Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-06 / 37. szám

azon egyedüli jog fentartásával, hogy a tanári karba két tanárt kinevezhet, de ezek fizetéséhez 6000 koronát köteles még pótolni. Ezen utóbbi 6000 koronás évi hozzájárulás nagyon terhelte az egyház költségvetését, s az egyházi tanács f. hó 1-én Eötvös Károly orsz. képviselő és kiváló iró bevonásával tanácskozott azon eshetőleges módozatok felől, melyek révén a reájuk rótt tehertől szabadulhassanak. Végleges döntés helyett — értesülésünk szerint — egyenlőre a szerződés és egyéb iratok tanulmányozását, s annak eredményéhez képest további eljárást ha­tározott a tanács. Magyar gyártmányú füzetek. Miután kisült, hogy a Szénássy-féle füzetek födelei osztrák gyárakból kerülnek ki, óva intjük a szülőket és különösen a diákságot, hogy ilyent ne vegyenek. A magyar ipart kell pártolni, azért csak Rigler­­féle füzeteket vásároljanak, amely teljesen magyar gyártmány. Derék papirkereskedőink t. i. Kármán Zsigmond, Redlinger és Róth, kereskedésükben más félét nem is tartanak, amiért nemcsak pár­tolást, de dicséretet is érdemelnek. 631 kitűnő főiskolai hallgató. Az 1905 6. iskolai évben a Hivatalos Közlöny szerint 631 egyetemi hallgató'végezte kitüntetéssel tanul­mányait. A bpesti egyetemen járt ezek közül 286, a kolozsvárin 178, a műegyetemen 29, a jogaka­démiákon 138. Főgimnáziumunkban végzett nö­vendékek közül alig talátunk egy-két nevet, de azért van és pedig Kugel János jogszigorló, aki Kolozsvárott végzett, és Szabó Ferenc tanárjelölt, aki a budapesti egyetemen járt. Mindenesetre büszkék lehetünk erre is. Lépfene. Kálnó községhez tartozó Mocsár pusztán, Dobsa Miklós birtokán, a múlt héten elhulott lépfenében egy tehén, amelynek bőrét értékesítés céljából lenyúzták. így esett meg az, hogy az egyik segédkező béres is lépfenét kapott. A súlyos beteget kórházunkban ápolják. Való­színűleg meg fog halni. A bérlőket, akiket e ki­hágás terhel, feljelentették a járásbíróságnál. Meghivó az Országos Orvos Szövetség Nógrádmegyei Fiókjának szept. 12-én Balassa­gyarmaton a vármegyeház kis termében délelőtt 11 órakor tartandó rendes közgyűlésére. Tárgyso­rozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkár jelentése. 3. Pénztáros és pénztárvizsgáló-bizottság jelentése. 4. A körorvosok fizetés-rendezésének tárgyalása. 5. Indítványok. A közgyűlés előtt ugyanott d. e. 9 órakor választmányi ülés. Ezen közgyűlésre a fiókszövetségi tagokat és azon megyebeli orvos urakat is, kik a szövetségnek még nem tagjai tisztelettel meghívja dr. Okolicsányi János, a fiók­szövetség elnöke. Értesítés. A losonczi iparos (úgyszintén a kereskedő) tanonciskolában az 1906,7. tanévi beiratások f. évi szeptember hó 17., 18. és 19-én eszközöltetnek az állami elemi fiúiskola hivatalos helyiségében és pedig mindenkor esti 6—8 óráig; a rendes tanítás szept. hó 20-án (a kereskedő tanonc-iskolában 22-én) veszi kezdetét. A beira­tásnál minden tanuló az utolsó évi értesítőjét, illetőleg aki először iratkozik be a tanonciskolába az utolsó évi iskolai bizonyítványát, valamint ujra­­oltási bizonyítványt is köteles előmutatni. Tandíj az egész évre iparos tanoncoknak 2 kor., (keres­kedő tanoncoknak 20 kor.), mely összeg a beha­táskor azonnal befizetendő. Értesittetnek a tanonc­­tartó iparos mester (és kereskedő) urak, hogy tanulóikat — még ha próbaidőre volnának is al­kalmazva — a kitűzött időben annyival is inkább beírassák, mert a szorgalomidő megkezdése után jelentkező iparos (és kereskedő) tanulók mesterei az 1884. évi XVII. te. vonatkozó szakasza, vala­mint a vallás- és közokt. m. kir. minisztériumnak 1884. évi julius hó 29-én 28.093. sz. a. kelt ren­deleté értelmében büntetendők lesznek. Vasúti szerencsétlenség. F. hó 4-én, a Losonczról 7 óra 10 pkor induló vonat Káinon, a Berzencze felől vezető átjárónál Mázor András kocsiját elütötte, s Mázor Pál 34 éves kálnói lakost, aki a kocsiról annak megfékezése végett leszállót!, elgázolta. A boldogtalan ember azonnal meghalt, mig a kocsin ülő Mázor András súlyos sérüléseket szenvedett. Óriási szerencse Gaedickénél. Az imént befejezett IV. osztályú húzás főnyereményét 90,000 koronát ismét Gaedicke bankház (Budapest, Kossuth Lajos-utca 11.) szerencsés vevői nyerték. Ezúttal a 3148. számra. Mint ismeretes, említett szerencsegyüjtőde magában az elmúlt sorsjáték­ban a 400.000, 60.000, 2 á 30.000, 20.000, 3 á 15.000, 10.000, 5.000 stb. nyereményeket fizetett ki szerencsés vevőinek. Sikerült az Orsz. Posztókiviteli Áru­háznak (Budapdst, Rottenbiller-utca 100 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfiruha szövetet egy csődbejutott posztógyárostól potom áron megvenni. Ez okból szétküld vidékre után­véttel csak 6 koronáért egy teljes férfiöltönyre elegendő 3 méter nagyon jó, tartós, remek min­tázatú, szürke, barna és drapp sevio szövetet. Sötétkéket vagy feketét 7 koronáért. A fenti céget b. olvasóink figyelmébe ajánljuk. 13—l Színházi műsor. Csütörtökön — itt először — Gyöngyé let* énekes bohózat a francia katonaéletből a Magyar Színház legvonzóbb műsordarabja. Hidy Irén, Dulich M., Halmay Kornélia, Czakó Mici, Sző­­reghy Gyula, Heltai Hugó, Gózon Béla, Balázsy Sándor, Rogoz Imrével a főszerepekben. Pénteken — Zónaelőadás — leszállított hely­árakkal — ez idényben először — »Bob herceg« regényes operette. Szombaton újdonság — itt először — »A mádi zsidó« Guthi Soma dr.-nak a budapesti Népszinház-nak az elmúlt szini évadban legna­gyobb sikert aratott énekes életképe, a címszerep­ben Szőreghy Gyulával. Hatásos szerepeket ad­nak: Hidy Irén, Gáthy Kálmán, Balázsy Sándor, Rogoz Imre, Kahler Károly. A 2-ik felvonás Tarka színpadában Torday Erzsi, Ujfalussy Bella stb. vesznek részt érdekes táncokkal. Vasárnap. Délután — félhelyárakkal — »A méltóságos csizmadia« énekes bohózat, a címsze­repben Heltai Hugóval. Este — újdonság — itt először — »A fecskefészek« nagy operette Henry Herblaytől. A Magyar Színházban eddig több mint 100 előadást ért bájos dallamu és melodikus operette kiváló szereposztásban kerül színre. Hétfő — újdonság — »Az ördög cimborája« színmű. Színház. Szombaton, f. hó 1-én tartotta megnyitó előadását Bállá Kálmán és derék gárdája. Váro­sunk közönsége szeretettel fogadta őket, s hogy ez érzelmet külsőleg is demostrálja, megtöltötte a Vigadó nagy termét az utolsó zugig. Mi is a szeretet és nagyrabecsülés érzeményét tápláljuk a nemzeti nyelv és művelődésnek általunk nagyobb­részt még a múltból ismert harcosai iránk, s hisszük, mint ahogy a múltban méltán kiérdemel­ték közönségünk elismerését, azonképen a jelen­ben és jövőben is törekvésük oda fog irányulni, hogy ez érzemények ne halványuljanak el, hanem erősödjenek és mélyen lelkűnkbe vésődjenek. S hogy ez igy lesz, abban nem kételkedünk, mert a céltudatos igazgató egyéniséges garantia arra nézve, hogy úgy a műszaki mint a szereplő sze­mélyzet mindenkor legjobb tehetsége és tudása szerint meg fog felelni a hozzájok kötött vára­kozásnak. Az egyes előadásokra észrevételeink a kö­vetkezők. Szombaton, f. hó 1-én megnyitó előadásul Ascher Leó hires operetteje a »Koldusgrót« ada­tott. A címszerepet már a múlt évi idényből is előnyösen ismert Gáthy Kálmán játszotta, aki Karinszky szerepében kellemes baritonjával és diszkrét humoru játékával osztatlan tetszést ara­tott. Örömmel tapasztaltuk, hogy nevezett rutinja határozottan emelkedett. Méltó partnerei voltak Torday Erzsi (Malona) és Hidy Irén (Jessie) sze­repeiben s különösen utóbbi aratott nagy hatást szubrett temperamentumának igen jól megfelelő szerepében. Jimmyt Márton Miklós alakította szép tenorjával méltó feltűnést keltve. Kellemes jelenség volt kis szerepében Hídvégi Margit mint Crab, mig a komikai hatásról Halmay Kornélia (Kitty), Szőreghy (Stephenson), kiválóképen Szik­­lay M. (Slippel) és koldustársai gondoskodtak. A kis Karinszky-t Utassy Ida adta igen értelmesen és bájosan. A színház minden zugát megtöltő közönség lelkesen ünnepelte az előadó művésze­ket, főleg Tordayt és Hidyt. Vasárnap két előadás volt. Délután félhely­árakkal az »Ördögűző huszártiszt ment Balázsy Sándor ügyes rendezése mellett. Az énekes bohó­zat szereplői ugyancsak kitettek magukért, hogy megnevettessék a gyér számú publikumot. Este Louis Varnei gyönyörű zenéjü ope­­rette-je Tiszturak a zárdában« került színre. A bohókás jelenetek és helyzetek komikumát egyenlő módon és sikerrel aknázták ki az egyes szerep­lők, s egy-egy sikerültebb mondásra felzugott a falat rengető kacagás és taps. Igen ügyesen ol­dotta meg feladatát Gáthy Kálmán (dö Briszák), kinek katonás elszólamlásai, de különösen mint berúgott barátnak gyönyörű baritonján előadott humoros predikatiója aratott megérdemelt hatást. Méltóan kivette részét a sikerből Márton Miklós (dö Szoláné), finom játékával és tisztán csengő tenorjával. Torday Erzsi szerencsésen találta el a Mari szerepéhez illő diserét, finom hangot és viselkedést, mig Hidy Irén Louiz szerepének megfelelően eleven, hóbortos, fesztelen, de mind­amellett igen kedves zárdanövendék volt. Mind­ketten szépen adták elő énekszámaikat, s külö­nösen Hidy Irén excellált, mindig biztosan fogott hangjával. Sziklay (Bridén abbé) egészséges hu­mora már régóta ismeretes előttünk mint olyan, mely sohasem téveszti el a célzott hatást, bár némely fogással - mint pl. az a sok önpofozás — azt hisszük nagyon is túlzásba esett. Bizony Sziklay mesternek erre nincs szüksége. Halmay Kornéliáról elmondhatjuk, hogy ő is az még 'mindég ami volt, az elpusztíthatatlan humorú, kacagtató komika, ki minden túlzás nélkül mu­tatta be az álszenteskedő, szerelemre vágyó vén apácát Oportuna nővér szerepében. Kissebb sze­repeiben kedvesek voltak Czakó Mici, Ujfalussy Bella és Hídvégi Margit. Gere Zsiga és Heltay Hugó pár szavas szerepeikben is figyelemre mél­tóak voltak, nemkülönben Fodor Szeréna a feje­delem asszony szerepében. Az előadást Sziklay Miklós rendezte igen ügyesen. Hétfőn, f. hó 3-án Sardou Viktor nagyha­tású szomorú játéka »A boszorkány« került színre. Az előadás minden tekintetben kifogástalan volt, s a szereplő személyzet legjobb tudását, az elég szép számmal egybegyült közönség nem egyszer jutalmazta viharos tapsokkal és éljenzéssel a nyilt színen. A szomorú játék tendentiáját a címszere­pet játszó Csáder Irén nemes szenvedéllyel és megdöbbentő igazsággal jutatta érvényre. A sze­relmes mór nő önfeláldozásában nyilvánuló lelki nagyságának drámai erejével megdöbbentő, féktelen szerelmes szenvedélyében félelmet keltő volt, de logikus viselkedése a megdöbbentő és félelmes dacára a gyönyörködés érzetét válasz­totta ki bennünk, azét a gyönyörködését, melyet megilletődve érzünk a fenségesnek látásán. Csak az utolsó két felvonásbeli külső megjelenésre volnaaz a megjegyzésünk, hogy az egyszerű öltö­zék lett volna helyén, nem pedig a legfényesebb, mert a mór nő ezen legszebb jeleneteiben a legfenségesebb, s ide — nézetünk szerint — minden disz nélkül nélkül való külső alak, mely igaz összhangban lett volna a helyesen eltalált nyugodt és méltóságos viselkedéssel, lett volna helyén. Egyébként csak ismételhetjük, hogy Csá­der Irén művészete, érzésének rendkívüli nagy­ságával és erejével feledhetetlen benyomást gya­korolt. Gózon Béla a szerelmes parancsnok sze­repét helyesen játszotta meg és juttatta érvényre a szerepében rejlő tragikumot, mely osztályré­szévé lesz azért, mert korának azon téves állás­pontjával és előítéletével, mellyel a spanyol ke­resztény a muzulmán mórok iránt viseltetik, sze­relmes szenvedélyétől hajtva szembe helyezkedett. Halmay Kornélia »Afrida« szerepében az ördög­gel való cimborálás rögeszméjében szenvedő, s mindenkiben boszorkányt és boszorkánymestert látó eszelős vénasszonyt megdöbbentő és hát­­borzongató realizmussal mutatta be. Czakó Mici kis sze epében megható és rokonszenves volt, mély érzéssel játszva meg, a gyermekéért hazudni kényszerült fiatal anyát. Balázsi Sándor álszentes­kedő és kegyetlen főinkvizitorja borzalommal töltötte el lelkünket. Kedves volt Torday Erzsi mint >Astha« és Hídvégi Margit mint »Zaguir«. A földi gyönyöröket megvető és csak az égiek után sóvárgó »Juana« hidegségét és szenvtelen­­ségét Dulich Mariska helyesen fogta fel. Figye­lemre méltó volt még Heltai, a bíráknál több ér­zést eláruló bakó szerepében, Fodor Ferenc mint »Fatum«, Szőreghy Gy. mint »Cardenos«, Káhler mint »Cleofás« és Irmay mint «Olivéria«. Vajha több alkalmunk volna a derék társulatot ily iro­dalmi becsű darabokban szerepelve látni. Vajha közönségünk megértené ezeknek szépségét, a ta­núságokat egyáltalán magában nem foglaló ope­rettek felé helyezné. Kedden, f. hó 4-én Hervé bájos zenéjű operetteje a »Nebántsvirág« került színre, a cím­szerepben Hidy Irénnel (Denise). Hidy kiváló kvalitásait ebben az alakításban juttatta teijesen érvényre. Az álszenteskedő, temperamentumos zárdanövendék artisztikus pajkossága, finom hu­mora meg aztán a precízen előadott énekszámok megérdemelt nagy hatást arattak, s a gyér számú közönség zugó tapssal honorálta kedvencét. Partneréről Szőreghyről (Celestm) ugyanezt mond­hatjuk, ki szintén kerülve a bohóckodást, diskrét humorával vonzóan és természetesen tárta sze­meink elő az alakoskodni kénytelen orgonistát.

Next

/
Thumbnails
Contents