Lorain és Vidéke, 1960 (47. évfolyam, 2-50. szám)

1960-04-29 / 18. szám

VISSZAUTASÍTOTTA A “TEAMSTERS” KÖVETELÉSEIT VOLUME 47 ÉVFOLYAM —No. 18 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA IO** I960. ÁPRILIS 29. A HÉT ESEMÉNYEI A “teamsters” — azaz a szállítómunkások szakszerve­zete, — határozott “nem”-et kapott válaszul Jaworski pol­gármestertől, amikor előter­jesztette követeléseit, mint a városi munkások érdekeinek képviselője. Mint ismeretes, az órabéres városi munkások nagyrésze — mintegy száznegyven em­ber, — a közelmúltban csat­lakozott a szállítómunkások „szakszervezetéhez. A városi munkások e lépése azonnal általános megrökönyödést kel­tett városszerte. A szakszer­vezet — és annak országos vezetője, Jimmy Hof fa,— súlyos vádak kereszttüzében áll évek óta s igy érthető, hogy polgárságunk nagy ré­sze nem látja szívesen a vá­rosi alkalmazottakat ebben a szakszervezetben. A csatlakozás következmé­nyeként a szállítómunkások szakszervezete helyi szerveze­tének titkára, John Stockard szerdán egy ötoldalas bead­­*ványt adott át polgármeste­rünknek.. Ez tartalmazza a szakszervezet követeléseit és politikáját, a városi munká­sok érdekképviseletével kap­csolatban. A beadvány órabé­rekben, fizetett szabadságok­ban, szakszervezeti dij akban és a munkásságot érintő más kérdésekben olyan követelése­ket támaszt, hogy azokfft^Jä­­worski polgármester kereken visszautasította. A polgármester közölte, hogy városunkban hasonló szakszervezeti kívánalmak se­hol sincsenek és nem lenne igazságos, ha a város olyan munkafeltételekbe egyezne bele, amelyeket más városok munkásai sehol sem kaptak meg. A polgármester csodálkozá­sának adott kifejezést, hogy a munkások ilyen rosszhirü szakszervezethez csatlakoz­tak. Eddig három szakszerve­zethez is tartoztak és minde­gyik az AFL-CIO tagja volt. A polgármester szerint való­színűtlen, hogy a szállítómun­kások szakszervezete többet tehessen a városi munkások érdekében, mint a másik há­rom volt képes. A polgármes­ter rosszalja, hogy a szakszer­vezet próbálja megszüntetni azt a szokást, hogy politikai érdemekért is adtak álláso­kat. A szállítómunkások szak szervezete utalt arra is, hogy a követelések elutasítása ese­tén picketelni fogja a városi tanács tagjainak otthonát. A polgármester közölte, hogy nincs kifogása a város­háza picketelése ellen, de il­domtalannak tartja azok ott­honainak a pioketelését, akik az adófizetők érdekében in­tézik a város ügyeit. DÉL-KOREA elnöke lemon­dott a nyílt forradalom képét öltő, sorozatos tömegtünteté­sek nyomására. A tüntetések már olyan méreteket kezdtek elérni, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya is többször figyelmeztette a délkoreai kormányt az esetleges súlyo­sabb következményekre. Az elmúlt napokban a ren­dőrség mellett katonaságot is ki kellett vezényelni, mert a diákság tüntetéseit olyan ha­talmas tömegek tették magu­kévá, hogy a rendőrség nem tudott megbirkózni az óriási feladattal. A halált megvető diákságot azonban a katona­ság kivonulása sem tudta megfékezni, mert a tankok elé sorakoztak fel, sőt megroha­moztak és elfoglaltak több tankot és katonai gépkocsit. A tüntetők azt követelték, hogy a Shigman Rliee elnök liberális pártjához tartozó al­­elnök mondjon le, mert meg­választása csalások eredmé­nye volt. Rhee elnök előbb a liberális párt vezetéséről mon­dott le, hogy ezzel hangsú­lyozza: felül áll a napi poli­tikán. Később a diákok par­lamenti kormányzatot köve­teltek, mert Rhee lemondását csak porhintésnek tartották. Ekkor következett be a ha­taloméhes, 84 éves Rhee le­mondása az elnöki tisztségről. Ennek következtében uj vá­lasztásokat írnak ki s igy a gyűlölt alelnöknek is távoznia kell. Rhee elnök azonban sej­­íió—»agedtg mám, hogy-'ij-3,000 munkást tesz le a Ford vállalat loraini gyára A Ford vállalat loraini gyá­ra 3,000 olyan munkást tett le, akik a Falcon és a Comet kocsitipusok összeszerelését végzik. Az ok: alkatrészhi ány, mely abból adódott, hogy a vállalat Indianapolis-i gyá­rának munkásai sztrájkba lép­tek. A letett munkások nem kapnak munkanélkülisegélyt. ra indul az államelnökség el­nyeréséért. ígéretet tettek a­­zonban a délkoreai kormány­körökben, hogy az uj válasz­tások “tiszták” lesznek és a parlamenti kormányzásra tér­nek át az országban, — bár­mi legyen is a választások ki­menetele. ❖ KHRUSHCHEV harcias be­szédben követelte ismét, hogy a Nyugat kössön békét a ke­letnémet kommunista kor­mánnyal, s vele tárgyalj a meg a berlini kérdést. Az oroszországi olaj vidéken — pontosabban meghatározva Bakuban, — mondott beszédé­ben Khrushchev azt is közöl­te, hogy a békekötés meg­szüntetné a győző államok jogait s igy nem lenne okuk Berlinben maradni. Ezután a szovjet diktátor emelt hangon követelte, hogy a nyugati , ha­talmak vonuljanak ki a német fővárosból. Hosszas és végig fenyegető hangú beszédében Khrush­chev újból megismételte ré­gebbi elhatározását, hogy kü­lönbékét köt a keletnémetek­kel s akkor a Nyugatnak nem lesz más választása, mint en­gedni a keletnémetek köve­teléseinek, mert akkor Kelet- Németország bármikor lezár­hatja a Berlinbe vezető légi-, vizi- és közúti közlekedési vo­nalakat. ❖ A CSÚCSKONFERENCIA ügyében a szovjet diktátor egyetért sok olyan szakértő­vel, akik szerint a kormány­fők elsősorban a leszerelés ü­­gyéről tárgyaljanak. Khrush­chev szerint, a leszerelés ü­­gyével kell kezdeni a párisi megbeszéléseket s ha ebben sikerül eredményt elérni, ak­kor a függőben maradt kér­dések megoldása könnyebb lesz. A szovjet diktátor azonban tartózkodott minden konkrét javaslattól s igy félő, hogy a csúcskonferencia nem jut túl az eddigi kelet-nyugati tár­gyalások kezdeti manőverezé­sein s kommunista propagan­da szólamain. ❖ AMERIKA ÉS FRANCIA­­ORSZÁG egyetért a csúcs­konferencia ügyében s a kom­munistákkal kapcsolatos kér­désekben. De Gaulle, francia államelnök többnapi washing­toni tartózkodás után elnö­künkkel közös nyiltkozatot tett s ebben hangoztatták, hogy a két nyugati nagyhata­lom közös álláspontot foglal el a szovjettel kapcsolatos kérdésekben. A csúcskonferencia előtt tett közös nyilatkozat nagy mértékben megerősíti a Nyu­gat kezét, a május 16.-iki pá­risi konferencián. Néhány héttel ezelőtt Mac­Millan, angol miniszterelnök is tárgyalt Eisenhowerrel s igy remélhető, hogy kudarcot vall Khrushchevnek minden olyan kísérlete, amely a Nyu­gat egységének megbontása révén szeretné szolgálni a vi­lágkommunizmus céljait. De Gaulle Washingtonból New Yorkba utazott, ahol al­gériai politikájáról mondott fontos beszédet. New York népe -— akárcsak 15 évvel ez­előtt, — melegen és ünnepé­lyesen fogadta De Gaulle-t. San Francisco-i és New Or­­leans-i látogatással fejezi be a francia államelnök amerikai útját. ❖ INDIA ÉS VÖRÖS KÍNA Tárgyalásai’"'1 eredrnényTeíenek maradtak. Chou, kínai kor-MÁJUS 1: LOYALITÁS NAPJA Május elsején Lorainban és Amerika legtöbb vá­rosában megünneplik a hűség napját. Városunkban a veteránok védnöksége alatt álló május elsejei ünnep­ségek elnöke Porkoláb Alfréd, akit a közelmúltban vá­lasztottak meg az esztendő kimagasló veteránjának. Ja­worski polgármester hivatalosan is “Loyalty Day”-nek, a hűség napjának nyilvánította május elsejét. Ezt a hazánk iránti hűséget kidomborító napot Eisenhower elnök 1958-ban nyilvánította “National Loyalty Day”-nek. A Porkoláb Alfréd vezetése alatt álló bizottság, sőt a polgármester kiáltványa is arra kéri a lakossá­got, hogy vasárnap hitük templomában adjanak hálát Istennek Amerika minden jótéteményéért s tegyenek szivükben fogadalmat, hogy hívek lesznek Amerikához mindhalálig. Szombaton este a veteránok székházában (112 E. 19—ik utca) lesz hazafias ünnepség, amelyen Porkoláb Alfréd mond beszédet. Szép műsor is lesz, majd utána tánc. A “Hűség Napjá”-nak bizottsága kéri az egyes egyházakat, hogy május elsején méltassák az ünnep jelentőségét. A lakossághoz pedig azzal a kéréssel for­dul, hogy tűzze ki vasárnap egész nap az amerikai zászlót, hogy ezzel is hirdesse a nap méltó ünnep­lését. MEGTÉVESZTÉSEK A MAGYARORSZÁGI -AMNESZTIA KÖRÜL mányelnök New Delhbben, — India fővárosában — tárgyalt Nehru miniszterelnökkel, a két ország vitás határkérdé­seiről. A kínaiak azt szeret­ték volna elérni, hogy India egyezzen bele, hogy a hatá­rokat a Vörös Kina javára kiigazítsák. India — amely eddig is fo­kozódó nyugtalansággal lát­ta, hogy a kínai vörös hordák rabolva, gyilkolva, megszólva tartanak indiai határterülete­ket, — kereken elutasította, hogy engedjen a vörös erő­szaknak. ❖ NEPÁLBA utazott a kínai kommunista miniszterelnök, hogy megpróbálja megjavita­­ni ezzel a Vörös Kínával ha­táros, titokzatos ázsiai király­ságnak és Kínának a kapcso­latait. A feszült politikai hely­zetet teljesen elmérgesitette a kínaiaknak az a teljesen a­­laptalan és jogtalan követelé­se, hogy a Mount Everestet — a világ legmagasabb hegy-, csúcsát, — Nepáltól csatolják Kínához. Chou egyelőre nem ismételte meg ezt a követe­lést, de látogatását az ország lakossága gyanakodással s fé­lelemmel figyeli. A nepáli uralkodó-pár u­­gyanakkor baráti látogatáso­kat tesz több országban. Ja­pánban egy hetet töltött a ki­rályi pár, s innen Hawaii szigetén keresztül indultak el Washingtonba. Itt Eisenhow­er elnök vendégei lesznek. ❖ CUBA megszakítja a diplo­máciai kapcsolatot Ameriká­val, — ez a híresztelés ter­jedt el a világsajtóban. Az egyre nyíltabban kom­munista vizekre evező Castro azzal vádolja Amerikát, hogy segíti a zsarnoksága ellen fellázadt szabadcsapatokat. A híresztelések szerint, Castro titokban tengeralattjáró tá­maszpontot engedett át a Szovjetuniónak. Már el is ké­szültek egyes hatalmas olaj­(FEC.) Kétségtelen, hogy a rendszer a szabad világ ma­gatartása és az Egyesült Nemzetek határozatai folytán' kénytelen volt a forradalom utáni első politikai vonatkozá­sú amnesztia rendeletét kiad­ni. Örvendetes, hogy derék hazafiak ismét kikerültek a börtönök falai közül. —A-Jjend&zei* ionban, követ­ve a kommunista módszere­ket, többet sejtetett, mint a­­mennyi a valóság. A rádió ut­ján kiadott első közlemény olyan jelentős dolgokat hall­gatott el, amely alaposan le­rontja a rendelet értékét. A Hivatalos Közlönyben megje­lent szöveg részben más, — részben olyan tényeket is ki­mond, amiről az első hírek hallgattak. tartályok e célra. Castro sze­rint a tartályokban vizet tá­rolnák az egyik apróbb szige ten kiépítendő turistaközpont vendégei részére. Tudott do­log azonban, hogy ezen a szi­geten nincs turista forgalom s a rengeteg szúnyog miatt nem is lehet arra számítani, hogy a közeljövőben vendégek érkeznének üdülni, erre az egészségtelen vidékre. Szakértők szerint a tartá­lyok egyébként is jellegzetes olajtartályok s Castro azért próbálkozik a turisták dajka­meséjével, hogy egyidőre el­altassa az amerikai földrész országainak egyre fokozódó nyugtalanságát. Castro azért is időt akar nyerni, hogy az újonnan érkezett kommunista j et-repülőgépek használatát katonái megtanulhassák s igy megerősödve dacolhasson a szabad amerikai népekkel. ❖ OLASZORSZÁGBAN újból kormányválság van s valószí­nű, hogy uj parlamenti vá­lasztások döntik el, hogy mi­lyen legyen az állandó politi­kai válsággal küzdő nemzet kormányának összetétele. A kommunista párt — amely i gén erős Olaszországban, — reméli, hogy az állandó vál­ságok és bizonytalanságok között haladó ország a vá­lasztásokon nagyobb hatal­mat ad a baloldalnak. így ért­hető, hogy rövidesen az egész világ figyelme Olaszország fe­lé fordul, ahol a szabad világ és a kommunizmus viv való­jában harcot, az elkövetke­zendő választásoksorán. így a rádió hire szerint minden olyan hazafi szabad­lábra került, akiket a bíróság 1957. május 1. előtt elköve­tett rendszerellenes cselekmé­nyek miatt (pl. a forradalom­ban való részvétel) hat évet meg nem haladó börtönre Ítél­tek. A rendelet azonban hoz­záteszi: “kivéve, ha ember­ölésben, a társadalmi tulaj­doniban lévő vagyontárgy szándékos felrobbantásában . . . bűnösnek mondották ki.” Mivel a forradalom és a szabadságharc alatti küzde­lemben nemcsak a szovjet ka­tonák és a titkosrendőrség használta fegyverét, hanem a magyar szabadságharcosok is, természetesen számos szovjet katonát és titkosrendőrt lelőt­tek. Ezek a kommunista birói gyakorlat szerint ‘emberölést’ követtek el. S mivel a har­cok alatt nemcsak a megszál­ló katonák s a titkosrendőrök robbantottak, hanem a fiatal magyarok is, az utóbbiak ez­zel a társadalmi tulajdon ellen követtek el bűncselekményt, így a szabadságharcosok je­lentős része továbbra is a börtönök foglya marad. Az amnesztia rendelet 8. szakasza egyenesen gonosz szándékú. Ugyanis a kegyel­mi rendeletek általában ki­mondják, hogy az elitéit sza­badulása után úgy tekinthe tő, mintha nem is lett vol­na büntetve, hogy ezzel is megkönnyitsék a társadalom­ba való visszatérését. Nem igy a kommunizmusban. A most kiadott amnesztia sze rint a szabadlábra került nem tekinthető büntetlen előéletű­nek és nem is mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányoktól. Ezzel a szabad­lábra kerültek megbélyegzet­ten, továbbra is erős felügye­let alatt maradnak. SZAVAZZUNK A MÁJUS 3-IKI ELŐVÁLASZTÁSOKON Amerika politikai jövője és nagy mértékben a világ sor­sa függ attól, hogy ki lesz 19'61-ben Amerika elnöke s kik lesznek a kormány és a törvényhozás tagjai. E kérdésekre a végleges választ csak a novemberi választások adják meg, de a tavaszi előválasztások állítják porondra az egyes pár­tok jelöltjeit, akik közül választanunk kell novemberben. Amerika élete a kétpárti politikára épül. Ez adja meg politikai és gazdasági rendszere gerincét s ez tartja egyen­súlyban egész közéletünket. Az előválasztásokon minddkét párt regisztrált tagjai döntik el, bogy ki legyen pártjuk je­löltje s milyen szempontok vezessék a konvenciói delegátu­sokat, amikor kijelölik pártjuk elnökjelöltjét. így az elővá­lasztás a politikai élet lélegzetvétele. Itt állítjuk sorompóba azokat, akiktől elvárjuk, hogy elveinkért, álmainkért, jövőn­­ért síkra szánjának. Május 3.-án mindnyájunk erkölcsi kötelessége, hogy résztvegyünk pártunk jelöltjei megválasztásában. Sem bí­rálatra, sem panaszra nincs joga annak, aki nem él demo­kratikus jogával s elmarad az előválszt^sokról. Az ameri­kai polgár nem mindenható pártokban hisz, hanem férfiak­ban, közéleti személyiségekben. Mindegyik pártnak lehetnek kitűnő fél-fiai és gyengébb jelöltjei. Ezért nem az a célunk, hogy párt győzzön, hanem az a törekvésünk, hogy pártunk legjobbnak, legmegfelelőbbnek ítélt képviselője legyen a je­löltünk. Ezért kell szavaznunk. Ohioban az elnökválasztás előtt az előválasztások ke­vésbé érdekesek, mint máskor. A republikánusoknak csak egy jelöltjük van: Nixon alelnök. A demokrata jelöltek kö­zül sem válogathatunk, mert mind DiSalle kormányzó lis­tája, mind pedig az ellenzéki lista Kennedy jelöltségét tá­mogatja. Ha Kennedy kiesne a konvención a jelöltek közül, akkor DiSalle kormányzó listáján megválasztott delegátu­saink ahhoz a jelölthöz csatlakozhatnak, akinek a támoga­tását jónak látják. Kennedy kudarca .esetén igy az ohiói delegáció fontos tényező lehet a konvención. Az ellenzéki lista, — amelyet főként a DiSalle politikájával elégedetlen clevelandi csoport állított, — bejelentette, hogy delegátusa­ik Kennedy utasításait követik akkor is, ha Kennedy kima­radna a jelöltek közül. Helyi szempontból a legérdekesebb lesz A. D. Baum­­hart, visszavonult kongresszusi képviselőnk utódjának ki­jelölése. A demokrata listán McCray, — helyettes megyei ügyért, látszik, esélyes jelöltre**, .míg a republikánusok , csaknem biztosra veszik Mosher — oberlini lapszerkesztő, — állami szenátort jelöltségét Baumhart megüresedő man­dátumára. Az állami szenátort állásra mindkét pártnak sok a jelöltje. A republikánusok között van John J. Pappas, is­mert loraini biztosítási szakember, — mig a demokraták öt jelölt közül kell, hogy válasszanak. Ezek között a legis­mertebb George Kokinda — a Sheffield Township Clerk-je, — és Austin O’Toole, ügyvéd. A Legfelsőbb Bíróságnál megüresedett birói tisztre is többen pályáznak, — mindkét párt jelöltjei. Egyik érdekes jelölt C; William O’Neill, volt kormányzó, aki DiSalle győ­zelmével bukott ki a kormányzói métóságból. Lapunk, amely nem csinál titkot abból, hogy olvasótá­bora nagyrészével együtt a demokraták pártjában látja a kisember jövőjének és országunk érdekeinek a biztosítását, úgy látja mégis, hogy pártpolitika helyett ilyenkor az egye­temes amerikai érdekeket akkor képviseli legjobban, ha az egyes jelöltek feldicsérése helyett csak annyit kér minden olvasójától, hogy vegyen részt a májusi előválasztáson. Ta­nulmányozza a jelöltek rátermettségét s a szavazásra ba­­csátott kérdéseket s pártja listáján adja szavazatát mind­azokra a jeélöltekre és ügyekre, amelyek meggyőződése sze­rint a legjobban szolgálják hazánk érdekeit. Ezért csak egyet kérünk ismét: LEGYÜNK OTT AZ URNÁKNÁL ÉS SZAVAZZUNK AZ ELŐVÁLASZTÁSOKON! A Szt. Mihály Egyház Oltáregylete május 1-én csirkevacsorát rendez A Szent Mihály görögka­­tholikus egyházközség Oltár­­egyletének most vasárnap — május 1.-én, — lesz a hagyot­­mányos csirkevacsorája. Ez a vacsora évek óta a legsikere­sebb magyar összejövetelek egyike. A siker titka a vacsora* csa­ládi jellege. A pompásan főző HATALMAS FÖLDRENGÉS PUSZTÍTOTT IRÁNBAN; MÁR EDDIG 1500 HALÁLOS ÁLDOZAT Iránban múlt vasárnap ha­talmas földrengés pusztított. A közelkeleti királyság egyik déli városában — Lar-ban, — és környékén több mint 1500 halottja van a tragédiának. Attól tartanak, hogy ez a szám 3,000-re emelkedhet. A várost a földrengés tel­jesen elpusztította. A házak kártyavárként omlottak össze. A 17,000 lakosú város ötvenöt rendőréből csak egy maradt életben. A mentők az iskolák romjai alól 380 gyermek holt­testét húzták elő. Az iráni kormány s külföl­di országok — elsőnek az E- gyesült Államok, — élelmet, ruhanemüeket, orvosságot és más szükséges holmit küldtek az elpusztult város életben maradt lakóinak megsegítésé re. A múlt februárban Maroe­­coban 12,000 embert ölt meg háziasszonyok egymás után hordják fel a tálakat a pom­pás csirkével s mindenki any­­nyit ehet, amennyit el tud fogyaszani. Hasonló módon tálalják a kitűnő körítéseket: a töltött káposztát, a házisü­teményeket és a kávét is. Ennek a remek és bőséges vacsorának csupán $1.75 az ára. A vacsora délután 5 óra­kor kezdődik az egyházközség temploma alatti teremben s a rendezőség ezúton is ma­gyaros vendégszeretettel thiv­­ja meg és várja el lapunk ol­vasóit és az összmagyarságot. a földrengés. Az elpusztított iráni városban esett károk csupán a maroccoi földrengés által sújtott Agadir városá­éval hasonlithatók össze. Az elpusztult Lar és a kör­nyező falvak 550 mérföld tá­volságra vannak Teherántól, az ország fővárosától.

Next

/
Thumbnails
Contents