Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-06 / 37. szám
azon egyedüli jog fentartásával, hogy a tanári karba két tanárt kinevezhet, de ezek fizetéséhez 6000 koronát köteles még pótolni. Ezen utóbbi 6000 koronás évi hozzájárulás nagyon terhelte az egyház költségvetését, s az egyházi tanács f. hó 1-én Eötvös Károly orsz. képviselő és kiváló iró bevonásával tanácskozott azon eshetőleges módozatok felől, melyek révén a reájuk rótt tehertől szabadulhassanak. Végleges döntés helyett — értesülésünk szerint — egyenlőre a szerződés és egyéb iratok tanulmányozását, s annak eredményéhez képest további eljárást határozott a tanács. Magyar gyártmányú füzetek. Miután kisült, hogy a Szénássy-féle füzetek födelei osztrák gyárakból kerülnek ki, óva intjük a szülőket és különösen a diákságot, hogy ilyent ne vegyenek. A magyar ipart kell pártolni, azért csak Riglerféle füzeteket vásároljanak, amely teljesen magyar gyártmány. Derék papirkereskedőink t. i. Kármán Zsigmond, Redlinger és Róth, kereskedésükben más félét nem is tartanak, amiért nemcsak pártolást, de dicséretet is érdemelnek. 631 kitűnő főiskolai hallgató. Az 1905 6. iskolai évben a Hivatalos Közlöny szerint 631 egyetemi hallgató'végezte kitüntetéssel tanulmányait. A bpesti egyetemen járt ezek közül 286, a kolozsvárin 178, a műegyetemen 29, a jogakadémiákon 138. Főgimnáziumunkban végzett növendékek közül alig talátunk egy-két nevet, de azért van és pedig Kugel János jogszigorló, aki Kolozsvárott végzett, és Szabó Ferenc tanárjelölt, aki a budapesti egyetemen járt. Mindenesetre büszkék lehetünk erre is. Lépfene. Kálnó községhez tartozó Mocsár pusztán, Dobsa Miklós birtokán, a múlt héten elhulott lépfenében egy tehén, amelynek bőrét értékesítés céljából lenyúzták. így esett meg az, hogy az egyik segédkező béres is lépfenét kapott. A súlyos beteget kórházunkban ápolják. Valószínűleg meg fog halni. A bérlőket, akiket e kihágás terhel, feljelentették a járásbíróságnál. Meghivó az Országos Orvos Szövetség Nógrádmegyei Fiókjának szept. 12-én Balassagyarmaton a vármegyeház kis termében délelőtt 11 órakor tartandó rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkár jelentése. 3. Pénztáros és pénztárvizsgáló-bizottság jelentése. 4. A körorvosok fizetés-rendezésének tárgyalása. 5. Indítványok. A közgyűlés előtt ugyanott d. e. 9 órakor választmányi ülés. Ezen közgyűlésre a fiókszövetségi tagokat és azon megyebeli orvos urakat is, kik a szövetségnek még nem tagjai tisztelettel meghívja dr. Okolicsányi János, a fiókszövetség elnöke. Értesítés. A losonczi iparos (úgyszintén a kereskedő) tanonciskolában az 1906,7. tanévi beiratások f. évi szeptember hó 17., 18. és 19-én eszközöltetnek az állami elemi fiúiskola hivatalos helyiségében és pedig mindenkor esti 6—8 óráig; a rendes tanítás szept. hó 20-án (a kereskedő tanonc-iskolában 22-én) veszi kezdetét. A beiratásnál minden tanuló az utolsó évi értesítőjét, illetőleg aki először iratkozik be a tanonciskolába az utolsó évi iskolai bizonyítványát, valamint ujraoltási bizonyítványt is köteles előmutatni. Tandíj az egész évre iparos tanoncoknak 2 kor., (kereskedő tanoncoknak 20 kor.), mely összeg a behatáskor azonnal befizetendő. Értesittetnek a tanonctartó iparos mester (és kereskedő) urak, hogy tanulóikat — még ha próbaidőre volnának is alkalmazva — a kitűzött időben annyival is inkább beírassák, mert a szorgalomidő megkezdése után jelentkező iparos (és kereskedő) tanulók mesterei az 1884. évi XVII. te. vonatkozó szakasza, valamint a vallás- és közokt. m. kir. minisztériumnak 1884. évi julius hó 29-én 28.093. sz. a. kelt rendeleté értelmében büntetendők lesznek. Vasúti szerencsétlenség. F. hó 4-én, a Losonczról 7 óra 10 pkor induló vonat Káinon, a Berzencze felől vezető átjárónál Mázor András kocsiját elütötte, s Mázor Pál 34 éves kálnói lakost, aki a kocsiról annak megfékezése végett leszállót!, elgázolta. A boldogtalan ember azonnal meghalt, mig a kocsin ülő Mázor András súlyos sérüléseket szenvedett. Óriási szerencse Gaedickénél. Az imént befejezett IV. osztályú húzás főnyereményét 90,000 koronát ismét Gaedicke bankház (Budapest, Kossuth Lajos-utca 11.) szerencsés vevői nyerték. Ezúttal a 3148. számra. Mint ismeretes, említett szerencsegyüjtőde magában az elmúlt sorsjátékban a 400.000, 60.000, 2 á 30.000, 20.000, 3 á 15.000, 10.000, 5.000 stb. nyereményeket fizetett ki szerencsés vevőinek. Sikerült az Orsz. Posztókiviteli Áruháznak (Budapdst, Rottenbiller-utca 100 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfiruha szövetet egy csődbejutott posztógyárostól potom áron megvenni. Ez okból szétküld vidékre utánvéttel csak 6 koronáért egy teljes férfiöltönyre elegendő 3 méter nagyon jó, tartós, remek mintázatú, szürke, barna és drapp sevio szövetet. Sötétkéket vagy feketét 7 koronáért. A fenti céget b. olvasóink figyelmébe ajánljuk. 13—l Színházi műsor. Csütörtökön — itt először — Gyöngyé let* énekes bohózat a francia katonaéletből a Magyar Színház legvonzóbb műsordarabja. Hidy Irén, Dulich M., Halmay Kornélia, Czakó Mici, Szőreghy Gyula, Heltai Hugó, Gózon Béla, Balázsy Sándor, Rogoz Imrével a főszerepekben. Pénteken — Zónaelőadás — leszállított helyárakkal — ez idényben először — »Bob herceg« regényes operette. Szombaton újdonság — itt először — »A mádi zsidó« Guthi Soma dr.-nak a budapesti Népszinház-nak az elmúlt szini évadban legnagyobb sikert aratott énekes életképe, a címszerepben Szőreghy Gyulával. Hatásos szerepeket adnak: Hidy Irén, Gáthy Kálmán, Balázsy Sándor, Rogoz Imre, Kahler Károly. A 2-ik felvonás Tarka színpadában Torday Erzsi, Ujfalussy Bella stb. vesznek részt érdekes táncokkal. Vasárnap. Délután — félhelyárakkal — »A méltóságos csizmadia« énekes bohózat, a címszerepben Heltai Hugóval. Este — újdonság — itt először — »A fecskefészek« nagy operette Henry Herblaytől. A Magyar Színházban eddig több mint 100 előadást ért bájos dallamu és melodikus operette kiváló szereposztásban kerül színre. Hétfő — újdonság — »Az ördög cimborája« színmű. Színház. Szombaton, f. hó 1-én tartotta megnyitó előadását Bállá Kálmán és derék gárdája. Városunk közönsége szeretettel fogadta őket, s hogy ez érzelmet külsőleg is demostrálja, megtöltötte a Vigadó nagy termét az utolsó zugig. Mi is a szeretet és nagyrabecsülés érzeményét tápláljuk a nemzeti nyelv és művelődésnek általunk nagyobbrészt még a múltból ismert harcosai iránk, s hisszük, mint ahogy a múltban méltán kiérdemelték közönségünk elismerését, azonképen a jelenben és jövőben is törekvésük oda fog irányulni, hogy ez érzemények ne halványuljanak el, hanem erősödjenek és mélyen lelkűnkbe vésődjenek. S hogy ez igy lesz, abban nem kételkedünk, mert a céltudatos igazgató egyéniséges garantia arra nézve, hogy úgy a műszaki mint a szereplő személyzet mindenkor legjobb tehetsége és tudása szerint meg fog felelni a hozzájok kötött várakozásnak. Az egyes előadásokra észrevételeink a következők. Szombaton, f. hó 1-én megnyitó előadásul Ascher Leó hires operetteje a »Koldusgrót« adatott. A címszerepet már a múlt évi idényből is előnyösen ismert Gáthy Kálmán játszotta, aki Karinszky szerepében kellemes baritonjával és diszkrét humoru játékával osztatlan tetszést aratott. Örömmel tapasztaltuk, hogy nevezett rutinja határozottan emelkedett. Méltó partnerei voltak Torday Erzsi (Malona) és Hidy Irén (Jessie) szerepeiben s különösen utóbbi aratott nagy hatást szubrett temperamentumának igen jól megfelelő szerepében. Jimmyt Márton Miklós alakította szép tenorjával méltó feltűnést keltve. Kellemes jelenség volt kis szerepében Hídvégi Margit mint Crab, mig a komikai hatásról Halmay Kornélia (Kitty), Szőreghy (Stephenson), kiválóképen Sziklay M. (Slippel) és koldustársai gondoskodtak. A kis Karinszky-t Utassy Ida adta igen értelmesen és bájosan. A színház minden zugát megtöltő közönség lelkesen ünnepelte az előadó művészeket, főleg Tordayt és Hidyt. Vasárnap két előadás volt. Délután félhelyárakkal az »Ördögűző huszártiszt ment Balázsy Sándor ügyes rendezése mellett. Az énekes bohózat szereplői ugyancsak kitettek magukért, hogy megnevettessék a gyér számú publikumot. Este Louis Varnei gyönyörű zenéjü operette-je Tiszturak a zárdában« került színre. A bohókás jelenetek és helyzetek komikumát egyenlő módon és sikerrel aknázták ki az egyes szereplők, s egy-egy sikerültebb mondásra felzugott a falat rengető kacagás és taps. Igen ügyesen oldotta meg feladatát Gáthy Kálmán (dö Briszák), kinek katonás elszólamlásai, de különösen mint berúgott barátnak gyönyörű baritonján előadott humoros predikatiója aratott megérdemelt hatást. Méltóan kivette részét a sikerből Márton Miklós (dö Szoláné), finom játékával és tisztán csengő tenorjával. Torday Erzsi szerencsésen találta el a Mari szerepéhez illő diserét, finom hangot és viselkedést, mig Hidy Irén Louiz szerepének megfelelően eleven, hóbortos, fesztelen, de mindamellett igen kedves zárdanövendék volt. Mindketten szépen adták elő énekszámaikat, s különösen Hidy Irén excellált, mindig biztosan fogott hangjával. Sziklay (Bridén abbé) egészséges humora már régóta ismeretes előttünk mint olyan, mely sohasem téveszti el a célzott hatást, bár némely fogással - mint pl. az a sok önpofozás — azt hisszük nagyon is túlzásba esett. Bizony Sziklay mesternek erre nincs szüksége. Halmay Kornéliáról elmondhatjuk, hogy ő is az még 'mindég ami volt, az elpusztíthatatlan humorú, kacagtató komika, ki minden túlzás nélkül mutatta be az álszenteskedő, szerelemre vágyó vén apácát Oportuna nővér szerepében. Kissebb szerepeiben kedvesek voltak Czakó Mici, Ujfalussy Bella és Hídvégi Margit. Gere Zsiga és Heltay Hugó pár szavas szerepeikben is figyelemre méltóak voltak, nemkülönben Fodor Szeréna a fejedelem asszony szerepében. Az előadást Sziklay Miklós rendezte igen ügyesen. Hétfőn, f. hó 3-án Sardou Viktor nagyhatású szomorú játéka »A boszorkány« került színre. Az előadás minden tekintetben kifogástalan volt, s a szereplő személyzet legjobb tudását, az elég szép számmal egybegyült közönség nem egyszer jutalmazta viharos tapsokkal és éljenzéssel a nyilt színen. A szomorú játék tendentiáját a címszerepet játszó Csáder Irén nemes szenvedéllyel és megdöbbentő igazsággal jutatta érvényre. A szerelmes mór nő önfeláldozásában nyilvánuló lelki nagyságának drámai erejével megdöbbentő, féktelen szerelmes szenvedélyében félelmet keltő volt, de logikus viselkedése a megdöbbentő és félelmes dacára a gyönyörködés érzetét választotta ki bennünk, azét a gyönyörködését, melyet megilletődve érzünk a fenségesnek látásán. Csak az utolsó két felvonásbeli külső megjelenésre volnaaz a megjegyzésünk, hogy az egyszerű öltözék lett volna helyén, nem pedig a legfényesebb, mert a mór nő ezen legszebb jeleneteiben a legfenségesebb, s ide — nézetünk szerint — minden disz nélkül nélkül való külső alak, mely igaz összhangban lett volna a helyesen eltalált nyugodt és méltóságos viselkedéssel, lett volna helyén. Egyébként csak ismételhetjük, hogy Csáder Irén művészete, érzésének rendkívüli nagyságával és erejével feledhetetlen benyomást gyakorolt. Gózon Béla a szerelmes parancsnok szerepét helyesen játszotta meg és juttatta érvényre a szerepében rejlő tragikumot, mely osztályrészévé lesz azért, mert korának azon téves álláspontjával és előítéletével, mellyel a spanyol keresztény a muzulmán mórok iránt viseltetik, szerelmes szenvedélyétől hajtva szembe helyezkedett. Halmay Kornélia »Afrida« szerepében az ördöggel való cimborálás rögeszméjében szenvedő, s mindenkiben boszorkányt és boszorkánymestert látó eszelős vénasszonyt megdöbbentő és hátborzongató realizmussal mutatta be. Czakó Mici kis sze epében megható és rokonszenves volt, mély érzéssel játszva meg, a gyermekéért hazudni kényszerült fiatal anyát. Balázsi Sándor álszenteskedő és kegyetlen főinkvizitorja borzalommal töltötte el lelkünket. Kedves volt Torday Erzsi mint >Astha« és Hídvégi Margit mint »Zaguir«. A földi gyönyöröket megvető és csak az égiek után sóvárgó »Juana« hidegségét és szenvtelenségét Dulich Mariska helyesen fogta fel. Figyelemre méltó volt még Heltai, a bíráknál több érzést eláruló bakó szerepében, Fodor Ferenc mint »Fatum«, Szőreghy Gy. mint »Cardenos«, Káhler mint »Cleofás« és Irmay mint «Olivéria«. Vajha több alkalmunk volna a derék társulatot ily irodalmi becsű darabokban szerepelve látni. Vajha közönségünk megértené ezeknek szépségét, a tanúságokat egyáltalán magában nem foglaló operettek felé helyezné. Kedden, f. hó 4-én Hervé bájos zenéjű operetteje a »Nebántsvirág« került színre, a címszerepben Hidy Irénnel (Denise). Hidy kiváló kvalitásait ebben az alakításban juttatta teijesen érvényre. Az álszenteskedő, temperamentumos zárdanövendék artisztikus pajkossága, finom humora meg aztán a precízen előadott énekszámok megérdemelt nagy hatást arattak, s a gyér számú közönség zugó tapssal honorálta kedvencét. Partneréről Szőreghyről (Celestm) ugyanezt mondhatjuk, ki szintén kerülve a bohóckodást, diskrét humorával vonzóan és természetesen tárta szemeink elő az alakoskodni kénytelen orgonistát.
