elhatározása után a választások ejtettek meg: az igazgatóságba dr. Plichta Soma, Draskóczy Ede, Illés Nándor, Streisinger Ignác; a választmányba Ambrus Mór, Redlinger Ignác, György Lajos, Kohn Dezső (uj), Sthymmel Béla, Wellibil Károly (uj); a számvizsgáló bizottságba Heksch József, Karkalits Gyula, Schein Fülöp; a leltározóbizottságba Nessl Alajos, Muraközy István és Stollman Ágoston urak választattak meg. Végül az elnöknek, az igazoló és szavazatszedő bizottságnak, valamint az igazgatónak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatván, a közgyűlés véget ért. Művelődési kör Losonczon. A losonczi áll. tanítóképző-intézet tanári kara elhatározta, hogy a közhasznú ismeretek terjesztése végett művelődési kört alakit. Ennek tagja lehet minden 15. életévet betöltött ifjú. A kör gyűléseit a tanitóképző-intézet zenetermében vasárnap délutánonként 2—3 óráig tartja. A kör tárgyai a közhasznú ismeretek köréből vett, lehetőleg szemlélettel összekötött előadások lesznek, de ezeken kivül elő fognak fordulni irodalmi felolvasások, szavalatok, ének- és zeneprodukciók is. A körbe lépés a gyűlésen való megjelenés alkalmával egyszerű jelentkezéssel történik és semminemű fizetéssel vagy más anyagi kötelezettséggel nem fog járni. A tanári kar és az intézeti ifjúság rajta lesz, hogy a kör tagjai mindig kellemes és tanulságos élvezetekben részesüljenek. Ha a kör tagjai, mint reméljük is, számosabban fognak jelentkezni, az intézet zenetanára egy énekkar megalakítását is tervezi. Az első gyűlés március hó 4-én délután 2 órakor fog a zeneteremben megtartatni. Hiszszük, hogy városunk minden rendű és rangú ifjúsága kész örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy ezen nagyfontosságú kör tagja lehessen, amely kör a közművelődés előmozdítását irta fel zászlójára. És annyival inkább reméljük, hogy a tervezett szép eszme sikerrel fog járni, mert a körbe való lépés a tagoknak anyagi áldozatával nincs összekötve. Egy magyar asszony. Ebben a sivár, szomorú időben, mikor mindenfelé csak sötétség, a zsarnoki önkény réme tekint felénk, midőn a honfiak csak vállukat vonogatják, és a midőn — szégyen! .— oly sok magyar ember lódul a zsákmány után, midőn fő a hivatal, a haza becsülete meg semmi . . . Ebben a gyászos időben fénysugárként világit a magyar asszony, a magyar anya honszerető szive; jóleső meleg árasztja el szivünket, és reméljük, feléled bizalmunk az ősi erényben! — Ifj. dr. Ordódy Vilmos, a lévai járás szolgabirája, a következő levelet kapta édes anyjától, idősb dr. Ordódy Vilmosnétól: »Édes fiam Vilkó! E hó 12-én tehát hétfőn, Vezekényen leszek, hol csak egy napot időzök, — ha könnyen szerét teheted, jöjj ki kedden éjszakára hozzám, beszélni szeretnék veled. Hogy nem írunk, annak okát könnyen kitalálhatod. A lapokból látom, hogy 15-én jön hozzátok az újonnan kinevezett főispán. — Az esetben, ha nem találkozhatnék veled, megírom, hogy semmi áron a hivatalban meg ne maradj, gyere haza, egy darab kenyér mindig akad a számodra idehaza, és a szülői szeretet, azt tudod amúgy is. Ellenkező esetben, én hazaárulóra rá nem néznék az életben soha, te pedig az lennél, ha helyt maradnál. Ölel szerető anyád Irma. Budapest, 1906. I1./2.« Ez a rövidke levél többet ér száz bécsi audienciánál, többet ér a mi hires törvénykönyvünknél is, mert ezt is kitéphetik kezünkből, lábbal tiporhatják, de az egri hősnők, a Zrínyi Ilonák spártai szivét el nem némitja semmi hatalom, s ha nem más, ez fogja megmenteni a magyar szabadságot! Nemzeti önvédelem. A losonczi járás polgárai f. hó 19-én Beniczky Árpád elnöklése mellett a losonczi városháza tanácstermében ülést tartottak, melynek tárgya volt a nemzeti ellenállás hatékonnyá tétele céljából helyi bizottságokat szervezni. Az elnök rámutatván hazánk szomorú politikai viszonyaira, figyelmeztette a megjelenteket a honfiúi kötelességekre, és arra, hogy
