Lorain és Vidéke, 1962 (49. évfolyam, 10-52. szám)

1962-08-17 / 33. szám

MEGHALT RÉTHY J. JÓZSEF, A “CALIFORNIAI MAGYAR ÉLET” SZERKESZTŐJE Réthy J. József — az ame­rikai magyarság országosan ismert újságírója és nyomda­­tulajdonosa, — augusztus 4.­­én, 74 éves korában, szivszél­­hüdés következtében a cali­­forniai Los Angelesben meg­halt. Réthy J. József Aradon szü­letet és 1911-ben jött Ameri­kába. Itt több magyar napi és hetilapnál dolgozott, egy ide­ig a Lomin és Vidéke nyom­dájában is alkalmazásban ál­lott. Az idősebb nemzedékből bizonyára még emlékeznek rá itteni működése idejéből. Ő alapította califomiai lap­társunkat, a Califomiai Ma­gyarságot, majd hat évvel ez­előtt megalapította az egyet­len amerikai magyar képes­lapot, az egész amerikai ma­gyarság körében népszerű Ca­lifornia! Magyar Életet. Ha­lála napján délig dolgozott a kitünően szerkesztett képes­lap előállításán. Útban egy vendéglőbe — ahol ebédelni akart, — rosszul lett és ösz­­szeesett. Mire kórházba vit­ték, már kiszenvedett. Temetésén Los Angelesben három református és két bap­tista lelkipásztor szolgált. Ha­lálával értékes ember és a magyar betű áldozni tudó sze­relmese távozott el közülünk. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. AUGUSZTUS 28-IG LEHET AZ ADÓT BEFIZETNI! A félévi ingatlan adót, mely most esedékes, augusztus 28- ig lehet befizetni büntetés fi­zetése nélkül. Akik augusztus 28 után fizetik majd be az adót, azok 10 százalékkal töb­bet kell, hogy fizessenek — büntetés címén. COUNTY FAIR A megyei vásár — Lorain County Fair — augusztus 21.­­től 25-ig tart, a wellingtoni Fair Grounds-on. Most is — mint más évek­ben, — a mezőgazdaság min­den ága képviselve lesz a vá­sáron. Az ipari termelés uj alkotásait is itt tekinthetjük majd meg. A vásár egész nap nyitva van, este 11 óráig. Társadalmi események NAPTÁRA SOCIAL PARTY minden szerdán este — 8 órai kezdettel —- a St. Mary’s Johnston Hall-ban (7th and Reid Ave.) AUGUSZTUS 19. — A Szt. László Egylet piknikje a Clinton roadi piknikhelyen. SZEPTEMBER 22. — A Polgári Kör társasvacsoráj a — tánccal egybekötve, — a Ref. Teremben. SZEPTEMBER 29-30. — Szüreti bál a St. Nicholas Iskola (Clif­ton Ave.) nagytermében, — a Szent Mihály Egyházközség ren­dezésében. SZEPT1MBER 30. — A Loraini Magyar Ref. Egyház 60 ÉVES JUBILEUMI ünnepséget rendez. ■OKTÓBER 7. — Szüreti mulatság a Szent László Egyház szerve­zeteinek rendezésében — a Szt. László teremben. OKTÓBER 20. — Az Ifjúsági Bs. Egylet 50 éves jubileumi ban­kettje. NOVEMBER 17. — Az Ifjúsági Bs. Egylet szokásos évi “Ba­romfi-estjét” (Bamyard) rende­zi. Pulyka, csirke, kacsa kerül kisorsolásra. VOLUME 49 ÉVFOLYAM —No. 33 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1962. AUGUSZTUS 17. A HÉT ESEMÉNYEI Özv. Szabó Józsefné “kapavágása” és az ünnepség tanúi. * * * * • • ÜNNEPÉLYES KAPAVÁGÁS Megkezdték a Szent László Egylet uj székházának építését SZENT LÁSZLÓ PIKNIK AUGUSZTUS 19.-ÉN KÉT SZOVJET ŰRHAJÓ keringett egyszerre a Föld ben Adrian Nikolajev szovjet körül. Az egyiket — amely­őrnagy ült, — szombaton lőt­ték fel ismeretlen szovjet ál­lomásról. A másikat Pavel Po­­povics alezredessel vasárnap lőtték ki a Föld körüli útra. A két űrhajó kilövését a vi­lág tudósai korszakalkotó ese­ménynek mondják és a Nyu­gat is kénytelen elismerni, hogy a Szovjetunió több éves fölényt vívott ki magának a világürrepülés terén és csak a csoda akadályozhatja meg abban, hogy elsőnek küldjön fel utasokat a Holdba. Khrushchev többször beszélt a Föld felett keringő szovjet tisztekkel és kifejezte nekik elismerését. A titokzatos szov­jet repülésről több híresztelés is szárnyrakelt és ezek még túlozták is az elért eredmé­nyeket. A kilövés idejét a berlini fal megépítésének első évfor­dulójára tűzte ki Moszkva. Úgy tudják, hogy a berlini kérdésben az oroszok erőtel­jes követelésekkel állanak majd elő. Követeléseiket ezek a félelmetesen nagyszabású eredmények támasztják majd alá. Az oroszok arra kérték az Egyesült Államok kormányát, hogy a repülés alatt ne rob­bantson a levegőben atom­bombát. Kormányunk meg­nyugtatta az oroszokat, hogy kérésüknek eleget tesz és si­kert. is kívántunk a szovjet légür-utasoknak. Külügymi­nisztériumunk közölte, hogy a szovjet kérés csupán üres propaganda-fogás volt, mert az oroszok is tudták, hogy Amerika nem készült semmi­féle újabb atomrobbantásra. ❖ AZ AMERIKAI KÉSZÜLŐ­DÉSEK ELŐTERÉBEN egy olyan rakéta kilövése áll, amely utasát hatszor röpíte­né körül, a Föld felett. Egyes lapok lekicsinylik ezt a tervet és felvetik a kérdést, mire jó a szovjet padádés eredményei után ilyen “primitiv” kísér­lettel bajlódni. Szerintük jobb lenne egyenesen olyan terve­ken dolgozni, amely a szovjet eredményekkel legalább is egyenlő lenne. Tudósaink ki­jelentették, hogy előrehala­dott terveiket tovább folytat­ják a Hold-rakéta elkészítése érdekében, de szükség van időközben ezekre a kisebb ide­ig tartó repülésekre is, mert nem lehet közbeeső lépések nélkül sikeres Hold-rakétát építeni. ❖ EGY ÉVE ÉPÍTETTÉK a berlini falat a kommunisták, hogy ezzel a volt német fő­várost két részre szakítsák. Azóta ez a fal lett a jelképe a kommunizmus alatt rabos­kodó embermilliók szenvedé­seinek. Az egyéves évforduló alkal­mával a nyugatberliniek fel­vonulásokat és gyűléseket tartottak, a városukat ketté­szelő fal közelében. A kelet­német kommunista rendőrség erős nyomású vizsugárral ker­gette vissza a fal közeléből a tüntetőket. A nyugatnémet rendőrség megtorlásul könny­fakasztó bombákat dobott le a vizsugarat kezelő keletber­lini rendőrök közé. Tankok is felsorakoztak mindkét város­részben, esetleges zavarok le­verésére. De nagyobb össze­tűzésekre nem került sor. A nyugatberlinieknek azonban i mégis sikerült keletberlini honfitársaikat, sőt az egész világot biztosítani arról, hogy a szabadságszerető emberek nem felejtik el a berlini fa­lat, — a rabszolgatartás im­már világszerte hírhedt szin­­bólumát. ❖ A SZOVJETUNIÓ ismét a berlini kérdést akarja felvetni és sikerei teljén ki akar kény­szeríteni a kommunizmusnak kedvező megoldásokat. A Szovjetunió amerikai nagykövete tárgyalt külügy­miniszterünkkel a berlini kér­désről. Eddigi hírek azt mu­tatják, hogy Amerika válto­zatlanul ellenzi a berlini nyu­gati hídfőállás feladását. ❖ MAXWELL TAYLOR tá­bornok lett a Haderők vezér­kari főnökségének vezetője. Az ismert tábornokot Ken­nedy elnök állította előtérbe, amikor a Fehér Házban az el­nök katonai tanácsadójaként működött. Kinevezését a Sze­nátus jóváhagyta. ❖ NEM LESZ AZ IDÉN adó­csökkentés, — közölte Kenne­dy elnök rádiós és televíziós beszédében az adófizető pol­gárokkal. Az elnök ugyanak­kor kilátásba helyezte, hogy 1963-ban életbelépnek az álta­lános adócsökkentések. Az el­nök beszédében bizakodóan szólt az ország gazdasági jö­vőjéről, bár elismerte az ide­iglenes gazdasági nehézsége­ket. ❖ KIUTASÍTOTTA Angliából az angol kormány dr. Soblen atomkémet, kire Amerikában életfogytiglani börtönbünte­tés vár, a háború alatt a Szov­jetunió javára végzett kém­­szolgálatai büntetéséül. A kormány határozatát dr. Soblen ügyvédei angol bíró­ság előtt próbálják megvál­toztatni. Abban reménykedik, a halálosan beteg atomkém, hogy a bíróság törvénytelen­nek minősiti a kormány ha­tározatát. ❖ ARGENTÍNÁBAN a for­rongó állapotokat ideiglene­sen sikerült lecsendesiteni. A katonai befolyás alatt álló kormány ellen sztrájkokat és tüntetéseket kíséreltek meg Peron volt diktátor hívei és ideiglenes szövetségeseik, a kommunisták. A tervek az erélyes rendőrségi intézkedé­seken meghiúsultak. Az or­szág általánosan gyűlölt had­ügyminiszterét leváltották és egy másik generálist ültettek a helyére. ❖ RÖVIDEBB MUNKAHÉT BEVEZETÉiSÉT követeli az amerikai AFL-CIO szakszer­vezet. A tervek szerint a 40 órás munkahetet le kell csök­kenteni heti 35 munkaórára. A 35 órán felüli munkaidőt csak szükség esetén lehetne megengedni s a túlóráért két­szeres munkabért kellene fi­zetni. A terv, amely az évek fo­lyamán már többször felme­rült, az iparvállalatok érthető ellenkezését váltotta ki. ❖ A HÉT LEGKEDVESEBB politikai viccét a “Tonight” késő éjjeli televíziós műsoron hallottuk. így szól a vicc: Kérdés: Melyik a világ leg­nagyobb országa? Felelet: Cuba. Kérdés: Miért? Felelet: Mert fővárosa Gu­bában, kormánya a Szovjet­unióban, lakossága az Egye­sült Államokban van. 1962. augusztus 14-ike a Szent László Egylet történe­tében fennállásának egyik ne­vezetes napja marad. Ezen a napon az egylet tagjai szép számban jelentek meg a Szt. László Parkban, hogy tanúi legyenek annak a hivatalos ceremóniának, mely uj szék­házuk megépítését hivatalo­san elindítja. Bár egész nap esőre hajló idő volt, a késő délutáni órákban kitisztult, s szép napfényes idő lett úgy, hogy az ünnepélyes kapavá­gás a legkedvezőbb keretek között ment végbe. A kapavágási szertartást dr. Zahorsky Gyula, a Szent László Egyházközség” segéd­lelkésze nyitotta meg és az egylet életében oly nagy fon­tosságú jelenetnek — melyet képekben is megörökitettünk, '*— az egylet legidősebb tagja, a 94 éves özv. Szabó Józsefné és az egylet elnöke, Simó Ká­roly voltak. Fr. Zahorsky a tőle meg­szokott komoly és mélyhatásu szavak kíséretében kérte Is­ten áldását az egylet uj szék­hazára és az egylet tagjaira. Többek között ezeket mondot­ta: “Kedves Magyar Testvérek! A magyar embernek van egy szép szokása. Ha valami nagy dologba kezd, akkor az Isten segítségét kéri a mun­ka kezdetén. Ez történik most itt is. Nagy dologba kezd a Szent László Egylet, mert ezen a gyönyörű helyen szék­házat fognak építeni és mi összejöttünk, hogy a kezdő kapavágást megtegyük. Miért nagy dolog ez ? Mert mig más­hol a magyar egyletek lassan­­lassan kimúlnak, amint az alapitó öreg tagok meghalnak, addig a loraini Szent László Egyletnél ez éppen fordítva van. Sok-sok évvel ezelőtt ala­pították jó magyarok ezt az egyletet és most, fél évszázad után még van erejük, lelke­sedésük, hogy uj munkába kezdjenek. Nem kivénhednek, hanem fiatalos erővel meg­újulnak. Ez az egyleti szék­ház, ha felépül uj lendületet ád majd az egyletnek és uj tagokat fog hozni, a másod- és harmadgenerációs tagokat és biztosítani fogja az egylet életét újabb hosszú évtizedek­re. Az Isten nevével kezdjük az első kapavágást és kérem, hogy az Isten áldása is le­gyen majd ezen az intézmé­nyen, hogy sokáig virágozhas­son. A jó Isten áldása legyen ezen a munkán, annak a mun­kásain, hogy ez a hajlék so­káig hirdesse a magyarok ösz­­szefogását és kölcsönös sze­retekét Amerika földjén.” Az uj épületet — mely 40 láb széles és 107 láb hosszú lesz, Chászár Gyula, magyar építkezési vállalkozó fogja fel­építeni, $75,000 költséggel. Lesz az épületben gyüléste­­rem, társalgó és konyha. A terv úgy készült, hogy az épületet szükség esetén a leg­egyszerűbb módon bővíteni is lehessen majd. Az épületet 1963. elejére fejezik be. Az uj székház megépítésé­vel a Szent László Egylet tagjainak egyik régi álma vá­lik valóra, melyet éveken át tartó tervezgetés, készülődés és munka előzött meg. Ebben a munkában az egylet tiszti­kara vitte a főszerepet Simó Károly vezetése mellett, aki már tizenkettedik éve tölti be az elnöki tisztet. De a tiszti­kar minden tagja elismerést érdemel fáradozásáért, melyen keresztül elérték azt az időt, hogy az egylet végre a saját otthonába költözik. Az építkezés évében az épí­tő-bizottság tagjai a követke­zők: Simó Károly, Szép Antal, Berta Ernő, Simó Ernő, Girán Richard, Kuhn László s Mar­kó András. Érdekesnek tartjuk e he­lyen azok neveit is megörökí­teni, akik a kapavágási ün­nepségen megjelentek: Fr. Zahorsky Gyula, dr., ids. Grunda József, Simó Ká­roly, Horváth Pál, Kun Ist­ván, Karnai István, özv. Sza­bó Józsefné, özv. Butchkó Ká-A Szent László Egylet va­sárnap, augusztus 19.-én sa­ját piknikhelyén, a Szt. Lász­ló Parkban pikniket rendez. Ez lesz az év utolsó magyar piknikje. A piknik jövedelmét az egylet uj székháza építési alapja javára fordítja a ren­dezőség. A piknik délután 1 órakor kezdődik és külön ér­dekessége lesz, hogy azon Zsi­ga Rudy, ismert clevelandi ci­gányzenész és zenekara mu­zsikál. A Szent László Egylet egyi­ke városunk legrégibb egyle­teinek és évtizedek óta kive­szi részét a magyar megmoz­dulásokból. Uj székházának felépítésével (a kapavágási ünnepségről lapunk más he­lyén emlékezünk meg) az egy­let életében uj, virágzó feje­zet kezdődik. Minden magyar­nak szivén kell viselnie e ré­gi egylet nagyszabású jövő Bácsi Istvánné (633 Vermont Dr.) 1962. augusztus 10.-én, 61 éves ko­rában meghalt. Magyarországon született s 38 éve lakott városunkban. Tagja volt a Szent László ma­gyar római katholikus hit­községnek, a Szent Anna Egy­letnek, az Oltáregyletnek és a Wm. Penn helyi fiókjának. Gyászolja férje, Bácsi Ist­ván, apáca lánya, Sister Mary Celestine (Pa.), 3 fia — Ist­ván és Róbert (Elyria), ten­gerész fia, György (San Die­go,Calif.) — Magyarországon élő fivére, Mojzes Péter és egy nővére, szintén Magyar­­országon. Temetése kedden, augusz­tus 14.-én volt a Dovin inté­zet rendezésében a Szt. Lász­ló templomból, Főt. Demkó Zoltán gyászszertartásával. A Calvary temetőben helyezték nyugalomra. Szakáll Józsefné (2334 E. 30-ik utca) 1962. augusztus 13.-án, hétfőn — rövid betegség után, 69 éves korában, — meghalt a Szent József kórházban. Magyarországon született s 55 évvel ezelőtt jött Ameri­kába. A loraini református templomban kötött házasságot férjével, aki 1939-ben halt meg. A National Tube Co. al­kalmazottja volt és négy év­vel ezelőtt ment nyugdíjba. rolyné, Chászár Mihály, Papp Mihály, Futó Vendel, Jáger József, Simó Ernő, Büki Jó­zsef, Molnár Ádám, Kertész Mihály, Karnay László, ids. Stajlan János, Geri József, Bállá Ferenc, Szép Antal és neje, Szűcs Imre és neje, Ber­ta Ernő és neje, Hankó And­rás és neje, Hoczkó József, Chászár Gyula, Nagy István­ná, Czipa Ilonka és Tóth Mik­lós, valamint lapunk szerkesz­tője. Sheffield Township hivata­los képviseletében jelen volt: Balogh Jenő, a trusteek elnö­ke, Bodzash Arthur, Zoning Inspector, Heislinger János és R. G. Brooks, a Board of Ap­peal tagjai és Glenn Horton, Fire Chief. A trusteek nevében Balogh Jenő elismerését fejezte tó a Szent László Egylet tisztvise­lői és tagjai iránt, e komoly elhatározásukért. terveit. Ez a piknik jó alkal­mat nyújt arra, hogy magyar­ságunk megjelenésével, támo­gatásával buzdítsa a Szent László Egylet nagyszabású építkezési tervei keresztülvi­telében. A pikniken kiváló magyar háziasszonyok gondoskodnak a legjobb friss ételekről. A fi­gyelmes házigazdák az italo­kat szolgálják fel. A rendező­ség arra törekszik, hogy ezzel a piknikkel ismét bebizonyít­sa, hogy a magyaros mulat­ságnak, a családias összejö­veteleknek, a kellemes szóra­kozásnak, a jó konyhának és szives vendéglátásnak még mindig sok hive van váro­sunk és a környék magyar­sága körében. A rendezőség lapunk utján is szeretettel hívja és várja a magyarságot, felekezetre való különbség nélkül. Tagja volt a loraini magyar református egyháznak, a Nő­egyletnek, a Stop 7-i Női Kör­nek és a Betegsegélyző Egy­letnek. Gyászolja két fia — József és Sándor (Elyria), —három leánya — Mrs. Frank Tomis­­co (Oberlin), Mrs. Wm. Whit­taker (Lorain) és Mrs. Ha­rold Wilkins (Detroit), — öt unokája és öt dédunoka. Temetése csütörtökön volt a Bodzash intézet rendezésé­ben, a református templomból — Nt. Tóth Bálint lelkész gyászszertartásával. Az Elm­wood temetőben helyezték nyugalomra. Takács Béla (202 W. 23-ik utca) 1962. augusztus 12.jén — vasárnap délelőtt, misehallgatás közben — szivszélhüdést kapott. Mi­re kórházba szállították meg­halt. Magyarországon született s 56 éve élt Amerikában. A Na­tional Tube Co. nyugalmazott alkalmazottja volt. Tagja volt a Holy Trinity római katholi­kus hitközségnek. Özvegye, három leánya, fia, 15 unokája és két dédunokája —• valamint nővére, Fazekas Gézáné (Columbus, O.) gyá­szolja. Augusztus 16.-án temették a Dovin intézet rendezésében. A Calvary temetőben he­lyezték nyugalomra. Jarzsa Jánosné elyriai lakos (205 W. River St.) hosszas betegség után, az East Haven Nursing Home-ban kedden, augusztus 14.-én — 75 éves korában, — meghalt. Az elhunyt Zala megyében született (Magyarország) és évtizedeken át So. Amhersten lakott, mielőtt 15 évvel ez­előtt Elyriába költözött. Tag­ja volt a Jézus Szent Szive Egyháznak. Gyászolja férje, akivel 58 évig élt boldog házasságban. Továbbá fiai: Ferenc, János, József és István (Elyria) és Mihály (Lorain); úgyszintén 17 unoka, hét dédunoka, egy nővére Magyarországon s egy nővére Jugoszláviában. Temetése pénteken volt egyháza templomából — Fr. Viglás Gyula szertartásával, — a Bittner DeCarío Temet­kezési Intézet rendezésében, a St. Mary temetőben. Halottaink

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents