Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-18 / 43. szám

Összeköttetést az eltávozottakkal, hogy elszakadottak ne váljanak belőlük. Ha az itthon levő munkások elhelyezéséről, védelméről halomszámra gyártjuk a törvényeket, mennyivel inkább kellene az Elis Island gyámoltalanjairól gondoskodnunk. Parancsoló kötelesség szól tehát hozzánk; keressük az összeköttetést az amerikai nagyobb munkaadó vállalatok vezetőivel s a szükséges munkaerőt szállítsuk mi magunk részükre. Pénzintézeteink anyagi támogatása megszabadítja embereinket úgy a pénzbeli, mint a lelki uzsorától. Ügynökeink útbaigazítása alkalmazást szerez nekik Rovnyanekék nélkül is. Kormányunk erélye megoltalmazza őket a pánszlávok gyűlöletével szemben. Így érjük el majd azt, hogy kivándorlóink dolárokkal meggyarapodva sietnek majd vissza a hála és szeretet csókját rálehelni a hazai part rég látott rögeire.

Most azonban rátérek fejtegetéseim egyik leglényegesebb pontjának fejtegetésére s ez a sajtó. Hogy mily torzzá, mily fonákká, mily gyarlóvá tőrpül Isten legszebbik adománya is a sáros lelkű ember kezében, ennek legszomorubb tanúja a szabad sajtó.

Mily szent lelkesedés szülte meg nálunk is? 1848 március indusán mennyi nemes szív ifjú vére keresztelte meg a szabadság eme isteni gyermekét? S ime az égből küldött gyermekből nem messiás, hanem Ephialtes növedett fel. A márciusi sas hitvány kányává, keselyűvé vedlett s tépi-mardossa nemzetünk szívét és húsát. Avagy nem érdemlik-e meg azok, akik a szabad sajtó védelme alatt büntetlenül árulják el a hazát minden szavukban minden betüjökben, hogy szárnyaik levágatván bottal essen nekik minden jó Ízlésű ember. Bizonyára! Ezért fordulok ismét kérő szavaimmal úgy közigazgatásunk mint társadalmi életünk vezetőihez, méltassák nagyobb figyelemre úgy a honi mint a külföldi postaküldeményeket. Ne zárkózzanak el bizonyos cenzúra gyakorlásától. Vonjuk el népünktől az izgató iratok penészes kenyerét, s tápláljuk őket jobban mondva szellemüket épületes olvasmányokkal. Ne zárkózzunk el attól sem, hogy tótjaink megfelelőbb hazafias tót politikai lapot olvashassanak mint a vékony pénzű »Vlast a Svet«. Teremtenünk kell egy a kor színvonalán álló, a politika és társadalom minden kérdését felölelő hazafias tót heti vagy napi lapot. Az amerikai és túrócszentinártoni betüellenséggel csak igy vehetjük föl a sikeres harcot.

Akár a F. M. K. E. akár a F. N. M. K. E. tegye meg ez irányban a kellő lépéseket. Szolgálnunk kell a magyarság, a magyar politika ügyét azok nyelvén is, a kiket megmenteni óhajtunk. Egészen más leend ama perspektíva melyet a tót testvéreink az általunk szerkesztett sajtóból nyernek mint a melyet Húrban Szvetozár vagy Hodzsa Milán nyit meg szemeiknek. Soraim befejezéséül ismételten hangoztatom, ne kicsinyeljük az ellenséget, ha még oly jelentéktelennek látszik is, szedjük ki a vipera méreg fogait, míg napra nem nőt. Verjük ki házainkból a báránybőrbe bujt farkasokat, hogy egykoron igazaknak találtassunk a történelem itélőszéke előtt.

Henriczy Béla.

A megyei közgyűlésről.

F. hó 12-én tartatott meg főispánunk elnöklete alatt a vármegye rendes közgyűlése. A törvényhatósági átiratok tudomásul vétele után az alispáni előterjesztések következtek, melyek között első helyen a »Rákóczi hamvai«-ra vonatkozó említendő. Ezen tárgyban dr. Fáy Albert főjegyző által szövegezett javaslat fogadtatott el, amely

szerint vármegyénk a kassai s esetleg a budapesti ünnepségeken is lovas kiküldöttekkel, valamint a föld népének a kassai szertartásokon 42 tagból álló népies (gyalog) küldöttséggel vegyen részt. Az e tárgyban már is megtett alispáni intézkedéseket a közgyűlés jóváhagyja. Elhatároztatott, hogy a Budapesten, Kassán és Késmárkon megtartandó szertartásokon a főispán vezetése allatt vármegyénkből nagyobb számú díszküldöttség vesz részt. Elhatároztatott, hogy a Kassán felálitandó fejedelmi ravatalra, továbbá Zrínyi Ilona, Thököly Imre és gróf Bercsényi Miklós ravatalára a vármegye koszorút helyez. Megkeresendők az összes egyházmegyei főhatóságok, hogy f. évi október 29-ét követő első hétfőn minden a megye területén lévő templomban és imaházakban gyászistentisztelet tartassék. Elhatároztatik, hogy a törvényhatóság a magyar országyülés képviselőházához újból felirati kérelemmel fordul a Rákóczi, Thököly és Bercsényi emlékét becsmérlő 1687 évi V.- és 1715 évi XL1X. t.-cikkeknek hatályon kívül helyezése céljából. — Ezután a többi alispáni előelőterjesztések tárgyaltattak és fogadtattak el, nevezetesen a villanyvilágítás, és a távbeszélő hálózat kiterjesztésére, a vármegyei pénzek elheelhelyezésére, a bgyarmati kövezetvámra és a bérkocsi iparra vonatkozó élőterjes? eseket. Majd a községi és más vegyes ügyek Aintézése után a választásokra került a sor. 1

A vármegyei bizottsági tagsági helyek közül 4 hely üresedett meg időközben. A közgyűlés ezekre nézve a választás napját f. évi november 10-ére tűzte ki. Losonczra nézve választási elnökül Kovács Ferenc, h. elnökül Kujnis Gyula küldetett ki. A sorozó bizottság Losonczra és környékére a következő tagokból alakíttatott meg. Havas Gyula. Szabó János (?) Wohl Adolf, Kuhinka Géza Wagner Sándor, dr. Honti Rezső, Kujnis Gyula, Kovács Ferenc.

A megüresedet tiszti állásokra a választás nagy érdeklődéssel folyt le.

Az első osztályú aljegyzői állásra leadatott összesen 125 szavazat, ebből kapott Pongrácz György 109-et, Beke Lajos 11-et és Szerémi Ödön 5-öt.

Első osztályú aljegyzőnek tehát Pongrácz Cyörgyöt választották meg.

Pongrácz György megválasztatása folytán III, osztályú aljegyzőnek egyhangúlag Moizes Emilt, a II. osztályú szolgabirói állásra egyhangúlag dr. Koltai Ernőt választották meg, akik az esküt a közgyűlés színe előtt nyomban letették.

Balogh Károly és Szécsei Dezső szolgabirák egyúttal a kihágási ügyekben bíráskodási joggal ruháztattak fel.

A közgyűlés ezek után a főispán éltetése között feloszlott.

Szociálisták gyűlése.

1 F. hó 14-én népgyülést tartottak a szociálisták a vásártéren, melynek programmja a gyalázkodás és becsmérlés volt. A bevezetést a helyi szervezetnek elnöke tartotta, felpanaszolván mily méltánytalan volt velük szemben e lapszerkesztősége azon eljárásával, hogy nem adott helyet Molnár Albert »hozzája« intézett levelére szerkesztett válaszának. A t. elnök urnák akkor elmondottuk üzenetünkben, hogy kihívó hangú, tisztességtudást egyáltalán a sutba vető válaszát a többek között azért nem közöltük, mert az elfajult szociálista sajtó tanítása nyomán, oly dolgokat cáfolt s olyanként támadta képviselőnket a melyeket az ő nyílt levelében foglaltaknak állított, de amelyek tényleg abban nem foglaltatnak. Az elvtártársakat képező elbolonditott serdületlen sereg persze rémes ovációval fogadta az elnök úr enunciacióit, ki után a budapesti szervezettség napidijas szónoka állott ki, s mosdatlan szájjal legyalázta a sárga földig az egész állami szervezetet, kezdve a miniszterelnöktől a legutolsó bakterig, közbe gúnyosan emlékezett meg képviselőnkről és Losoncz városról, Konstatáljuk, frenetikus volt a hatás a suhancok között, mert — dicséretére legyen mondva a munkásoknak — az inteligens és józan rész távol tartotta magát, s kik csekély számban megjelentek is, csak elitőleg nyilatkoztak a pesti szónok úr piszkolódásairól. A rendőrség ott volt a gyűlésen, ennek köszönhető, hogy a szónok urakat a megjelent hazafias iparosságéi nem páholta érdemük szerint. Furcsának tartjuk, hogy a rágalmazó és becsületsértő kifejezései dacára — értesülésünk szerint — a rendőrség egyetlen egyszer sem figyelmeztette a szónokot. De vegyük a losonczi tényleges állapotokat. Van-e egyáltalában oka az itteni munkásságnak zúgolódni körülményei és kereseti viszonyai miatt? Tudtunkkal kérései, a zománcozó és más gyárakban és üzemeknél mind méltányosan teljesítve lettek. Ismerjük a losonczi munkásság hazafias lelkületét s épp azért csodáljuk, hogy a magukat nemzetközinek nevező, s a munkásság j<eresetéből élősködő alakokat nemcsak megtűri körében, de még hivó szavára gyűlésre is összejön. Vegyék fontolóra a munkások, hogy mindenki rokonszenvezik az ő törekvéseikkel, hogy mindnyájan kívánjuk azoknak megvalósítását úgy emberi, mint nemzeti szempontból. S ha egyuton vagyunk, egy törekvés lelkesít mindnyájunkat, miért a gyűlölködés?

Ne engedjétek, hogy e konkoly hintők az egyetértést megbontsák, küszöböljétek ki őket körötökből, mert ügyetek célra jutását akadályozzák ők piszkolódásaikkal, s az irántok érdeklődők, s benneteket segíteni akarók rokonszenve — melyre minden küzdőnek szüksége van — szünhetik meg, ha azok gyűlölködő és megmételyező tanításait halgatva, az ő általuk kijelölt »nemzetközi« útra tévelyedtek.

HÍREK.

Heti krónika.

Két húnyt öreg pap emlékét Idézték fel a múlt héten. Istenes két öreg úr volt ; Nem e korból valók, kérem.

S a sirkertben pálmaágat Helyeztek el a két sírra;

Két egyforma szép koszorút, Amint azt a hála irta.

De nem értem ! Hazajövet Az elmémben Kelt kétségem:

Egyenlőség a halálban Mért ? Miért nincs ? — Márványkövet Egyik siron,

A másikon

Csak gondozott hantot láttam !

Házasság. László Gyula máv. hivatalnok f. hó 21-én tartja egybekelési ünnepélyét Redlinger Ilona kisasszonnyal Losonczon az izr. imaházban.

Személyi hir. A dr. Vértessy Dezső helyébe kinevezett dr. Kéki Lajos nem fogadta el a losonczi rendes tanárságot s igy valószínűleg Molnár Gyula szamosujvári rendes tanár fog Loronczra küldetni. A hír egyébként még megerősítésre vár.

Áthelyezés. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr a helybeli áll. tanítóképző intézethez — a VII. fizetési osztállyal járó illetményekkel — tanárúi Horváth Antal urat, a temesvári áll. tanítóképző-intézettől helyezte át.

Állami alkalmazottak állomáshelyeinek magasabb lakásosztályba való sorozása. Az 1893. évi IV. törvény 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazás és a megejtett puhatoló eljárás alapján, a magyar minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztésére: Kecskemét, Komárom, Losoncz, Lugos, Máramarossziget, Nagykanizsa, Pancsova, Szatmárnémeti és Belovár városokat a III. polgári lakbérosztályból a II. polgári lakbérosztályba sorozta, s egyúttal megengedte, hogy a felsorolt városokban állomásozó állami tisztviselők, altisztek és szolgák részére a II. lakbérosztály szerint járó magasabb lakáspénzek az 1906. év III. lakásbémegyedétől kezdve kiutalványoztassanak. A magasabb lakáspénzek utalványozása iránt a szükséges intézkedések — értesülésünk szerint — még október folyamán meg fognak tétetni.

Gróf Forgách János követet és meghatalmazott minisztert a király bukaresti nagykövetté nevezte ki. Az erre vonatkozó legfelsőbb kézirai a napokban fog hivatalos lapban megjelenni, Forgách gróf a legfiatalabb diplomaták egyike, 1870-ben született; öt évig szolgált Pétervárott, azután Hágában, Konstantinápolyban és Szófiában volt rövid ideig, s ez idén nevezték ki követte a brnziliai kormányhoz Rio de Janeiroba. Nevezeti a losonczi feloszlott szabadelvű pártnak elnöke volt.

Gyászrovat. Bogya János ügyvéd, nyug. kir. járásbiró rövid szenvedés után f. hó 16-án este 8 órakor elhunyt. A megboldogult kedvelt tagja volt a losonczi társadalomnak, kinek távozása bizonyára nehezen betölthető űrt hagy maga után. A mélyen sújtott család pótolhatatlan vesztesége feletti fájdalmát enyhítse a megnyilatkozó igaz részvét.