Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-26 / 31. szám

Melléklet a Losonczi Újság 31. számához. J1906.) egyesület feltünteti. Megbízhatatlanabb szakmát talán keresve sem találhatott volna. S ezt meri a t. egyesület »kipróbált« alapnak nevezni. Erre az alapra meri az összes szakmákat felkaroló országos intézményt felépíteni! Talán kényszerí­teni fogja majd tagjait, hogy valamennyien oly arányban haljanak el mint a nyomdászok? (Folytatjuk.) HÍREK. Heti krónika. Dúlt már rajtunk tatár, török, Labanc s német náció. És sok kárt tett nemzetünkön Nem egy revolució. De mióta munkánk után Adót szednek mirajtunk : Mint a köles, úgy fizetünk, Szegényedünk, sóhajtunk. Mert a tatár, török csorda, Labanc s német náció Eltávoztak s kihevertünk Atkos revolució: De az adó meg nem szűnik, Sőt mi több, csak többre nő. Mi se segít, segíts te már Kánikula, eb-idő. S hadd teremjen minden végen Búza, árpa, krumpli, zab Bőven minden esztendőben S mindaz, ami áldást ad; S hadd legyen az ára illő És ne dúljon sújtó vész . . . Haj! de addig elvisz mindent Végrehajtó, adóprés! Zayzon Dénes, áll. tanítóképző intézetünk derék és közbecsülésnek örvendő igazgatója nyu­galomba vonult. A beavatottak már régebben sej­tették ezt, amikor a Jókai-utcában lakást bérelt ; de most, hogy szándékát a tett is követte, őszinte sajnálattal vesszük e hirt tudomásúl. Hiszen ez a derék paedagógus oly szeretettel és tapintattal vezette éveken át a tanitó-növendékek egész se­regét, hogy távozása fáj s kérdve kérdjük, lesz-e méltó utódja. Mert közoktatásügyi kormányunk eddigelé mindig idegenből hozott valami prote­­gált embert, aki sem a helyzetet, sem a viszo­nyokat nem ösmeri, úgy hogy az ilyen intézet csak kísérleti iskola az uj igazgató számára, rend­szerint éveken át. Reméljük, hogy a humánus igazgatót olyan férfiú fogja fontos állásában kö­vetni, aki ismeri elveit, az intézet tradícióit. Az igazat megvallva, szeretnők, ha a képzőben is azt a módszert követné a nm. minisztérium, mint áll. főgimnáziumunkban, amikor is egyik régi ki­próbált erejét állította az intézet élére. S valamint Beniczky igazgató úrban nem csalódtak, úgy a képző jelenlegi tanárkarában is találnának arra­­való embert. Ami pedig Zayzon Dénes igazgató úr távozását illeti, kívánjuk, hogy a jól kiérdemelt pihenést élvezze körünkben sokáig. A nyugalomba vonulás alkalmával Apponyi kultuszminiszter őszinte elismerő sorokban válik Zayzon igazgató úrtól, ami nekünk is jól esik. A levél igy szól: »Midőn Tekintetességedet egy emberöltőn át lan­kadatlan buzgalommal és hivatás érzettől áthatott leikes ügyszeretettel és odaadással teljesített ta­nári munkásság után saját kérelmére állandó nyu­galomba helyezem, szívesen ragadom meg az al­kalmat, hogy Tekintetességednek buzgó és áldás­dús tevékenységéért őszinte köszönetemet és méltányló elismerésemet nyilvánítsam oly kíván­ság mellett, hogy a buzgón teljesített munka fö­lött érzett örömet zavartalanúl és igen sokáig él­vezhesse«. Uj tanár. A vall. és közokt. miniszter áll. tanítóképző intézetünkhöz Nagy Iván nyugalomba vonult tanár helyére kinevezte, illetve áthelyezte Beér Ferenc eperjesi áll. tanitóképző-intézeti tanárt. Látogatás. Lippa, helyőrségünk ezredese és Moys tüzérségünk ezredparancsnoka f. hó 20-án Gyarmaton voltak, ahol Prónciy Mihály főispánnál tisztelgő látogatást tettek. Megégett vasuti-hid. Dejtár és Ipolyvecse közti vasúti vonalon szombaton hajnal felé tüzet fogott a mintegy 50 méter hosszú vasuti-hid s négy hosszgerendája teljesen elégett. A teljes ere­jéből közeledő vonatot egy derék paraszt ember megállította s igy nagy vasúti balesetnek elejét vette, bár megbokrosodott lovai szekerét teljesen összetörték. A hidat az ipolysági osztálymérnök­ség nehány óra alatt helyreállította, úgy hogy azóta a vonatok akadálytalanúl járhatnak. A jelen esetnél elismeréssel kell szólnunk Náday Lajos osztálymérnökről és Kpllmann Károly forgalmi főnökről, akik azonnal a tűz színhelyére utaztak, hogy a rombolást, amit rosszakaratú vagy gye­rekes gyújtogatás idézett elő, helyre állítsák. Halálozás. Özv. Szakai! Barnabásné szül. Török Olga úrasszony f. hó 17-én életének 56-ik évében elhúnyt. Temetése e hó 19-én ment végbe Pusztaromhányban. Az elhunytban Török Zoltán vármegyénk volt főispánja testvérét veszítette el. Áldás porai felett! Előfizetési felhívást adott ki verskötetére Farkas Pál bgyarmati főgimn. tanár. Egy példány ára 1 korona. A könyv szeptemberben jelenik meg. Ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Szövőiskola. A magyar textipar r. t. aug. 15-én Zólyomban szövőiskolát nyit meg, amely bizonyára a hazai enemű iparág fellendülését ha­talmasan fogja előbbre vinni. • Erdei mulatság. A Losonczi Önnálló Iparos Műkedvelő Egyesület 1882.« — mint hall­juk — folyó év augusztus havában bográcsos ebéddel összekötve erdei mulatságot rendez a losonczi fürdőben. Spiritusz robbanás. Hétfőn f. hó 23-án nagy robbanás és sikoltozás hallatszott a Schőn­­wald-féle házban (Jókai-utca), ahol egy 11 éves kis cselédleány Mrariek Mari a szénvasalóba spi­rituszt öntött, hogy jobban égjen, mire a kanna, amiből a spirituszt öntötte szétrobbant. A leány ruhája lángba borult, mire ijedten ide-oda futko­sott, s ha ott nem terem egy bátor és saját éle­­szélyeztető fiatal ember, (Ránits József), aki az égő leányt, benyomta egy kád vízbe, bizonyára elpusztúlt volna a szerencsétlen. Tanítók gyűlése. A rozsnyó-egyházmegyei róm. kath. tanitó-egyesület XXIV. évi rendes köz­gyűlését Losonczon folyó 1906. évi augusztus hó 7. és 8. napjain tartja meg. Mindazon tanitó-ta­­gok, kik a gyűlésen megjelenni és elszállásolta­­tásra igényt tartani, valamint azok, kik a közebé­den részt venni akarnak, különösen az előbbinek biztosítása céljából szándékukat levelező-lapon Rehák Ede tanítónál augusztus 4-ig jelentsék be, mert csak azok részére tartatik fenn ingyenes szállás. Katonai hangverseny volt szombaton, f. hó 21-én, a Klamarik-szálló nyári helyiségében. Nagy közönség volt jelen s bár klasszikus volt a műsor, a közönség csak a negyedik pontnál melegedett fel, amikor a zenekar magyar nótákat húzott. Volt hegedű-szóló is, amely közvetlenség­gel, bravúrral adta vissza a magyar nótában rejlő mély érzést. A közönség figyelemmel hall­gatta s szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a remek játékot. Mindebből tanulhatna valamit a zenekar vezetősége t. i. azt, hogy ilyen hangver­senyek alkalmával hadd legyen több magyar mu­zsikában részünk, amely ami közönségünket job­ban érinti és tüzeli. Áz est fényesen sikerült. Az elhajított sok szerpentin-szalag valóságos tündérkertté alakította át a kertet. Elszámolás. A losonczi iparos ifjúság önképzőköre 1906 jun. 24-én tartott nyári mulat­ságán befolyt a pénztárnál 338 kor. 30 fill, je­gyeiket megváltották: Rakottyay Gy. úr 10 kor., Guzma P. és Kalina J. úr 2 -2 kor. Összes be­vétel 352 kor. 30 fill. Ebből kiadás volt 176 kor. 54 fill., maradt tehát 175 kor. 76 fill, tiszta jöve­delem, mely összeg az egyleti könyvtár javára fordittatik, Éz alkalomból az igen tisztelt közön­ségnek azért a szives érdeklődésért, mellyel az egylet iránt mindig viseltetik, az egylet nevében mond hálás köszönetét, az elnökség. Képviselőválasztók névjegyzéke. A vármegye központi választmánya képviselőválasz­tóink névjegyzékét e hó 20-tól 30-ig tiz napra közszemlére tette ki. Akinek a névjegyzék ellen kifogása van, ez idő alatt a m. kir. Kúriához felebbezhet. A katonai kórház kibővítése. A 16. számú tábori tüzérezrednek városunkba helyezése foly­tán a katonai kórház terjedelme szűknek bizo­nyult. A katonai hatóság ennélfogva felhívta vá­rosunk vezetőségét, hogy a hiányokat pótolja. E tárgyban f. hó 23., 24. és 25-ik napjain folytatott tanácskozásokat egy polgári és katonai szemé­lyekből álló vegyes bizottság. A cs. és kir. losonczi katonai állomás­parancsnokságtól 259. szám alatt a következő értesítés jött: »Tekintetes polgármesteri hivatal­nak Losoncz. Hivatalos tisztelettel értesítem, hogy f. évi julius hó 27. napján reggel 7 órától délu­tán 2 óráig harcszerű lövőtéren lövészeti gya­korlat éles töltényekkel tartatik meg. A lövészeti irány délfelé megy. A lövészet tartama alatt a kö­vetkező helyiségek között fekvő terület van ve­szélyeztetve : Gőzmalom, József telek-, Racka-, Jenke puszta, Jelsőcz, Vilke, Panyidarócz, Szöllőhegy. Hivatalos tisztelettel megkeresem, szíveskedjék elrendelni, hogy a lövészet napjain a jelzett te­rületet a következő helyek stb. lakossága meg ne közelítse: 1. Losoncz Gőzmalom, Losonczi fürdő. 2. Jelsőcz, Panyidarócz, Jenke-, Veres-, Gellén-, Kohdry-, Mecskalik-, Sima-, Szén-, Pokorny puszta. 3. Gács, Maskófalva, Gácsliget, Nagylibercse, Kislibcrcse, Racka-, Roska puszta. Grzywinski ezredes. Kifosztott iparosok. F. hó 21-én több losonczi iparos árukkal megrakott szekéren igye­kezett a szécsényi vásárra. Az éjjeli stációt Ha­lászi község határában tartották, s bár a kocsik mellett a szabadban töltötték az éjt, mégis isme­retlen tettesek az árúkat megdézsmálták, sőt vakmerőségükben annyira mentek, hogy ez alvó vásárosok testén levő ruhákat is kikutatták, s az azokban levő pénz elrabolták. A tettesek a kö­rülményeket ismerő egyének lehettek. A hatóság megindította a nyomozást. Háziezredünk kegyelete. Az 1866. évben jul. 15-én Tobitschau mellett megvívott ütközet 40 éves fordulója alkalmából az ott rendezett emlékünnepen háziezredünk is küldöttségileg képviseltette magát. A küldöttség tagjai Dominic és Kriegshaber századosok, Neuwirth főhadnagy és Mambriny hadnagy voltak. Ezredünk akkor a Rothkirch dandárba volt beosztva, s parancsnoka Prokop de Kunsti ezredes volt, ki az ütközetben 5 legénnyel együtt elesett. Megsebesültek 17-en. A fősirhelyre, melyet igen szép emlék jelez, s a mely alatt 150 elesett nyugszik, köztük sok ma­gyar fiú, hazai virágokból készült koszorút helye­zett a küldöttség, hogy az elesett vitézek iránti kegyeletének az ezred nevében kifejezést adjon. Klosett-mizériák. Aki szombaton reggel szerencsés volt végigmehetni az Erzsébet-úton, gyönyörködhetett a zöld batár-öntötle lé illatos locsolásán. Úgy látszik, hogy az előtte való éjjeli eső megtöltötte a kocsit, s azért ömlött úgy be­lőle a nedv. Igazán nemcsak tűrhetetlen állapot, de valósággal botrányos dolog, hogy a rend. ta­nácsú város kezelése alatt álló köztisztasági vál­lalat igy piszkitja és rondítja városunk utcáit, egyben a közegészséget is veszélyeztetve. Vagy tessék a tonnákat jól záró fedéllel ellátni, vagy a kocsi alján olyan reservoirt alkalmazni, amely a lé kiömlését megakadályozza. De mikor nálunk az ilyen óhaj is csak pium desiderium marad! Hiszen még tőzegre sem telik elegendő pénz, hogy telnék akkor jó fedőkre vagy reservoirokra. De bezzeg a köztisztasági díjakat pontosan tud­ják behajtani ! S ilyenek után igazán csodálkoz­nunk kell, hogy dr. Fábry Sándor orvos úr kimu­tatása alapján 1906 július hó 19-én Éber Aurél orsz. képviselő beszédjében hivatkozhatott erre az átkos rendszerre, amely állítólag 10 év alatt a halandóság számát ezrenkint tízzel csökkentette. Ez a csökkenés bizonyára nem a tőzegrendszer eredménye, hanem az orvosok által kioktatott szülők gondosabb nevelésének és ápolásának a gyümölcse. S ha tényleg oly áldásos a tőzeg­­rendszer, hát akkor miért nem fordítanak több gondot, hogy a fent vázolt mizériák elő ne for­dulhassanak. Legyen gondosan kezelt tőzegrend­szerünk, s annak élén álló férfiúnak legyen rá gondja, hogy ezen, különben az egészségi köve­telményeknek megfelelő intézmény kifogástalanul töltse be hivatását. Igazán komikus állapot az, hogy most nem direkt utón — mint régen, — ha­nem a zöld határok közvetítésével inficiáltatik a talaj. Ezért bizony kár a súlyos köztisztasági adót fizetni. A t. magistratus is tehetne már végre­­valahára valamit ebben a szagos ügyben. A Vasuti-utca - városunk legforgalma­sabb utcája, amely után az idegenek, akik ide­jönnek, rendszerint az egész várost megítélik, — mindig bir valami nevezetességgel. Amióta ki­száradt az ú. n. »halastó«, és beütött a kánikula, roppant elevenfolyású patakocskája fakadt hétfőn az ott elhelyezett privátcsatornából immár negyed­szer ez évben. Égy élelmes vállalkozó személy­­szállításra gőzösöket akar járatni az új, bővizű patakocskán, s azt hiszi, hogy még a sétáló kö­zönség is igénybe fogja venni, mivel a Vasuti­­utcának a máv. állomás felé eső részén sok látni és szagolni valójuk akad, t. i. antidiiuviális szalma­kazlakat, batui petroleumbűzt, gipsztörmelék-ten­­gert, halastavat, száraz időben tőzegtermesztő sivatagot, stb. stb. És mindezt városi magisztrá­tusunk bölcsesége örömmel nézi, mert hátha »igy« is lehetne a pótadót növelni. Mert tény az,

Next

/
Thumbnails
Contents