Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-19 / 17. szám
egy-egy jegyző, szolgabiró, hatalmi kirendelt csak durvaságával tud imponálni és sok helyen egész községeket birkamódra vezetni, addig nem is tisztázódhatnak meg, nem is kristályosodhatnak ki azok az apró kérdések, amelyek az elismert elvet diadalra juttatva, az életben azt gyakorlatilag általánosítsa. Az általános választói jog behozatala állami szükséglet. Létérdek! De mielőtt ezt végleg behoznák, javíttassanak meg szociális állapotaink. Hozzuk be a progresszív adórendszert! Keressük meg a módját annak, hogy a mi közös magyar hazánk léte, jövője a magyarság vezetése mellett az öszszes nemzetiségek szeretete, ragaszkodása mellett biztosittassék. Szűnjenek meg és szüntessük meg azokat az irányzatokat, amelyek az államban új államot akarnának teremteni, vagy amelyek a nemzet megtagadásával a nemzetköziségben szeretnék az üdvösséget, a boldogulást keresni. Széthúzással, elkülönüléssel csak gyöngítjük egymást, de összetartással minden bajt, minden jogos óhajt meg lehet gyógyítani, ki lehet elégíteni, mert az összetartozandóság érzetében csúcsosodik ki a nép, a köz akarata, a szuverén »Mi«, ahogy Madách Aladár mondaná. A 48-as nagy nemzeti átalakulás azon útra vezette a nemzetet, amelyen haladva békés fejlődéssel kifejlesztheti és kifejleszti a tisztán demokratikus alkotmányt, »csak egyszer diadalra jusson nekünk, igaz 48-asoknak politikai hitünk, vallásunk és célunk«. És akkor, ha több nem, bizton meg lesz az általános választói jog magyar hazánkban is. Botond. A losonczi küldöttség Budapesten. Múlt számunkban említettük, hogy a függetlenségi és 48-as párt az országgyűlési képviselő kijelölése alkalmával elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Bpestre, melynek feladatául tűzetik, hogy Kossuth Ferencet üdvözölje, és Molnár Albertet értesítse, hogy a losonczi választó-kerület függetlenségi pártjainak végrehajtó bizottsága őt jelölte képviselőül. A küldöttség tagjai voltak Schneller Károly, Kohlener Barna, Kujnis Gyula, Kimer József, Sacher Gusztáv, dr. Schneller Pál, dr. Sacher Aladár, Dortsák Sándor, Fogéi Mátyás, Paulovics Béla, Kis Sándor, Kis József és Schneider Péter, akiket a bpesti keleti pályaudvaron a Kossuth kuruc szövetség küldöttsége fogadott, üdvözlő beszéddel. Még ugyanaznap este részt vett a losonczi küldöttség a ceglédiek 600 tagból álló küldöttségének a Royalban megtartott lakomáján, akik Kossuth Ferencnek ajánlották fel Cegléd város mandátumát. Másnap, április 12-én reggel 9 órakor ott voltunk Kossuth Ferencnél. Azaz hogy az előszobában, hol a lelkesedés egy kicsit lelohadt. Ugyanis Pista — Kossuth inasa indignálódva fakadt ki »Ki hallott még ilyet, — duzzogott — reggel korán küldöttségbe jönni.« Némán hallgatta a derék küldöttség Pallay titkárral együtt a Pista kifakadásait, s bizony arról volt már szó, hogy kihallgatás nélküi kell távozni. Annál is inkább, mert láttuk, hogy egy kegyelmes úrnak — volt miniszter — szintén brevi manu k adták az utat. »Ma sok »dolgunk« van, ma »vesszük « át a minisztériumot is« mondotta. Pallay titkár reménytelennek mondotta a helyzetet. Ha Pista nem egyezik bele, akkor a kegyelmes úr nem fogad. Csengetés hallatszik. Pista beviszi ura ruháit. Majd kijön, s látva elszomorodottságunkat vigasztal, s tanácsolja, hogy jöjjünk máskor. Odavetőleg megkérdi, honnan jövünk, mi járatban vagyunk. Midőn meghallja, hogy losoncziak vagyunk, örvendve, élénken igy szói: »Hát miért nem mondták rögtön, hogy losoncziak. Hiszen az akkor más dolog. Meglesz a fogadtatás, még pedig rögtön«. Kérdően nézünk Pallay titkárra, ki örömmel jelenti ki, hogyha Pista ígéri, úgy biztos a dolog. Mig ezt mondja, már is nyílik az ajtó, s a hű szolga elkiáltja magát: »A losonczi urak szíveskedjenek bemenni, a kegyelmes úr várja őket«. Megilletődve állottunk meg nemzeti küzdelmünk előharcosa, ideális és szeplőtlen politikai hitvallásunk pontifex maximusa előtt, s pár pillanatig néma csend uralkodott. Majd felcsengett Kujnis Gyula hangja, gyönyörű beszéddel üdvözölve mindnyájunk eszményképét, a hazaszeretet apostolát, Kossuthot, ki megköszönve szeretetünk eme megnyilvánulását lelkünkre kötötte, hogy tartsunk ki eddigi képviselőnk Molnár Albert mellett, kinél hivatottabb, jellemesebb férfiút alig kaphatna a kerület képviselőül. »Igyekezzenek, — úgymond — hogy ne kerüljön pénzbe a mandátum, mert szégyen és gyalázat volna, hogy az, akit szószólójukúl akarnak, még anyagilag is áldozzon«. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a fogadtatásnak vége lett. Innen az országos függetlenségi és 48-as pártkörbe ment a küldöttség, hol Kujnis Gyula a kerület függetlenségi és 48-as választók nevében felajánlotta szeretett volt képviselőnknek a mandátumot. Volt képviselőnk meghatva köszönte meg a bizalmat, s a jelölést elfogadva kijelentette, hogy mint eddig is, úgy ezután is az lesz legfőbb vágya, hogy választóinak jogos igényeit és érdekeit megismerve azokat — amennyiben más jogos és előbb szerzett igényekkel nem ellenkeznek — teljes erejéből igyekezni fog megvalósítani, s abbeli reményének adott kifejezést, hogy törekvéseit siker is fogja koronázni. Az éljenzéssel fogadott beszéd után még megbeszéltük a programm-beszédnek idejét, s abban történt megállapodás, hogy képviselőnk f. hó 22-én tartja azt meg Losonczon. llyképpen a küldöttség feladatát teljesítve, szép és feledhetetlen nap emlékével oszlott szét. elbujdostam. ... Ha részeg vagyok, nem emlékszem semmire, nem tudok semmiről, de ha néha józan vagyok, akkor mindig űz, kerget valami. . . szeretném elpusztítani magam, megszabadulni azoktól a reám meredő halott szemektől, melyek folyton üldöznek. Most is látom .... nézze .... ott... . ott van .... az ablaknál .... látja .... látja, hogy ide merednek .... A toprongyos alak ijedten összerázkódott és eltakarta az arcát. A csendőr, ki borzadva hallgatta, megnyugtatni, csillapítani akarta. A rongyos alak fogvacogva, ijedt arccal mozdulatlanul ült helyén, lehunyt szemekkel. A csendőr nézte egy darabig, aztán kiment a másik szakaszba, de előbb felköltötte a másik szögletben pihenő társát. Az álmosan ült fel, szemeit dörzsölve. Ez alatt a toprongyos alak mint egy tigris úgy szökött fel helyéről, a kivezető ajtóhoz ugrott, azt felrántotta s egy kétségbeesett jajongással kiugrott. ... A vonat pedig tovább döbörgött a sötét éjszakába. A csendőr hangos felkiáltással utána kapott, de már késő volt; hirtelen megrántotta a vészféket. A vonat megállt. Lámpással indultak vissza a szerencsétlen ember keresésére. A sínpár mellett feküdt, összetörve, teste vérrel elborítva. Midőn rátaláltak még nyöszörgőit. — Pálinkát, pálinkát adjatok .... hörögte fájdalmában. A képviselőválasztók állandó névjegyzéke. A központi választmány a jövő képviselőválasztási jogosultsággal bíróknak összeírását elrendelte, az összeírás határidejéül e hó 3-át tűzte ki. Ez alkalomból a következőket tartjuk szükségesnek köztudomásra hozni. A központi választmány a kerületben összegyűjtött adatok alapján a választói jogosultsággal bírók névjegyzékének összeállítását 1906. junius 15-én kezdi meg, mely alkalomból az összeíró küldöttség által készített névjegyzéket vizsgálat alá veszi, és esetleg pótolja, kijavítja, melyek után a választók ideiglenes névjegyzékét községenként külon-külön betűrendben állítja össze, s azután legkésőbb 1906. julius 5-én, közszemlére kiteszi. E névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat; ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerületben, melyhez tartozó valamely község névjegyzékébe felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt felszóllalni. A kitételtől számított tiz nap alatt (julius 5—15) a felszóllamlások, s a következő tiz nap alatt az ezekre teendő észrevételek (julius 16—25) elfogadtatnak. A felszóllamlások és észrevételek felett a központi választmány 1906. szeptember 20-ig köteles határozni, mely határozatok ismét tiz napra (szeptember 20 30) közszemlére kitétetnek. E határozatok ellen a felebbezés a kitételtől, illetve kézbesítéstől számított 10 nap alatt a központi választmánynál nyújtandó be, és ez azokat a kúriához november 1-ig felterjeszti. A kir. kúria a felterjesztett ügyeket 1906. december 15-ig elintézi és visszaküldi. A kir. kúria határozata alapján a központi választmány a névjegyzéket december 30-ig véglegesen kiigazítja, s az igy létrejött névjegyzék az 1907. évre érvényes oly értelemben, hogy csakis az abba beírtak bírnak szavazati joggal. Tehát a következő napoknak ajánljuk figyelembe vételét. 1906. julius 5—10-ig, felszólamlások jogtalan kihagyások, vagy felvételek ellen. 1906. julius 16 —25-ig, a felszóllamlásokra az észrevételek tehetők meg. 1906. szeptember 20—30-ig, a központi választmány által hozott határozatok elleni felebbezések. A névjegyzékekbe minden város illetve község polgármesterénél, birájánál vagy jegyzőjénél tekinthető be, mely betekintést a nevezett kötelesek megengedni. A választói jogultság — a nők kivételével megilleti azon magyar állampolgárokat, kik életük 20-ik évét betöltötték, sem atyai, sem gazdai hatalom alatt nem állanak, ha 1. Losoncz városban kizárólagos tulajdonban, vagy hitveseikkel, illetőleg gyermekeikkel közösen olyan házuk van, mely házadó alá esik s legalább 3 lakrészt foglal magában, habár ideiglenesen adómentes is, vagy oly földet, mely 32 kor. tiszta jövedelem után van földadóval megróva; 2. akik nagy- és kisközségben egy negyed volt úrbéri telket, vagy hasonló kiterjedésű földet kizárólagos tulajdonban, vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak, akármelyikre legyen is a tulajdonjog telekkönyvileg bekebelezve. 3. akik bárhol a kerületben oly házat bírnak kizárólagos tulajdonban vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel, mely legalább 200 kor. tiszta jövedelem után van házbér adóval megróva, vagy földbirtokból vagy tőkéből, vagy mind a kettőből 210 kor. jövedelem után vannak állami adóval megróva; valamint azok, kik mint kereskedők, vagy gyárosok legalább 210 kor. évi jövedelem után fizetnek állami adót, továbbá a kézművesek, ha Losoncz városában ezen összeg után fizetnek állami adót, vagy kis- és nagyközségben legalább egy segéd után fizetnek jövedelmi adót. 4. Választói joggal bírnak azok is, kik kereset adó alá eső, legalább 210 kor. jövedelem után fizetnek adót, valamint állami, törvényhatósági, községi tisztviselők, ha legalább 1000 kor.-nyi, a magántisztviselők, ha legalább 1400 kor.-nyi jövedelem (fizetés, nyugdíj, stb.) után fizetnek állami jövedelmi adót. 5. Jövedelemre való tekintet nélkül választói joggal bírnak: a tanárok, tudorok, ügyvédek, mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, okleveles gazdák, erdészek és bányászok, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, iskolai tanítók, okleveles kisdedóvók azon kerületben, melyben állandóan laknak. (E felsorolásokat a losonczi kerületre való tekintettel csak kivonatosan állítottuk össze.) Midőn mindezeket a választói jogosultsággal biró polgárok tudomására hozzuk, egyszersmint felkérjük őket, hogy úgy a maguk, mint polgártársaink érdekében kellő figyelmet fordítsanak arra, hogy a választói névjegyzékbe felvétessenek s ezáltal lehetővé tegyék, hogy az államhatalom gyakorlásában közvetve részesek legyenek. (— era —.) Bosco redivivus vagy a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-Egylete. Irta: Dr. Gärtner Henrik. 1894 végén 920 tagja volt az egyletnek s az 1894-ik évi vagyon-szaporulat 8556 kor., (tiz évvel rá) az 1904. évben kifizetett segély összege pedig 18,000 kor. volt, tehát több mint kétszerese a korrespondeáló évjárat évi nettó-befizetésének. Az 1895. év végén 1628 volt a taglétszám, ennek az évnek vagyon-szaporulata 12,000 kor., a (korrespondeáló) 1905-ik évben kifizetett segélyösszeg pedig 30,000 kor., tehát szintén több mint kétszerese az illető évjárat évi nettó-befizetésének. Ebből az derül ki, hogy egy-egy évjárat szükséglete legalább kétszeresét emészti fel az illető évjárat egy évi befizetéseinek. Tehát ha számolunk, ezzel kell számolnunk. Ha pedig minden évben
