Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-03-14 / 11. szám

Kolena loraini városi bírót választották meg' a megye “katholikus f'érfia”-nak. Ezt a megtiszteltetést az a római katholikus hivő kapja meg, aki egyháza és a köz érdeké­ben kimagasló munkát vég­zett. A kitüntetést Grant Keys elyriai polgármester — aki tavaly volt az “év katho­likus féríia” — adta át Ko lena ibirónak. A népszerű bírónak őszin­tén gratulálunk a megérde­melt és szép kitüntetéshez. * * * M. E. Gene Vernon-1, aki az Ohio Fuel Gas Go. alkalma­zottja, — L. P. Mclntire, a loraini részleg vezetőjének be­jelentése szerint, — kinevez­ték az Oberlinben működő részleg vezetőjévé. Vasárnap lesz a Ref. Teremben az idei március 15-iki szabadságünnep A Nagybizottság rendezésében jövő vasárnap este fél 6 órai kezdettel ünnepli városunk magyarsága a szabad­ságünnepet: .március tizenötödikét Kormányzónk ellenzi az acélmunkások munka­­nélküli pótlékát: a SUB-ot Az acéltársaságok és az acélmunkások közös akciója sikerrel járt és youngstowni biróság úgy ítélkezett, hogy a munkájukat veszített acél­munkásoknak joguk van ar­ra, hogy az acélgyáraktól ki­egészítő munkanélküli segélyt kapjanak és ezzel ne veszé­lyeztessék az állami munka­­nélküli segélyüket. Mint ismeretes, az acélmunkások az acélgyárakkal kötött szerződé­seikben kikötötték, hogy az acél­gyárak kiegészítő munkanélküli se­gélyt fizetnek, ha munkáját ve­szíti az acélmunkás unió bármely tagja. Ezt a kiegészítő munkanél­küli segélyt élvezik is az acél­munkások a legtöbb államban.-Oiáo-állam azonban-«uia az állás pontra helyezkedett, hogy az álla­mi munkanélküli segély teljes ősz­­szegét nem lehet kifizetni annak az acélmunkásnak, aki a gyártól munkanélküli pótlékot kap. Az ál­lamnak ezt az álláspontját biróság előtt perrel támadták meg az acél­gyárak és acélmunkások. Bár a pert megnyerte Youngtownban a munkásság és az acélipar, a ki­fizetésekre még sem került sor egyelőre, mert O’Neil kormányzó közölte, hogy az ítéletet megfel­lebbezi. A kormányzó változatlanul ellenzi, hogy a teljes állami mun­kanélküli segély mellett az acél­­munkások a pótlékot is megkapják a gyáraktól. A kormányzó álláspontja ért­hető elkeseredést szült az acél­munkások nagy tömegei előtt s remélik, hogy felsőbb fórumon is elmarasztalják az állami kor­mányt s a munkások végre hoz­zájuthatnak szerződéseikben bizto­sított pótlékaikhoz. A loraini “Március 15.4M” ünnep a Református Terem­ben lesz vasárnap, március 16.-án este 5:30 órai kez­dettel. Az ünnepen nem lesz belépődíj, hogy igy a mai rossz munkaviszonyok között is módja legyen mindenkinek megjelenni. A Nagybizottság -ezúton is kéri városunk és a környék magyarságát, hogy okvetlen jöjjön el vasárnap a márciusi ünnepségre, mert ezen nem­csak az 1848-<as világraszóló eseményekre kívánunk emlé­kezni, hanem hitet akarunk tenni arról, hogy a magyar­ság, — bárhol élj en is a nagy­világban, — ma is a szabad­ság eszméiért küzd és dolgo­zik. Az egész világ tisztelete és csodálata fordult Magyar­­ország felé “Kossuth Apánk” idejében, de százszorosán oda­fordult az 1956 évi szabad­ságharc alatt, amikor a ma­gyar nemzet egyetlen volt a világon, amely szembeszállt a szovjet világhatalommal és jóformán puszta ököllel ron­tott neki az orosz tankoknak, hogy kivívja a szabadságot. Nekünk, amerikai magya­roknak ilyenkor van alkal­munk tudtára adfíi'városunk­nak, barátainknak, — sőt az otthoniaknak is, — hogy a szabadságharc eszméit mi is valljuk, érette megmozdulunk és alkalomadtán áldozunk is. Erre 'az odaszentelőd'ésre, erre a szabadságért kiáltó tüntetésre hivunk mindenkit a Nagybizottság nevében jö­vő vasárnapra. Legyünk ott valamennyien. AMERIKAI MAGYAROK TISZTELETADÁSA KÉT NAGY TUDÓS ELŐTT Judge Harold Ewing J. C. Jaworski polgármester mond üdvözlő beszédet. A magyar szónok Főt. Zá­­horszky Gyula, a Szt. László Egyház segédlelkésze lesz, aki az 1956 évi szabadságharc al­kalmával menekült szabad­földre és jött Amerikába. Az angol szónok Judge Ha­rold Ewing, — a fiatalkorúak bíróságának vezetője — lesz, aki egyetemi tanulmányai ré­vén is kitűnő ismerője a ma­gyar történelmi múltnak & jelennek egyaránt. Az ünnepély programját az alábbiakban közöljük. Itt még csak azt jegyezzük meg, hogy a Nagybizottsághoz tartozó női szervezetek, — Tomka Györgyné vezetésével, — te­át és süteményeket szolgál­nak fel a műsor után. A People-tó-People Prog­ram Nemzetiségi Bizottsága a Waldorf-Astoifában, N. Y., 1958 március >15.-én, szomba­ton este rendezendő dísz­vacsorája előp, a William Penn Frateníális Egyesület fogadást renuez, — 6 órai kezdettel, — fDr. Teller Ed­ward és Dr. Wemher von Braun tiszteletére. Ezt jelen­tette be Judgtl Juvenal Mar­­chisio, a Nemzetiségek Bizott­ságának orszájgos elnöke és Révész Kálmin, a William Penn Fratern ills Egyesület központi elnök •• Révész Kál­mán elnök nagylelkű ajánla­tát, s egyesüle e vendégszere­tő készségét i larchisio bíró, a Nemzetiség ;k Bizottsága nevében köszö lettel és elis­meréssel fogadta. A fogadá­son Dr. Telle1 és Dr. von Braun ünneptelteken kívül résztvesznek a> vacsora dísz­vendégei. ! Amerika két vtzető tudósa, Dr. Teller Edward él Dr. von Braun a Nemzetiségek Bizottsága ez évi vacsoráján a Peoile-to-People moz­galom einlékémkt kapják meg. Judge Marchisil hangsúlyozta, hogy e kitüntetLben csak olyan idegen szármaypT amerikai pol­gárok részesülhetek, akik befoga­dó hazájuknal^Hiváló szolgálatot tettek. Judge^^lrchisio, a N°w Voi-k Domt'si ions Court bí­rája, aiut Ius*»er elfiök neve­zett ki a NemzetSégek Bizottsága elnökéül, közli, hlgy Dr. Teller és Dr. von Braun ■ üfogadták a ki­tüntetésre valók jelölést és jelen lesznek a terítékenként $50.00-os vacsorán. Judge Marchisiot 1956 szeptemberében «evezték ki a Nemzetiségek Bizottsága elnökévé. Azóta bizottságáig 37 nemzetisé­gi csoportot vojnt be, amelyek megfogadták a bizottságba való belépésük alkalmával, hogy a 35 Aiilliónyi idegen származású és még az első nemzedékhez tartozó amerikaiak köriben mozgalmat fognak ébrentartani abból a cél­ból, hogy más -országok népeivel való fokozott érintkezés által a nemzetközi egyetértést, szabadsá­got és békét elősegítsék. Dr. Teller Magyarországon szü­letett, saját elhatározásából lett amerikai állampolgár és úgy is­merik, mint világhírű atomtudóst, a “hidrogén-bomba atyjá”-t. Révész Kálmán, a William Penn Fratemális Egyesület elnöke, rá­mutatott arra, hogy a díszvacsora napja, március 15-e, véletlenül ép­pen a magyarok “Függetlenségi Nap”-ja és igy a vacsora kettős ünnepet jelent. Szerinte az Egye­sült Államok minden részében élő magyar származású amerikaiak te­kintélyes számban lesznek jelen az ünnepen, hogy elismeréssel adóz­zanak Dr. Teller és tudós-társa, Dr. von Braun teljesítményeivel szemben. Megérkezett Takács Andrásné Magyarországról Takács Andráshoz, — aki a 30-ik utcában nemrégen vásárolt házat, hogy eddig magános életét egy szebbel, jobbal, a családi élet melegével cserélhesse fel, — 1958 február 27.-én megérkezett Ma­gyarországról felesége, — 28 évi várakozás után. Takácsék mindenüket elvesztet­ték a második világháború után, amikor Csehszlovákiából áttették őket Magyarországra. Ott vásárol­tak Sátoraljaújhelyen, — közel a cseh határhoz, — maguknak uj otthont, a Lorainban lakó Takács András által küldött pénzből. Az 1956 évi magyar szabadság­­. harc alatt kimenekült Takács Jo­lán érkezett előbb, — egy éve, — édesapjához, s most Takács And­­‘ rásné. Még egy leányuk maradt - Magyarországon, aki férjével és ■ három kis fiával várja, hogy Ame­rikába jöhessenek. Örömmel üdvözöljük Takács Andrásnét, további . jószerencsét kí­vánunk és azt, hogy mielőbb együtt lehessen egész családjuk. MŰSOR SZADAI JÁNOS ÉS NEJE ARANYLAKODALMA Szadai János és neje, ismert ma­gyar házaspár Lorainban, most ün­nepelte boldog házassága 50.-ik évfordulóját. A ritka szép jubile­umra Szadai bátyánk a legszebb ajándékot kapta: felesége egész ségét. Szadai Jánosné ugyanis he­tek óta gyengélkedett, de most már, — bár jól benne van a nyolc­vanadik évében, — ismét átvet­te otthonuk és háztartásuk veze­tését. A köztiszteletben álló házaspár az aranylakodalmat családi kör­ben, csendben ünnepelte meg. Szadai János Tiszadadról szár­mazik s hosszú évtizedek óta lakik Lorainban. A National Tube Co. nyugalmazott munkása. Felesége Tiszadobról jött Amerikába. Lo­rainban kötöttek házasságot — 1908-ban. A szép családi esemény alkal­mából — magyarságunk nevében — mindkettőjüknek szeretettel gratulálunk és kívánjuk, hogy tartsa meg őket a jó Isten jó egészségben, sok jó barátjuk igaz örömére. KARÁDY KATALIN AMERIKÁBA ÉRKEZETT Karády Katalin, — az 1940 es évek magyar filmjeinek nagy csillaga, — New Yorkba érkezett. A halottnak hiresztelt mü vésznő film-, televízió-, és hanglemez gyártásról tárgyal 1. Amerikai és Magyar Himnusz - Énekli a közönség 2. Megnyitó beszéd - - Grunda József, elnök 8. Előfohász - Főt. Dernkó Zoltán 4. Nemzeti Dal - - Szavalja Hock Lajos 5. Ünnepi üdvözlet - - Jaworski polgármester 6. Énekszám - Kalassay Roberta 7. Ünnepi beszéd angol nyelven - Harold Ewing biró 8. Énekszám - Bognár Károly 9. Magyar ünnepi beszéd - Főt. Záhorszky Gyula 10. Énekszám - Boros Sándor 11. Szavalat - Huszty Menyhért 12. Szavalat - Répássy Gábor 13. Szavalat - - - - Szőcs Emőke 14. Énekkari számok - A Szt. László Egyház énekkara 15. Záróima - Főt. Petrick István 16. Kossuth Nóta - - Énekli a közönség Műsorvezető: Nt. Tóth Bálint Az énekszámokat zongorán kisérik: Nagy Sándorné és Szabó Istvánná KOSSUTH BÉLYEGET BOCSÁT KI AZ AMERIKAI POSTA Az amerikai és az összmagyar­­ság boldog örömmel vette tudo­másul, hogy a fenti képen bemu-4-* 4, ,>4.4. ~sr__1. JS, ^_1___ ba hozza az amerikai posta — 3 centes (viteldij emelés esetén 4, vagy 5 centes) és 8 centes név­­értékben, — ez év szeptemberében. Kossuth Lajos születésének évfor­dulóján ezzel a bélyeggel mutatja a világ legnagyobb demokratikus állama, — Amerika, — a világ legnagyobb szabadsághőse, a ma­teletét és megbecsülését. Ez az első eset Amerika történetében, hogy a posta magyar ember képét nyomatja bélyegeire. Az Amerikai Magyar Szövetség a bélyeg kiadásának előkészítése során értékes és mint látjuk, si­keres munkát végzett. Az ame­rikai magyarság hálával gondol a Kossuth bélyeggel meghajtják az elismerés zászlaját az előtt a Kossuth Lajos előtt, aki iránt Amerika közvéleménye több mint száz év óta mindig megkülönböz­tetett tiszteletet érzett A HÉT ESEMÉNYEI Béky Zoltán főesperest egyháza püspökké választotta Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyház, — amely eddig Amerikai Magyar Füg­getlen Református Egyház néven működött, — eddigi főesperesét, Béky Zoltán trentoni lelkészt püspökké választotta a pennsylvaniai Duquesne-ben tartott alkot­­mányozó gyűlésén. A válasz­tás után az uj püspököt ün­nepélyesen felszentelték az egyház esperesei s Borshy Kerekes György, a Reformá­tus Egyesület elnöke. Az Amerikai Magyar Re formátus Egyházhoz az ame­rikai magyar református gyü­lekezetek közül azok tartoz­nak, amelyek nem csatlakoz­tak amerikai református egy­háztestekhez, hanem függet­len, magyar református éle­tet kívánnak élni amerikai egyházi közösségen kivül. Bár ez a független magyar egy háztest számiban aránylag csekély, mégis sikerült fenn­maradását biztosítania s első püspöke megválasztásával a­­mellett tett tanúbizonyságot, hogy bizalommal tekint a jö­vőbe is. Béky Zoltán, aki mint tren­­toni lelkész és az amerikai magyar közélet ismert mun­kása és tagja, tisztes nevet szerzett magának az amerikai magyarság összesége előtt, továbbra is megtartja tren­toni egyházközsége pásztoro­­lását s úgy látja el püspöki munkakörét, amely gyakorla­tilag az eddigi főesperesi tisztségének a továbbfolytatá­sát jelenti. Az uj címhez és méltóság­hoz lapunk nevében is legjobb kívánságainkat fejezzük ki. AZ AMERIKAI GAZDA­SÁGI ÉLET nehézségei fog­lalják el a legfontosabb he­lyet nemcsak lapunk olvasói, de minden amerikai érdeklő­dési körében. A depresszió sötét napjait és eltemetettnek vélt kisérteteit elénk idéző gazdasági bajok a húsúnkba vágnak, megélhetésünket fe­nyegetik s kiszorítanak ér­deklődési körünkből sok olyan érdekes kérdést, amely más­kor fontos, vagy érdekes le­hetett. Röpködhetnek a sput­­nikok, tárgyalhatnak uj le­szerelési problémákról, mind­ez másodranguvá vált előt­tünk. Tudjuk, hogy a világ­­politika kérdései jövőnket, egész életünket befolyásolják, mégsem tehetünk róla, első­sorban csak arra tudunk gon­dolni, hogy tesz-e valamit a kormány a több mint 5 mil­lió munkanélküli foglalkozta­tása érdekében, vagy tovább nő-e a tétlenek száma s a de­presszió kisértete ismét be­­zárja-e az üzleteket, elviszi a párnát a kisember feje alól. Amerikában 16 éve nem olt ennyi munkanélküli. Kor­mányunk is kezd felébredni, sajnos még mindig nem cse­lekedetre, csupán sopánkodás­­ra. A munkásság vezetői nagy gyűlésre jöttek össze s követelik, hogy szállítsák le az adókat, kezdjen a kormány közmunkákhoz. Johnson sze­nátor, — a demokrata több­ség vezetője — követeli a szenátus előtt, hogy legalább a meglévő hatalmas összege­ket folyósítsák s ezzel gyors erősitő injekciót adjanak a gazdasági élet állandóan las­suló vérkeringésébe. Elnö­künk is rájött, hogy közmon­dásosan csábos mosolya nem állitja meg a munkanélküliség rémét s ma már ő sem bi­zonygatja — mint hetekkel ezelőtt, — hogy minden rend­ben van. Kéri, hogy a mun­kanélküli segélyt terjesszék ki az eddigi 26 hétnél hosszabb időre. Kilátásba helyezi az adóleszállitást is, sőt újabb összegeket kíván fordítani a gazdasági élet élénkítésére. De mindez későnek látszik. Ha sikerül is néhány hónap múlva rendbehozni a dolgokat (amit igen kevés hozzáértő hisz), akkor is hamarabb kel­lett volna intézkedni. De nem­csak késő, hanem kevés is az ellenintézkedés. Az állami közmunkáktól félnek a kor­mány illetékesei, mert emlé­kezteti őket az 1929-1930-as depresszióra. Arról azonban elfelejtkeznek, hogy a köz­munkák óvták meg az -orszá­got a teljes tragédiától s for­dították meg az ország szaka­dék felé száguldó szekerének rúd j át. AZ OROSZOK a Sputnikkal olyan tekintélyt, politikai e­­lőnyt biztosítottak maguknak, hogy álmukban sem kívánhat­tak volna teljesebb külpoliti­kai sikert. Sztálin halála után, majd a magyar forradalom következtében a Szovjetunió belül és külpolitikailag egy­aránt a mélység szélén állt. A Sputnikkal, majd ügyes külpolitikai húzásokkal az oroszok belül megszilárdítot­ták kormányukat. lEzek után Khruschevnek volt ideje átvenni a diktátor­­ságot, elvégezni a szükséges tisztogatásokat. A mübolygó kilövésének megbüvölő hatása alatt a Szovjetunió visszator­názta magát vezető külpoliti­kai és katonai pozíciójába. Még Moszkva sem számolha­tott azzal, hogy a mübolygó sikerét is elhomályosító újabb előnyt - tesz le a kommuniz­mus lábai elé az amerikai kor­mány tehetetlensége. Már pe­dig bekövetkezett az, amit még a kommunisták sem mer­tek remélni : az amerikai gaz­dasági élet megtorpant, s az Egyesült Államok munkássá­ga fuldokolva kapaszkodik va­lamilyen megoldás után. A szovjet mübolygó, majd az amerikai gazdasági vissza­esés olyan helyzetet terem­tett, hogy e pillanatban nem­csak Moszkva élvezheti diada­lát, hanem még Amerika leg­hűségesebb szövetségesei is ijedten tekintenek a jövőbe. Sajnos el kell ismernünk, hogy Eisenhower kormánya, — amely erős és gazdaságilag virágzó ország vezetését vet­te át, — külpolitikailag, kato­nailag és most gazdaságilag is, az országot a tönk szélére juttatta. Amerika életereje, polgárai tehetsége és az or­szág demokratikus rendszere, — amely oly’ sok veszély kö­zepette mentette meg az or­szág jövőjét, — ebből a ká­tyúból is kirántja Amerika szekerét. De ehhez sajnos sok szenvedés, sok idő és — el­sősorban! — uj vezetőkre lesz szükségünk. ❖ ELVESZTETTÜK a világ­űrben a második amerikai mübolygót, az “Explorer II.”­­őt. A hadsereg Jupiter C. ra­kétája lőtte ki ezt a müboly­gót is, akár csak a sikeres elsőt. A rakéta felszállt és minden remény meg is volt, hogy a kilövés sikerül. Né­hány másodpercig hallották is a rádió jelzéseket, de azóta né­maság van. Valószínű, hogy az “Explorer II.” visszazu­hant az űrből, vagy más előre nem látható akadály miatt (Folytatás a második oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents