Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-12 / 29. szám

tanítóságot praktikus szellemben, hogy a nép gyermekeit is praktikusan nevelhesse.

A legtöbb tanítónak ma-napság nincs társadalomtudományi, nemzetgazdasági, szociálpaedagógiai ismerete. Amikor az életbe kilép, nem tud a néppel bánni, a leikéhez férkőzni, s igy hogyan vezesse ? A tanítóság óriási része nem tud hitelszövetkezeteket, fogyasztási szövetkezetei, takarékmagtárt, gazdakört, állatbiztosítást, ifjúsági egyesületet, olvasókört, házi ipari tanfolyamot, értékesítő szövetkezetét stb. szervezni és vezetni.

Pedig a népnek ez kellene! Ha ily ismeretekkel volna a tanító, a nemzet napszámosának a lelke szaturálva, ő lenne a nép embere, vezetője, mindene. S éppen az ilyen tanító akadályozná meg leginkább az élősködő szocialista vezérek, bujtogatók aknamunkáját.

Mert e sötét alakok csak mételythintők. A szocialista bujtogatók a folytonos sztrájkszervezéssel, nem törődnek azzal, ha a népet kenyere forrásától elvágják. A fő, hogy zsebük és gyomruk telve legyen.

Itt van pld. a salgótarjáni bányász-sztrájk. Béremelést kívánnak. S azt hiszem, hogy a bányatulajdonosok azt kész örömest meg is adnák, ha éppen a munkásság érdekeit nem néznék. Mert mit eredményezne a béremelés ? Azt, hogy a magyar szenet drágábban kellene adni, mint az osztrák vagy porosz szenet. S ugyebár minden szénfogyasztó a külföldről hozatná a szenet. Az itteni bányákat be kellene zárni, vagy az üzemet redukálni, s igy a munkásság maga is a munkahiányt mozdítja elő s ezzel a kivándorlást.

Szóval nagyok a bajok. A munkásnép félre van vezetve az agitátorok által. A munka pang; a kivándorlást kell igy a népnek egyedüli menekülő útjának tekintenie.

Pedig mindez máskép lehetne ! Igenis, máskép, ha a nép nagyobb bizalommal viseltetnék a munkaadó iránt, s ha a kormány a sokféle haszontalan állami szubvenció helyett létesítene munkás-otthonokat, reformálná a népnevelést.

Hiszen Amerikában ma már sem akad mindig munka s ott a tőke még irgalmatlanabbul zsákmányolja ki a munkást, mint itthon.

Azért, édes véreim, maradjatok itthon és segítsetek itthon a haza felvirágoztatásán és gazdagításán. Ti pedig, akik a nép vezetésére és boldogitására hivatva vagytok, ti tanítók és munkaadók, legyetek méltányosak és értsétek meg a népet is, hadd legyen e haza mindnyájunk hazája és édes dajkája.

Botond.

4665 1906. szám.

Hirdetmény.

Losoncz r. t. város alólirott hatósága részéről ezennel közhírré tétetik, hogy az 1883. évi XL1V. te. 19. §-a értelmében a losonczi adókerületre alakított adókivető bizottság a 111. oszt. kereseti adó alá tartozó adósok adóztatási javaslatait Losoncz r. t. város házánál a következő sorrendben fogja nyilvános tárgyalás tárgyává tenni, -— s ennek alapján a III. oszt. kereseti adó tételeket a hivatkozott törvény 12. §-ának c) pontja szerint az 1905/1907. évekre megállapítani és pedig:

folyó évi julius hó 18-án: asztalosok, bádogosok, fodrászok és borbélyok, cipészek, cukrászok és csizmadiák ;

folyó évi julius hó 19-én: építőmesterek, földhaszonbérlők, fényképészek, géplakatosok, gyógyszerészek, kalaposok, kádár és kerékgyártók, kefekötő és esztergályosok, kékfestők, kocsigyártók, kovácsok, könyvkötők, kőfaragók, végül a kötelesek és kéményseprők;

folyó évi julius hó 20-án: korcsmáros, vendéglős és kávésok, katonai szállítók, kövezők, kertészek, kucséberek és kifőzök ;

folyó évi julius hó 21-én : kereskedők és szatócsok ; folyó évi julius hó 23-án : bútorkereskedők, bőrkereskedők, gyapjú- és terménykereskedők, divat- és rövidáru kereskedők és rőfösök, vásári kiskereskedők, divatáru, női kézimunka stb. kereskedők, üveg- és porcellán-kereskedők, ruha- és ócska-ruhakereskedők, vas- és gépkereskedők;

folyó évi julius hó 24-én: bor- és sörkereskedők, szesz- és ecetgyárosok, fa- és cserkereskedők, faedénykereskedők, tej- és gyümölcs- stb. kereskedők, bazárosok, mészáros és hentesek, molnárok, marhakereskedők, nyomdászok, órás és ékszerészek;

folyó évi julius hó 25-én: orvosok, állatorvosok, rézművesek és reszelővágók, sütők és bábsütők, szabók, szappanosok, szállítók és bérkocsisok, szíjgyártók, szobafestők;

folyó évi julius hó 26-án : szódagyárosok, szülésznők, téglaégetők, tímárok, ügyvédek, közjegyzők és végrehajtók, ügynökök;

folyó évi julius hó 27-én: villamossági szerelők, bordélyosok, cselédszerzők, fürdőbérlők, és a többi III. oszt. kereseti adó alá tartozó egyének;

folyó évijulius hó 28-án: uj iparosok egy része, végül: folyó évijulius hó 29-én : az uj iparosok másik része. Az adótárgyalások idejéről és helyéről az érdekeltek kiilön-külön vétjegy mellett is értesítve lesznek.

A bizottság előtt ki-ki magát személyesen, vagy szabályszerű meghatalmazással ellátott megbízottja által képviselheti.

Azon adózó, ki adóügyének tárgyalásakor jelen volt s a megállapításba bele nem nyugszik, jogosítva van az idézett törvény 27. §-a értelmében a végzés kihirdetésétől számítva 8 nap alatt; azon adózó, ki adóügyének tárgyalásakor jelen nem volt, az idézett törvény 24. §-ában jelölt névjegyzék kifüggesztésétől számítandó 15 nap alatt írásban felebbezni, mely írásbeli felebbezés a bgyarmati rn. kir. pénzügyigazgatóságnál adandó be.

Jogában áll továbbá úgy a bizottsági előadónak, mint a jelenlevő adóköteles félnek, vagy a jelenlevő adókötelesek bármelyikének az ülés alatt élőszóval aziránt nyilatkozni, kivánja-e a tárgyalt ügyet s ha igen, mely oknál fogva a felszólamlási bizottsághoz felebbezni.

vagyunk mi itt, noha azt lehet mondani, a fürdő »megtelt*. Vagyis a 230 szoba mind le van foglalva. A gyárban kapható lakások kiadva, sőt sokan a 20 percnyire fekvő Vihnye faluban is kénytelenek lakni. A fürdő vendégeinek száma évről-évre nő s a lakáshiány nagyon is érezhető. Azért ne is menjen senki oda, aki lakásról előre nem gondoskodott. A vendégek száma vagy 400, de lenne ott ezren fölül is, ha lakás volna.

Vihnye fürdő hegyi klimatikus gyógyhely, 500—900 méter magas, lombos és fenyves erdővel borított hegyektől körülvéve. Vize vastartalmú hévviz. A forrás oly bő, hogy naponta 13,824 hektoliter meleg vasas vizet ád.

A vihnyei fürdő női bajok, idegbántalmak gyógyítására a legalkalmasabb. Innen van, hogy a vendégek óriási része nőkből áll. De azért van férfi is és még több gyermek.

A meleg tükör- és kád-fürdőkön kívül van ivókúra és hidegvizgyógyintézet is. A fürdőn van posta- és távíró-hivatal, gyógytár, zene-, olvasó-, társalgó-terem. Gazdag kölcsönkönyvtár, cukrázat, amelyben 4%-os pasteurizált tejet is árulnak, stb.

Az élet a fürdőtelepen kényelmes, víg. Nappal a gyengébbek, betegek lustálkodnak, vagy az árnyékos fák alatt üldögélnek, vagy sétálnak, hallgatva Balogh László selmeczbányai cigányprímás muzsikáját, aki napközben többször is ád térzenét. Az erősebbek a 17 kilométernyi hosszú fenyves sétányokon tesznek kirándulást, vagy távolabbi vidékre is elbarangolnak, mint Selmeczbányára, Szklenófürdőre, Revistye vár romjai közé, Hodrusbányára stb.

Este a táncteremben előadások folynak, vagy zongoráznak. Sokszor a fiatalság táncra is perdül. Szóval ki-ki úgy élhet itt, ahogy legjobban szereti. Vihnye-fiirdőn nagy fényűzés nincsen. A

betegek gyógyulni akarnak, azért mennek oda s nem mulatni elsősorban. S talán éppen ez okozza azt, hogy olyan jól érzi magát itt az ember.

Ami Vihnye-fürdőt és környékét illeti, az igazán remek. Van itt egy gyönyörű hársfa-sétány, fenyősétány, a Szitnyay-park, több gyönyörű kilátás. Az épületek közül legjobb berendezésű a

II. Rákóczy Ferenc-ház, amely Selmeczbánya tulajdonát képezi. Ugyancsak a város tulajdona a Nádor-ház is, de ennek épülete már rászolgált a modernizálásra, bár ennek a berendezése is jó. Mindkét házban van fürdő. Szóval itt van a telep központja. Nagyon jó lakások kaphatók a Hell-házban, a Gecsányi, Pfeilmeyer, Szokács, Hacher stb. villákban is.

Szóval, tekintetes szerkesztő úr, nagyon kedves és jó fürdőhely Vihnye-fürdő. S ha minden magyarországi fürdőhelyen annyi figyelem, gond és előzékenység venné körül a fürdővendéget, akkor igazán nem menne külföldre egy magyar sem s itthon találhatna gyógyulást a beteg, itthon költhetné el pénzét a szórakozni vágyó, mert annyi áldás van fürdőinkben, s különösen Vihnye vizében, hogy igazán vétek külföldi fürdőre vándorolni. Természetesen minden fürdőtulajdonosnak Selmeczbánya város elvét kellene követnie. Ne akarjon csak nyerészkedni a fürdőtulajdonos, de akarja a fürdőt kedvessé, oicsóvá, otthonossá is tenni, mint ahogy ezt Selmeczbánya város teszi.

De már nagyon is hosszúra nyúlt levelem. Azé t engedje meg a tek. szerkesztő ur, hogy soraimat befejezzem. Ha kedve és ideje van, jöjjön föl Vihnye-fürdőre, legalább egy napra, hadd élvezze Ön is e gyönyörű hely még kedvesebb fürdőjét. Isten Önnel 1

Vihnyefürdő, 1900 julius hó 3. Sch. L.

Az 1905/1907. évekre vonatkozó III. oszt. kereseti adó kiszámítási javaslat folyó évi julius hó 7-től folyó évi julius hó 15-ig 8 napi közszemlére lesz kitéve, mely idő alatt jogában áll azt bárkinek megtekinteni s azokra vonatkozó netaláni észrevételeit — vonatkozzanak akár a saját, akár a mások adójavaslatára — megteheti. Ezek az észrevételek a 8 napi határidő alatt Írásban a pénzügyigazgatóságnál, utóbb a tárgyalásig az adókivető bizottságnál terjesztlipfnLr pIö

Losoncz, 1906. évi julius 5-én. Szabó Lajos

adóügyi jegyző.

Wagner Sándor

kir. tan., polgármester.

Uborka-saláta.

Lapunk egy olvasója arról értesít bennünket, hogy van az uborka-saláta készítésének az általunk leirt módon kivül egy sokkal egyszerűbb és jobb eljárás is; és előnye az, hogy az ember nem rontja el vele a gyomrát. A recept ez: »Végy egy nagy uborkát. Hámozd meg. Szeleteld fel. Sózd be és paprikázd meg jól s aztán — hajítsd ki az ablakon«.

Hát igaza van szives olvasónknak; az ilyen elkészített uborka-saláta nem okoz gyomorrontást.

Az ajánlott recept szerint készítettünk is egy kis uborka-salátát. Az utcán arramenő ember (tisztviselő volt) meglátta a kihajított uborka-salátát s megcsóválta a fejét s azt mondta, be nagy bolondot tett itt a háziasszony. Pedig mennyivel nagyobb bolondot tett ő, azt nem is sejti talán. Véletlenül ismerem magánügyeit. Nagyon jó ember. Ezt mindenki tudja. Sokan vissza is élnek jóságával. így pld. aláír boldog-boldogtalannak váltót. S mikor elérkezik a váltó meghosszabitásának ideje, vagy ő fizeti a kamatot, vagy megovatolják a váltót s fizetését lefoglalják. Jelenleg már ott van, hogy egész lefoglalható fizetését letiltották s most már vígan fütyülget, azt mondogatván, hál’ Istennek, többet már nem foglalhatnak le nálam. Hát nem bolond az ilyen ember ? Pedig ha a váltólovagokat kihajítaná, ugyan nem az ablakon, de az ajtón, mennyivel okosabb lenne!

Ugyancsak ilyenfajta jó bolond az olyan ember, aki társaságban mulatozva, a társai számláját is kiegyenlíti, sőt még úgy sutyomban apró kölcsönöket is ád kamat nélkül cimboráinak. Persze a tőkét sem látja rendszerint soha. Nos, nem tenné-e az ilyen ember helyesebben, ha csak a magáét fizetné s kölcsönt sem adna úgy suba alatt, hanem az ilymódon elfecsérlett összeg egy kis részét adná jótékonycélra? Így azonban az egész eljárása hasonlít a kihajított uborka-salátához.

Ugyancsak egyenlő értékű a kihajított uborkasalátával az az eljárás, amikor haláleseteknél a koszorúk egész garmadáját küldik a koporsóra. Két-három kocsin kell a koszorúk sokaságát a temetőbe szállítani, s ott — behajitják a sirba és elföldelik Mire jó ez? Semmire. De ha mindenki, aki ilyen koszorút vásárol, csak 20 koronát adna jótékonycélra, milyen óriási vagyon adódnék össze rövid időn belül! Mennyi szociális bajt lehetne azzal orvosolni! Legalább is minden járásban állhatna egy hatalmas árvaház, lelencház és más efajta szükséges és kívánatos intézmény. De hát jobban tetszik a fennti recipe szerint elkészített uborka-saláta!

Avagy nem kihajított uborka-saláta-e az az eljárás, amikor jótékonycélu mulatságot rendeznek avégből, hogy egy kis összeget gyűjtsön a rendező egylet pénztára javára s az eredmény rendszerint az, hogy még a felülfizetett összeget is elherdálják a rendezés költségeinek fedezésére. S ha csak ez volna! De mennyi időt, pénzt, fáradságot áldoz az a sok műkedvelő, hogy egykét óra hosszat mulattassa, illetve megbosszantsa az élvezni vágyó közönséget. S mennyi sarcot fizet az a szüle, akinek a mulatságra szintén el kell mennie. Vesz tehát 3—4 uj ruhát, cipőt, belépő-jegyet, ott vacsorázik, kocsit fizet, stb. stb. Nem lenne helyesebb, ha az ilymódon kidobott pénznek csak 5%'át adná mindenki évenként jótékonycélra? Nem virulnának jobban jótékonyegyleteink, akiknek száma városunkban is legalább vagy 3 tucat.

De hát ilyenek vagyunk. Egy nehány ember bele nevet a markába, hogy annyi bolond akad, ép úgy, mint az uborka termelő, aki kosár számra szállítja termését — gyomornehezitéknek. S aztán isszuk a karlszbádi meg a marienbádi vizet s közbe szidjuk a sógort, hogy még a vizét is olyan drágán adja. De a magunk dolgairól csak dikciózunk, de tenni nem teszünk semmit. Keserű dolog ez; olyan mint a napsárgitotta uborka haja.

De legjobban teszünk, — azt hiszi mindenki — ha megcsináljuk a fenti recept szerint az uborka-salátát s kihajítjuk az ablakon.

Ha a mienk is keserű volna, akkor — hajítsák ki, kérem, az ablakon. Bicska.