Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-05 / 28. szám

Melléklet a Losonczi Újság 28. számához. (1906.)

akkor is menthető, mert tudni való, mily izgalommal jár egy bérmálás és ha a plébános urban nem volt tapasztalat, megfontolás, életbölcsese'g, abban a nagy tömegben bizonyára mindez fölös mértékben volt meg, többet tehettek volna a siker érdekében, mint a plébános ur, aki mégiscsak egy ember és akkor százfelé volt elfoglalva.

Uborka-saláta.

Ki ne szeretné az uborka-salátát ? Mindenki- Még az is, akinek rossz a gyomra.

Fő-évadja az uborka-saláta-evésnek julius és augusztus. Sült húshoz adják mellékételül. A szakácsnők kiváló szeretettel csinálják. S noha sokféle a készítési módja, egyik sem hosszadalmas. Az uborka-saláta készítésének legegyszerűbb módja az, hogy vesznek szép nagy uborkát, felszeletelik, besózzák s egy óra hosszat állva hagyják. Majd leszűrik róla a vizet. Hozzáadnak egy kis hagymát. Leöntik finom olajjal, borecettel. Behintik erősen borssal és szegedi paprikával s kész az uborka-saláta.

A magyar nép nagyon szereti az uborkát, bár nem nemzeti eledele. Úgy látszik, hogy őseink az uborka termelését tót atyafiainktól tanulták. Azért mondja a közmondás is: »Eszi, mint a tót, a savanyu uborkát.« Vagyis nagy szeretettel.

Rossz hire is van az uborkának, különösen az uborkafának. Sok ember felmászik az uborkafára. Sok le is esik fóla. S akkor azt szokták mondani: »Leesett az uborkafáról, mint a tótok királya a fehér kancáról.«

De van jó hire is. Aki felmászik az uborkafára, nem sokat lát. A szépen kifejlődött, nagy, vastag orrokat uborka-orrnak nevezik. Akinek kevés a sütnivalója, arról azt mondják, hogy »az ő agyveleje sem uborka.«

Szóval, az uborka annyira közkedveltté vált, hogy nyári időben elmaradhatatlan. Eszi is az uborkát boldog-boldogtalan. A meleg nyári időszakot, amikor a nagy meleg miatt az ember még a gondolkozásra is tunya, uborka-szezonnak, uborka-idénynek, uborka-évadnak is nevezik.

Mi is fogunk kedves olvasóinknak egy kis uborka-salátával szolgálni. S hogy el ne rontsák a gyomrukat, nem fogunk sajnálni sem ecetet (ha borból való is!), nem sót (ha attikai is!), sem paprikát (ha erős is!). S mivel az uborkasaláta csak szeletelve jó, ilyen apró szeletekkel fogunk szolgálni.

Az idén az első uborka-salátát a jun. 27-iki főispáni banketten etfem. Klamarik Danó bátyánk konyhája szolgáltatta. Jó volt, tagadhatatlan. Sok fogyasztója is volt. De kevés volt a fűszere. No de ezzel szolgáltak az ebéd alatt szomszédaim.

Az első szeletnél szóba került, miért foglaltak helyet a főispán körül a »régi« rendnek emberei ? Miért nenfi jutott hely a főasztalnál a 48-as eszmék főembéreinek? S erre az volt a felelet, hogy mi, t. i. 48-asok már ezt megszoktuk. S a mellékasztalnál is jól lehet lakni, sőt még jobban. Az embernek nincs annyi nézője. S minek felmászni az uborka-fára? A liberálisok már egyszer lepotyogtak róla, hát hadd potyogjanak még egyszer, de akkor talán nem fognak többé lepotyogni s mi, függetlenségiek még akkor is »urak« maradunk, noha akkor már nem fogja azt mondani senki: »félre paraszt, jön az úr«.

A második szeletnél azzal állt elő valaki, miért üdvözölték, német nyelven a katonák ő méltóságát s miért adott német választ a főispán úr? Erre is meg volt a felelet. Ő méltósága nem azért válaszolt németül, hogy megmutassa, hogy németül is tud, hanem azért, hogy tiszt uraimék jobban megértsék. Mert, úgy látszik, ő méltóságának eszébe jutott a magyar közmondás: »Nem mind német, aki németül beszél«. S innen van, hogy németül adott választ.

A harmadik, negyedik s nem tudom hányadik szeletnél is voltak, hol paprikásabb, hol borsosabb megjegyzések, de valamennyit idejegyezni bajos volna.

Csak egyet akarunk még megörökíteni. Ugyanis dr. Molnár Albert egyik pohárköszöntőjében érintette a demokratizmust, amelyre Beniczky Árpád pohárköszöntőjében rátért, hogy a demokráciának más szint adjon. »Persze«, — niondá egy szomszédom, — »szerelem és uraság nem szenvednek társat.« »Bizony, bizony« — szól a másik — »urak vesznek össze s a jobbágyok haját tépik.«

No de érjük be — elöljáró beszédként egyelőre ezzel az egy uborkával!

Bicska.

HÍREK.

Heti krónika.

Nem esik már semmi csuda! Itt a nyár, a kánikula.

Nagy a meleg, forró a lég, És én minek verselgetnék ?

Fürdőre megy, ki teheti. Ott a hőség nem érheti. Hűvös vízben lubickolgat, Hűs lomb alatt turbékolhat

Jaj, de én? én mit csináljak? Fürdőbe én hogyan szálljak? Verseimért egy fillért se, Semmit se ád a szerk. érte.

Azért hát csak itt maradok, Városunkban nyaralgatok.

Zöld lomb helyett hőség ernyeszt, Kloakánk meg undort terjeszt.

Így ma-holnap, meglássátok, Még heringgé aszok-válok,

Ha igy tart a kánikula...

S ez lesz aztán a nagy csuda!

Felkérjük t. olvasóinkat, hogy úgy a hátralékos, mint jelen uj negyed alkalmából esedékes előfizetési díjaikat beküldeni szíveskedjenek. Fürdőkbe menőknek, ha címüket velünk tudatják, a lapot utánuk küldjük.

A „Losonczi Újság“ kiadóhivatala.

Esküvő. Grőger Rezső, főgimnáziumunk volt tanára, jelenleg budapesti VII. kér. gimn. tanár, julius 3-án vezette oltárhoz Wagner Lujza úrhölgyet. A polgári házasságkötésnél dr. Layer Antal szerepelt mint az egyik tanú. A mi részünkről is tartós és zavartalan boldogságot kívánunk.

A Nógrádmegyei Népbank könyvelőjévé egyhangúlag megválasztotta Pál Sándort, a rimaszombati Nép és Iparbank ügyes és szorgalmas könyvelőjét. Gratulálunk!

Balás Lajos, r. kath. püspök a napokban tért Rozsnyóra első bérmaútjáról, amely valóságos diadalútja volt a híveit első ízben végig látogató főpásztornak. Julius 2-án felszentelte a végzett papnövendékeket s jelen volt az új papnövendékek felvételi vizsgálatán. A nyarat nógrádmegyei birtokán, Becskén, fogja tölteni, mivel rozsnyói palotája restaurálás alatt áll.

Vége az iskolaévnek. Csütörtökön és pénteken sok vig és sok szomorú leánykát, illetve diákot láttunk az utcán menni, kezűkben az évvégi bizonyítvány és az értesítő. A szorgalmasak hadd élvezzék az aranyos vakációt, a restek meg hadd készüljenek a pótvizsgára; vagy ami még jobb lenne, válasszanak azok a rest diákok maguknak olyan munkakört, amelyen belül szeretettel akarnak dolgozni. Az illetők szülei is jól teszik, ha gyermekük jövőjéről idejekorán gondoskodnak, mert vétek egynéhány évet elhalasztani. A drága időt misem pótolhatja.

A magyar liszt védelme. Julius 1-én d. u. 4 órakor a fővárosi és a vidéki malom-egyesület részvételével értekezlet volt, melyen Hatvany- Deutsch Sándor jelentette, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége szükségesnek tartotta, hogy a magyar malomipart érdeklő e rendkívül fontos kérdésben maga vegye kezébe a kezdeményezést, annyival is inkább, mert Beck báró nyilatkozata arra vall, hogy Ausztria részéről a magyar malomiparnak a legnagyobb ellenszenvre kell elkészülve lennie. Az értekezlet kimondotta, hogy memorandummal fordul a kormányhoz, felhiva ennek figyelmét a magyar malomipart Ausztria részéről fenyegető veszedelmekre s ez emlékiratot küldöttség útján fogja átnyújtani.

Halálozás. Rónai Kálmánt, ev. népiskolai tanítót újból gyász érte, amennyiben testvérhuga, Lenke, f. hó 28-án hosszas szenvedés után Nagyszőlősön elhunyt. Szolgáljon a mi részvétünk némi vigaszul!

Königgrätz. Folyó hó 3-án volt 40 éves évfordulója az osztrák hadsereg ama gyászos helyhez fűződő csúfos vereségének, melynek következménye lett az 1866 jul. 22-én Nikolsburgban kötött ideiglenes, majd ugyanez év augusztus 20-án Prágában kötött végleges béke. E békekötés értelmében Ausztria, Németország újjáalakulásánál teljesen mellőztetett, köteles volt Lombardiát és annak gyöngyét, Velencét Olaszországnak, Schleswig-Holsteint pedig Poroszországnak véglegesen átadni. Hadi kárpótlás gyanánt 20.000,000 birodalmi tallért fizetett Ausztria Poroszországnak. A szerencsétlen végű hadjáratról sokat írtak s írnak még ma is, s okául csaknem kivétel nélkül az ósdi hadvezetést hozták fel. Maga a diadalmas porosz hadvezér is megemlékszik irataiban Königgrátzről, s a többek között kiváló elismeréssel adózik az ezen csatában résztvett magyar katonákról, és különösen a huszárság hősies magatartását dicséri.

Iskola látogatás. A vármegyei kir. tanfelügyelő a losonczi és salgótarjáni polgári fiú iskola valamennyi osztályait, továbbá a losonczi r. k. leány- és fiú iskolákat és a szécsényi állami óvodát meglátogatván, valamennyi iskolában igen jó eredményt tapasztalt, de mégis különös dicsérettel kellett a losonczi községi polgári leányiskoláról megemlékeznie, melynek tanerői hivatásuk teljes magaslatán állanak s oly kitűnő eredményt mutattak fel, melyért méltán érdemesek a közgazdasági bizottság előtt is kifejezett elismerésre. Kir. tanfelügyelő ez alkalomból jelezte, hogy Losoncz város még a múlt év folyamán a polgári leányiskola helyiségét átalakította és kibővítette ; miáltal az iskola egy egészen korszerű helyiséget kapott.

Tanári kinevezés. A losonczi állami tanítóképző intézetnél eddig megbízott minőségben alkalmazott Jaloveczky Péter tanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter segédtanárrá nevezte ki. Minthogy a szép képzettségű fiatal tanár egy évi működésével fényesen beigazolta, hogy minden tette az intézet érdekeinek előbbvitelét célozza, kinevezése az intézetre valóban nagy nyereség.

Egyházmegyei törvényszék. A nógrádi egyházmegye törvényszéke Beniczky Árpád felügyelő és Wladár Miksa főesperes társelnöklete mellett junius 25-én Losonczon ülésezett. Ez alkalommal a kálnói papválasztást megtámadó közig, per került tárgyalás alá. Felpereseket Draskóczy Zsigmond ügyvéd, alperest pedig dr. Törköly József ügyvéd képviselte. A törvényszék felpereseket keresetükkel elutasította s a választási eljárást megerősítette. - Ugyanakkor került tárgyalás alá Figuly János felsősztregovai tanító fegyelmi ügye is, akit a balassagyarmati kir. törvényszék magánokirathamisitás büntette miatt jogerős ítélettel 8 hónapi börtönre Ítélt. Az egyházi törvényszék dr. Kossaczky Arnold püspöki közvádló meghallgatása után a tanítót hivatalától elmozdította.

Tizenöt napig érvényes vasúti bérletjegyek. A MÁV. igazgatósága julius és augusztus hónapokban olyan arcképes bérletjegyeket is ad ki, melyek az összes vonalokon 15 napig érvényesek. Az ilyen bérletjegyek ára: I. oszt. 120 K, II. oszt. 80 K. III. oszt. 40 K.

Halálozás. Murányi János rétsági kir. járásbiró junius 26-án Rútságon meghalt. Murányi János 1849-ben született s 1871. év óta állott közszolgálatban. E vármegye területén városunkban mint albiró és vezető járásbiró működött, majd Rétságra neveztetett ki vezető járásbirónak. Lelkiismeretes és pontos működése közszeretetét biztosított számára. Junius 28-án temették el nagy és őszinte részvét mellett.

A losonczi kereskedő ifjak egylete kebelében megalakult a helyeszközlő osztály, mely a főnökök és alkalmazottak érdekeit egyaránt hivatva van szolgálni, amennyiben segédet kereső főnököknek díjmentesen ajánl alkalmazottat, a pályázó fiatalságot pedig a legminimálisabb költséggel juttatja álláshoz. Nagyobb vidéki városok régóta tartanak fönn ily helyeszközlő osztályt a legjobb eredménnyel, s valószínűleg városunkban is csak előnyére leend a kereskedelemnek. Az üresedésben levő állásoknak, valamint pályázók névsorának állandó rovatot tart fönn a helyeszközlő osztály, melynek vezetését Kármán Zs. ur mint elnök és Petruska János ur mint titkár látják el.

Zártkörű mulatságot tart f. hó 7-én a losoncz-tugári fürdőben egy társaság, melyet — a meghívón levő névsor után — lateiner ifjúságnak nevezhetünk. A mulatság kezdete délután 5 órakor lesz, mely bizonyára jói sikerül majd. A részvételre az eddigi abuzustól eltérőleg nem belépti-dij, hanem meghívó jogosít.

Vásár. A julius 2-iki losonczi országos állatvásár a szokottnál kissebb forgalmú volt, bár az időjárás elég kedvező volt. A juhvásáron úgy a felhajtás mint a kereslet kicsiny volt. Vételkedv lanyha, bár a jó minőségű ürük gyorsan elkeltek. Felhajtatott 4200 drb juh, ürü, kos és bárány. Eladatott 1782 drb juh, ürü, kos és 36 bárány. Elszállittatott belföldre vasúton 99 ürü és kos. A szarvasmarha vásárra a felhajtás szokottnál kissebb volt, bár a minőség általában de különö-