Lorain és Vidéke, 1960 (47. évfolyam, 2-50. szám)
1960-04-15 / 16. szám
4 OLDAL LORAIN ÉS VIDÉKE — LORAIN & VICINITY I960. ÁPRILIS 15. LORAIN ÉS VIDÉKE (LORAIN & VICINITY) Social Weekly Newspaper — Társadalmi Hetilap 1826 E. 28th St. Phone BRoadway 7-8295 Lorain, O. Editor-Publisher I Szerkesztő-Kiadó LOUIS P. BODNAR | BODNÁR P. LAJOS SUBSCRIPTION RATE PER YEAR.......................................$4.00 ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE......-......................................$4.00 Entered as second-class matter June 7, 1924 at the Post Office at Lorain, Ohio, under the Act of March 3, 1879. A SZABAD VILÁG VÉGÜL IS KIHARCOLTA AZ AMNESZTIÁT (FEC) A második világháború után most jelent meg a hetedik amnesztia-rendelet, — mig a forradalom óta ez a második volt. Az első amnesztia-rendelet 1948-ban, a második 1950-ben, a harmadik 1953-ban, a negyedik és ötödik 1955-ben — abban az évben két rendelet jelent meg; az egyik a belföldi elitéltekre, mig a másik a külföldön lakó magyarokra vonatkozott, — a hatodik rendelet 1959-ben, mig a hetedik 1960. március 31.-én jelent meg. A legjelentősebb amnesztiát 1953-ban Nagy Imre kormánya adta, amely nem csak az elítéltek nagy számát engedte szabadon, de megengedte a kolhozokból való kilépést, továbbá megszüntette az internáló táborokat, s feloldotta a deportálásokat is. Ezek annak idején forradalmi intézkedések voltak. Az 1959-ben kiadott amnesztia lényegében a köztörvényi cselekmények miatt elítéltek (lopás, rablás, sikkasztás, köztulajdon elleni cselekmények, stb.) részesítette kegyelemben és kis mértékben a politikai foglyokat. Az 1960. március 31.-én kiadott amnesztia rendelet a budapesti Kossuth rádió tudósítása szerint kegyelemben részesíti: “1. Azokat a magyar állampolgárokat, akiket a bíróság 1960. március 31. előtt javitó-nevelő munkára ítélt, 2. törli azokat a szabálysértési büntetéseket, amelyeket a rendőrség, közrendészet és a tanácsszervek 1960. március 31. előtt szabtak ki, 3. 1960. március 31-től megszünteti a közbiztonsági őrizetbe vételt és elrendeli, hogy 1960. junius 30-ig oszlassák fel a közibiztonsági internáló tábort, 4. elengedi azon elitéit anyák büntetését, akiket 1960. vánitotta, az amnesztiát mindig április 3.-án közölte. Most nagyon siettek és már március 31.-én nyilvánosságra hozták. Az ok igen egyszerű: a szabad magyarság és jelentős külföldi tényezők amnesztia kampánya már közismert lett, egyrészt a tekintélyes torontói Globe and Mail március 12-i, majd a New York Times március 30.-i közlésével. A rendszer kétségtelenül ÖRÖMTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN A MAGYARSÁGNAK A. PORKOLÁB BIZTOSÍTÁSI IRODÁJA 517 E. 28th St. Lorain, O. CH. 4-2239 ideges lett, hogy a saját csapdáj ába esett, mert Kádár nem nagyon régen azt mondotta, hogy “addig nem adunk amnesztiát, amig külföldön kérik”; már pedig külföldön jelentős megmozdulások voltak ebben az irányban. Nem kétséges, hogy a rendszert részint az Egyesült Nemzetek idevonatkozó határozatai és más nemzetközi szervek döntései is szorították ST. ANN’S LADIES’ AUXILIARY , NO. 287 KNIGHTS OF ST. JOHN a Szt. János lovagok 287-ik osztálya női szervezete A SZENT ANNA EGYLET Krisztus feltámadását mély hittel, boldog örömmel ünnepelve kíván a lap minden olvasójának és az összmagyarságnak örömben és áldásokban gazdag BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET s ezúton is kér minden hivő embert, hogy fogjon össze Krisztus urunk szolgálatára és ünnepeljen hivő, imádságos szívvel ezekben a szent napokban. AZ EGYLET TISZTIKARA: MRS. EMMA TAKÁCS, volt elnök MRS. IRENE SZMOGYA, elnök MRS. MARGARET KRUL, első alelnök MRS. KATHERINE GRUNDA, második alelnök MRS. HELEN BEREZNAY, titkár MRS. ANN ZEMANEK, pénzügyi titkár MRS. HELEN KARNEY, pénztáros MRS. ELIZABETH KERCHINSKE, hírnök MRS. ELIZABETH MURRAY, őrálló MRS. HELEN LAKY, MRS. IRENE HELLI és MRS. VILMA KOCÁK, trusteek MRS. BETTY MANDOLESI, ajtóőr FR. JULIUS ZÁHORSZKY, lelkiatya március 31. előtt ítéltek el, egy évet meg nem haladó büntetést kaptak és 10 évnél fiatalabb gyermekük van, 5. kegyelemben részesíti azokat, akiket háborús és népellenes bűntett miatt 1952. év december 31. előtt Ítéltek el és büntetésüknek több, mint felét letöltötték, 6. felfüggeszti azon elitél. tek büntetésének végrehajtását, akiket a bii'óság 1957. év , május 1. előtt elkövetett, államellenes bűncselekményeik . miatt hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre Ítélt, 7. az igazságügyminiszter ! előterjesztésére egyéni elbiráí lás alapján kegyelemből fel’ függeszti Déri Tibor, Donáth ’ Ferenc, Farkas Mihály, Far’ kas Vladimir, Jánosi Ferenc ’ és Váradi Gyula elítéltek bün■ tetősének végrehajtását.” Az 1959^es és a jelenlegi amnesztia rendelet között több különbség van. Először is az, hogy a jelenlegi főleg politikai elitéltekre vonatkozik. Érdekessége az amnesztiának, hogy a második világháború után elitéit u. n. háborús és népellenes bűnösöket majdnem teljes egészében kiengedték, mivel legtöbbjük a büntetésének felét már kitöltötte. Ezek teljes kegyelmet kaptak. A forradalomban való részvétel miatt elitéltek közül csak azokat engedték ki, akiknek büntetése nem haladta meg a hat évet. Mivel a szabadságharcosok jelentős része súlyosabb büntetést kapott, mint hat év, a többségük továbbra is börtnöben maradt. A szabadlábra került forradalmárok azonban nem kaptak teljes kegyelmet, mert büntetésüket csak felfüggesztették, tehát a legkisebb ‘bűncselekmény’ esetén, hátralévő büntetésüket ki kell tölteniök. Jelentős, hogy az internálás intézményét megszüntették és az internáló táborokat junius 30.-al feloszlatják. Hiánya az amnesztiának, hogy nincs külön rendelkezése a fiatalkoruakra (holott az 1959. évi amnesztia tartalmazott ezirányu rendelkezést) továbbá, hogyha már az internálás intézményét megszüntették, miért kell az internáló táborban lévőknek junius 30.ig várni? Valószínű, hogy addig minden internált ellen külön birói eljárást folytatnak le s akit bűnösnek találnak, azt börtönre ítélik. Általános meglepetést keltett két visszataszitó egyéniségnek — Farkas Mihály és fiának, Vladimírnak, — szabadon bocsátása. Ez utóbbi kettő annyit ártott a magyarságnak s annyi szenvedést ovozott egyéneknek, hogy még a jelenlegi rendszer is aligha fogadja be őket. Van egy érdekes jelensége az amnesztia rendeletnek, amely a szabad világ erkölcsi erejét s a magyarság jó munkáját dicséri. A kommunista rendszer mióta április 4.-ét “felszabadító ünnepnek” nyíl-KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK ÜZLETFELEINKNEK ÉS ÁLTALÁBAN AZ ÖSSZMAGYARSÁGNAK! DELIS BROS. FURNITURE C0. Alapítva 1916-ban. 1224 BROADWAY CH. 5-6984 ÖRÖMTELJES és BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPET KÍVÁNUNK A LORAINI MAGYARSÁGNAK! 610 BROADWAY Kellemes húsvéti ünnepet kívánunk a Lorain és környéki összmagyarságnak! a rendelet kiadására és a magyarországi ENSz delegáció tisztában volt azzal, hogy ha nem mutatnak a forradalom hőseivel szemben egy kis emberi magatartást, a mandátumuk az 1960- as őszi ENSz gyűlésen ismét veszélyben lehet. Akárhogyan is történt, a szabad világ megnyilatkozásai hozzásegítettek egy pár hazafit, hogy ismét szabadlábon lehet. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPET KÍVÁNUNK MAGYAR BARÁTAINKNAK THE LORAIN BANKING C0. BROADWAY AT 6th STREET LORAIN, O. A LORAINI SZŰZ MÁRIA EGYLET magyarságunk egyik legrégibb s a közért mindig áldozni tudó egylete a Lorain és Vidéke utján is a hús vét alkalmából Békességes, áldásos szent ünnepeket kíván az összmagyarságnak s minden jóakaratu embernek. Hitünk, hazánk s népünk szeretete kapcsoljon bennünket ezentúl is egybe s tegyen a dicsőséges feltámadás boldog tanúivá, bizonyságtevőivé. ❖ AZ EGYLET TISZTIKARA: Renker Imréné, elnöknő Venzel Jánosné, jegyző Takács Józsefné, alelnöknő Berta Flóriánné, zászlótartó Takács Imréné, titkár Leskovics Józsefné, ajtóőr Murvai Józsefné, pénztáros Darmos Dezsőné, Krul Lajosné s Kolbai Imréné, számv.
