Lorain és Vidéke, 1960 (47. évfolyam, 2-50. szám)
1960-04-15 / 16. szám
VOLUME 47 ÉVFOLYAM —No. 16 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10<> 1960. ÁPRILIS 15. A szállítómunkások szakszervezetéhez (Teamster Union) csatlakoznak Lorain város munkásai és egyes más alkalmazottai. A hir városszerte érthető feltűnést keltett, hiszen a szállítómunkások szakszervezete a legélesebb jogos bírálat kereszttüzében áll. Hisszük, hogy a városi alkalmazottak é s' munkások megértik a város lakossága nagyrészének meglepetését és jogos felháborodását s a kérdésben higgadt fejjel hozott döntéssel megnyugtató megoldást találnak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a rendkívül szerényen fizetett városi munkások támasz és érdekképviselet után néztek, hogy legalább a létminimumot megkeressék. A szállítómunkásokhoz tulaj donképen a város vezetősége és polgársága kergette őket, mikor nem szavazott meg nekik a mai modern és drága megélhetéshez, szabott, méltányos fizetésjavitást. * * * Elyriában sztrájkba lépett a General Motors ottani telepének többszáz munkása, a “munkatempó törvénytelen meggyorsítása” címén. A sztrájk csütörtökön este ért véget. A szervezett munkásság erre a célra összehívott gyűlésén megszavazta a sztrájk megszüntetését. Mintegy 900 munkás ment vissza munkahelyére. * * * A löraini munkaviszonyok ismét kezdődő nehézségeket mutatnak. Előbb a National Tube Co. bocsátotta e1 500iic'T AC"r{CtétGÍC-'* munkását, majd a Fruehauf gyár engedett el többszáz embert. A hírek szerint a National Tube Co. újabb ezer munkást bocsát el május 1.-ig, a Fruehauf gyár pedig összesen 900 munkást “letételére” készül. Ezzel szemben a 1 o r a i n i Ford-gyár rövidesen megindítja egyik újabb munkaszakaszát, melyhez sok uj munkást vettek fel. Ezeknek betanítása már, megtörtént. A HÉT ESEMÉNYEI NEM KÉMKEDIK a Tiros, — az uj amerikai mübolygó, amely fényképfelvételeket készít és továbbit a Földre, a világűrből. A világürkutatással megbízott amerikai kormányszerv bemutatott sok olyan fényképet, amelyet a Tiros mübolygó készített és sugárzott vissza a Földre. Mindegyik vagy a felhőalakulatokat ábrázolja, vagy pedig madártávlatból mutat részleteket a Föld-gömbről, olyan méretben, hogy az iskoláskönyvekben is részletesebbek a térképek. Az amerikai kormányszervek nyilatkozata szerint, a mübolygónak semmi köze sincs katonai titkok elleséséhez s a világűrt kutató hivatalnak nem feladata katonai kérdések tanulmányozása. Ezzel szemben az időjárásjelentések szempontjából a mübolygó korszakalkotó fontosságú. így például iegy olyan hurricane-ről továbbított felvételt, amelynek közeledtét a Földön még nem észlelték a műszerek. Valószínű, hogy a forgószelek komi felfedezése és a közeledő időváltozások észlelése és közlése csak az első lépése ennek a nagyjelentőségű küzdelemnek. A tudósok szerint nincs messze az idő, amikor a világürkutatás az időjárás ellenőrzése, sőt megváltoztatása terén is sikereket mutat fel. Amerika több ilyen bolygó fellövését tervezi. Az ed-A megyei adó befizetésének határidej ét meghosszabbitották s igy a késedelmes fizetőknek is alkalmuk volt az adó befizetésére. A fizetési határnap elmúlt s akik ezentúl fizetik be adójukat a megyénél, 10 százalékos birság- összegével kell a csekket megtoldaniok. * * * Április 18.-ika a jövedelmiadóvallomás beküldésének utolsó napja. LESZ-E UJ MAGYAR TÁRSADALMI EGYESÜLET ELYRIÁBAN?! Palágyi Zsigmond — az A- merikai Magyar Református Egyeslet elyriai képviselője, — járt szerkesztőségünkben az elmúlt napokban. Bejelentette, hogy uj magyar társadalmi egyesületet próbálnak megszervezni Elyriában. Március 26.-án már tartottak egy összejövetelt és akkor úgy döntöttek, hogy részletesebb megbeszélésre április 23.-án, szombaton este 7 órakor jönnek össze, a Palladeumban (Oberlin Rd.). Palágyi Zsigmond ezúton is kér mindenkit, akit az uj társadalmi egyesület alakításának terve érdekel, szíveskedjék ezen a megbeszélésen résztvenni. Mindenkit szívesen látnak. vei kormányunk el akarta oszlatni azt a bizalmatlanságot, hogy tulajdonképen “kémszolgálatot” végez az Oroszországot és Kínát is fényképező Tiros. ❖ AZ AFRIKAI UJ ORSZÁGOK felfegyverzésének lehelen őrzését ajánlja a három nyugati nagyhatalom az oroszoknak. Eszerint a nemrég felszabadult, afrikai volt gyarmatországokat ne egy hatalom lássa el fegyverrel s ne legyen verseny a fegyverszállitások terén, hanem a négy nagyhatalom egyezzék meg, hogy melyik, milyen mennyiségű és minőségű fegyvert adjon el ezeknek az afrikai országoknak. A nyugati terv újabb alkalmat ad a kommunistáknak, hogy politikai szótáruk legkedvesebb szavát, a “nyet”-et (“nem”— et, magyarul) ismét belekiálthassák a békéért dolgozó szabad országok fülébe. A csehek ugyanis már vígan fegyverzik az afrikai négereket. ❖ A DÉLAFRIKAI NÉGERELLENES kormányintézkedések nem csak a színesek tüntetéseit, zavargásokat s a kisemberek vére ontását eredményezte, hanem meghozta az első súlyos jelentőségű politikai gyilkossági kísérletet is. A színesek ellen embertelenül kemény eszközökkel küzdő délafrikai kormány miniszterelnökét egy merénylő súlyosan megsebesítette. A fegyvert azonban nem néger, hanem fehér ember sütötte el. A gyilkolni szándékozó merénylőt egyesek, mint liberális és az együttműködést szorgalmazó farmert írják le, mások szerint csaknem elmebajos tünetek mutatkoznak rajta. A tény azonban az, hogy a merénylet újabb kegyetlenkedéseket szülhet s a müveit világ elszömyedve látja, hogy a szinesbőrüek által lakott országok közvéleményében ismét mélyen megrendült a még megmaradt csekély bizalom is, a nyugati fehér országok iránt. ❖ ELLENSÚLYOZNI akarja a legtöbb demokrata ország a délafrikai események hatását s ugyanakkor hangsúlyozni kívánja, hogy a délafrikai elszigetelődést és a fehérbőrüek felsőbbségét hirdető vaskezü politikát elitéli. Amerika az Egyesült Nemzetek előtt s tiltakozó jegyzékében már súlyosan elitélte a délafrikai kormány politikáját. A brit világbirodalom több tagállamában komolyan követelik, hogy Délafrikát zárják ki a brit birodalomból. Londonban rövidesen összeülnek a brit birodalom tagállamainak kormányfői. A sebesülten, bár nem kritikus állapotban lévő Verwoerd délafrikai miniszterelnököt a konferencián kormánya -egyik tagja képviseli. ❖ A KÖZÉPKELT FELÉ kacsingat ismét a Szovjetunió. A kommunisták egyik fészkében, Iraqban Mikoján, helyettes miniszterelnök utazgatott, mint díszvendég. Beszédeiben eget-földet ígért az araboknak s ugyanakkor azt bizonygatta, hogy a Szovjetunió tiz éven belül a legtöbb téren túlszárnyalja Amerikát. ❖ DE GAULLE, francia államelnök Khrushchevvel folytatott franciaországi megbeszélései után Angliába utazott. Itt csaknem páratlanul ünnepélyes és szívélyes fogadtatásban volt része. Beszélt az angol parlament két házának egyesitett ülésén. Ilyen beszédre nagyon ritka vendég szokott meghívást kapni. Az angol törvényhozók percekig ünnepeltek állva, amikor a béke fontosságáról és az atomellenőrzésről beszélt. ❖ A MÁJUSI CSÚCSÉRTEKEZLET előtt De Gaulle Washingtonba is ellátogat. A csúcsértekezlet egyébként változatlanul rossz előjelek mellett közeledik. Berlin kérdése és újabban a vörös Kina ügye a leszerelés mellett a legfontosabb nemzetközi problémák. A Szovjetunió a kommunista Kina felvételét csaknem biztosan sürgeti majd, s a Nyugat ugyanakkor e kérdésben telejesen megosztott nézeten van. Amerika az egyetlen komoly ellenzője kommunista Kina elismerésének , a nyugati hatalmak között. Ugyanakkor az amerikai közvélemény is megoszlott ebben az ügyben. A legtöbben erkölcsi és érzelmi szempontokból ellenzik a kínai vörösök elismerését és felvételét a UN-be. A felvétel és elismerés hívei viszont azzal érvelnek, hogy minden megállapodás és lefegyverzési terv csak illúzió a vörös Kina nélkül, hiszen Kina adja a Föld lakosságának csaknem engyenegyed részét. Világosan látszik, hogy a jövő legnagyobb faktora és ismeretlen, félelmetes tényezője a szuperkommunista kínai vezetőréteg. Ha sikerül kommunista alapon a kínai gazdasági életet s katonai erőt kifejleszteniük, akkor nem csak Ázsia, a nyugati világ, de elsősorban a Szovjetunió kerül halálos veszélybe. Ezért (Folytatás a 2-ik oldalon-) HUSVÉT, AZ ÉLET ÜNNEPE li la: TÓTH BÁLINT, ref. lelkész. PORKOLÁB ALFRÉD MAGAS KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT Az amerikai egyházak tagsága túlhaladt a százmillión. A templomok, egyházközségek száma 350,000 körül mozog. Évente százmilliókat költünk uj templomokra s egyházaink évi bevétele csillagászati számok körül jár. Soha egyházaknak Amerikában ennyi pénze nem volt s nem rendelkeztek ekkora tagsággal sem. Érthető, hogy emberi számítás szerint, az idei húsvéti feltámadást soha nem látott, zsúfolt templomi gyülekezetek ünnepük. Az egyházak ilyen óriási növekedése, a husvét ilyen páratlan tömegeket megmozdító ünneplése sajnos mégsem azt jelenti, hogy Amerikában a hitélet páratlan elmélyüléséről beszélhetnénk. Amikor az egyházak tagjai túlhaladták a százmilliót, hivatalos tényezők és a lapok egyaránt megállapítják, hogy Amerika bűnözésének is a “virágzását” éljük. Soha ennyi -egyháztag, soha ennyi templom Amerikában nem volt, mint ma s mégis a bűnözések, az üzleti önzés és az egyéni tö’tetés szomorú jelei is rekordmagasságra emelkedtek. Érezzük, hogy valami baj van. Tudjuk, hogy nem a húsvéti evangélium vesztette el erejét, vagy jelentőségét, hanem az a baj, hogy az emberek nagyon sokszor nem azért lesznek egyháztagok, hogy istenfélő, felelős életet éljenek. Sokan társadalmi érvényesülésből, mások gyermekeik kedvéért, ismét mások üzleti érdekből, szomszédaik hatására és más hasonló okokból csatlakoznak az egyes egyházakhoz. Nem az üdvösséget s nem a felebaráti szeretetne alapuló életformát óhajtják keresni az egyházakban, hanem nagyon sok esetben egyházukat is csak egyik klubnak tekintik, ahova az idők hatására illik beletartozni. Érthető, hogy az ilyen embereknek husvétjuk nem lesz. A husvét az örökélet ünnepe. Annak az évenkénti megbizonyosodása, hogy Jézus azért támadt fel, hogy örök életünk legyen. Az az ember, aki tudja, hogy egy napon meg kell állania Isten előtt, komolyan veszi az életet, komolyan veszi egyházát. Tudja, hogy Isten számon kéri tőle földi cselekedeteit. Az igazi hivő ember tudja ezen felül, hogy mit tett Isten érette s nem jutalomért, de hálából Istennek tetsző életet él. Mint ahogy a nemes gyümölcsfa lényéből fakad, hogy csak jó gyümölcsöt tud teremni, úgy a hivő embernek is lényéből fakad, hogy életét hálából a szeretet elveire alapítsa. Ez a komoly Istenhez térés, ez a hálás s krisztusi életforma hiányzik az egyházak tagjai nagyrészéből. A husvét évi áldott alkalom arra, hogy megálljunk az élet rohanásában s gondolkozzunk. Mit jelent nekünk a hit? Milyen életet vár tőlünk Isten? Hogyan tudnánk mi is Isten sok jótéteményéért hálás életet -élni? A Krisztust követőknek látniok kell, hogy a langymeleg hit igazi gyümölcsöket nem teremhet. Az első husvét után, néhány valóban hivő ember az egész pogány világot átformálta. Ma egyedül Amerikában százmillió egyháztag nézi legtöbbször közömbösen, hogy az istentelen világ nem csak a szabadságot, de magát a puszta életet is elpusztítással fenyegeti. Az egyházak ma is kérik, követelik a krisztusi elvek megvalósítását. De sajnos, nagyon sokszor azok gáncsolják el a legszebb törekvéseket hétköznap, akik husvétkor és más vasárnapokon legbuzgóbbaknak látszanak a templomban. Itt az ideje, hogy hitünket halálos komolyan vegyük. Itt az ideje, hogy valóban Isten szerint éljük magán és közéletünket. Itt az ideje, hogy észrevegyük, hogy Krisztus meggyőzte a halált és a világot s most nekünk kell helyette és nevében tanítványokká tennünk minden népeket, de elsősorban Önmagunkat és házunk népét. Ha a mai súlyos időkben a Krisztusban hivő százmilliók csődöt mondanak, nincs olyan sereg, nincs olyan eszme, amely megmenthetné e világot a szörnyű katasztrófától. Ma már nem elég a húsvéti éneket énekelni, nem elég a húsvéti evangéliumot meghallgatni; ma élni, gyakorolni kell hitünk parancsait. A husvét az élet ünnepe. Ezt az életet kell hirdetnünk példával és lelkesedéssel, az Isten fiai megjelenését sóvárogva váró teremtett világnak! Porkoláb Alfréd-ot — a loraini magyarság egyik közismert és becsült tagját, aki ez év januárjáig Baumhart kongresszusi képviselő helyettese volt, s aki számtalan tisztséget és vezető hivatalt töltött és tölt be városunk egyházi- és társadalmi életében, — újabb kitüntetés érte: Szombaton — április 9.én, — este a “Lorain Veteran Council” 14-ik jubileumi bankettjén az 1960. évi “Veteran of the Year” díjjal tüntették ki. Porkoláb Alfréd a negyedik, aki ezt a dijat elnyerte. A Lorain Veteran Council-t Porkoláb Alfréd szervezte és alapította meg, 14 évvel ezelőtt s annak elnöke is volt, az első három éyben. Porkoláb Alfrédnak saját HALÁLOZÁS Kácsándy Albert volt loraini lakos (Garfield Heights, Ohio) agyvérzés következtében — április 5.-én, 51 éves korában, a Marymount Kórházban, — meghalt. Az elhunyt New Jersey-iben született és 25 évig lakott Lorainban, mielőtt Clevelandija költözött volna. A loraini Szt. Mihály gör. kath. egyház tagja és a Republic Steel alkalmazottja volt. Gyászolja felesége, három leánya, két mostoha gyermeke, négy unokája, édesanyja — Terebesi Bernát-né, (Stop 7., Elyria) — két nővére és ugyancsak Lorainban három fivére. Hétfőn, április 11.-én temették, Clevelandiján. tebiztositási irodája van, mely valóban sok elfoglaltságot jelent számára. Mégis talál időt és módot, hogy számtalan társadalmi és egyházi vonatkozású hivatalát és tisztségét közmegelégedésre lássa el és vállalt kötelezettségeinek mindenkor tökéletesen eleget tegyen. őszinte szívvel és örömmel gratulálunk Porkoláb Alfréd újabb kitüntetéséhez. Egyenetlenség a megyei republikánusok között Czapp Sándorné — Szilágyi Lilla — (2521 E. 32-ik utca, Lorain)— április 8.-án, pénteken szivszélhüdés következtében, az am-' hersti kórházba való szállítása köziben, 64 éves korában meghalt. Magyarországon született s 1927-ben jött Amherstbe. Az elmúlt tiz évet Lorainban töltötte. Tagja volt a loraini Magyar Ref. Egyháznak. Gyászolja férje, Czapp Sándor, három leánya, egy fia és tiz unokája, valamint egy fivére. Temetése április 11.-én, hétfőn délután volt az Emmerich Temetkezési Intézetből — Nt. Tóth Báilnt lelkész egyházi szolgálatával. Az Evergreen Temetőben helyezték nyugalomra. A megyei republikánus párt vezetőségét több oldalról súlyos bírálat érte tehetetlensége miatt. John Pappas, — ismert loraini biztosítási iroda-tulajdonos, aki a májusi előválasztásokon indul a republikánus párt állami szenátori jelöltségének elnyeréséért, — aktivitás hiányát veti a pártvezetőség szemére. A bírálatot a párt megyei vezetősége visszautasította s tagadják, azt a vádat is, hogy a republikánus klub egy ember uralma alatt áll és az utal ki pénzeket — önhatalmúlag. O’Donnel — a klub elnöke, — lesz a májusi előválasztásokon Pappas ellen jel öltje s nyilván ezért fájt a republikánusoknak Pappas bírálata. Az ellentét csak folytatása a republikánusok “palotaforradalmának.” A párt belső ellenzéke jelölteket állított fel egyes megyei pártvezetők ellen, a májusban betöltendő különböző párttisztségekre. Több olyan vélemény hangzott el, hogy a párt benső ellentétei a választások során megbosszulják magukat. Kitüntetések a Lorain Telephone Company-nál NAGYHET Rajtam a Kereszt átsötétlik, ha bimbós tavasz is a lelkem. Érzem, hogy egy-két ezerévig könnyes zsolozsmát énekeltem. Várom a füttyös, vig rigókat s fehér, húsvéti felhőnyájam: eldalolgatunk még ma, holnap kék életünkben, a határban. S úgy támadunk fel, mint a kertek, három kisnap se már a bánat. Akik szeretnek, azok mernek életet élni a halálnak. TARNÓCY ÁRPÁD Radó Albert (2144 E. 30-ik utca) április 10.-én, vasárnap — hosszú betegség után, 66 éves korában, — meghalt a Szent József Kórházban. New Yorkban született és Atlantában (Ga.) élt, mielőtt Lorainba költözött, — 1916- ban. A Szent László Egyház tagja volt. A National Tube Co. alkalmazásában dolgozott, mig 1958-ban nyugdíjba nem ment. Gyászolja özvegye, két leánya és egy fivére. Temetése április 13.-án reggel 8:30-kor volt a Dovala Temetkezési Intézetből, 9 órakor a Szent László Egyház templomából, — Főt. Demkó Zoltán plébános egyházi szolgálatával, — a Calvary Temetőben. A Lorain Telephone Co. néhány alkalmazottját megtisztelő kitüntetés érte. H. E. Hageman — a Lorain Telephone Co. elnöke — büszkén tűzte kabátja hajtókájára az ötvenéves kitűnő szolgálat elismeréseképen kapott j elvényt, amellyel az Ohio Independent Telephone Association jutalmazta egy félszázad szorgalmas és hűséges munkáját és tudását. Harold Werner, J. C. Hageman és Robert Trinter kaptak még kiváló munkájuk elismeréseképen dijakat. Lapunk, — melynek egyik hirdetője a Lorain Telephone Co., — gratulál és további sikereket ikiván a vállalat kitüntetett vezetőinek. TÜZRIADÓ ! Kedden délután hatalmas tűz pusztította el a Barsch Lumber Co.-nak a Lodi St.-en (Elyria) lévő fűrésztelepét. A 90 éves épületet 60-80 láb magas tüzlángok emésztették el óriási hőséget okozva, mely még a műemléknek számitó épület mellett húzódó vasúti síneket is elgörbítette. A tűz áldozatául esett régi épület értékét $20,000-re becsülik, de sok kár esett a környező házakban is.
