Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-02-21 / 8. szám

Időjárás és munkanélküli­ség, — ez a két kérdés fog­lalkoztat mindenkit megye­­szerte. Az időjárás annyira zord és kegyetlen napok óta, hogy az emberek valósággal félnek kimenni az utcára. Zéró körüli hőmérséklettel küzködött az egész megye hosszú napok óta és sem a hófúvások, sem a síkos utak nem emelték senkinek a ke­délyét. * * * A munkanélküliség miatt a hangulat úgyis a mélypont­ra sülyedt. Bár az elmúlt na­pokban közel kétezer munkás tért vissza munkahelyiére a National Tube Co.-nál, azért az általános gazdasági pangás tovább tart. * * * A hideg is rontotta a hely­zetet, mert a gáztársaság, — kényszerből, — felszólított né­hány gyárat, hogy a szerző­dés értelmében térjenek át — legalább részben, — olaj­­fogyasztásra. Ennek követ­keztében több kisebb üzem a hideg tartamára lezárt. * * * Lorainban a National Tube Co. munkásainak tömeges visszahívása megkezdődött. Először van munkást vettek visa* - e* egy hét­re szabadságoltak. Munkaba­­állitásuk után megkezdődött újabb 1,000 elbocsátott mun­kás visszahivása. Az üzem egyes leállított osztályain új­ból megindul a munka és re­mény van arra, hogy az első ezer után újabb munkástö­­megeket hívnak vissza az acélgyárhoz. ^ y it it ívni i n* 01 1ÍÓ jelek mutatkoznak, s a Ford­­gyár is nagyobb arányban kezdi meg a munkásfelvételt egy hónap múlva. így most már nemcsak re­mény van arra, de konkrét jelek is mutatják, hogy vá­rosunk gazdasági élete túl­jutott a mélyponton. * * * Harry Van Wagnen, — volt loraini polgármester, — mint republikánus kerületi képvise­lőjelölt, fellép a májusi elő­választásokon. A népszerű volt polgármesternek a ma­gyarság körében sok közeli ismerőse és barátja van, akik bizonyára örömmel vették po­litikai vonatkozású elhatáro­zását. Van Wagnen, miután polgármesteri tisztségétől megvált, egy ideig üzletet ve­zetett az East Side-on, majd azt feladva nyugalomba vo­nult. — Most ismét pályázik e fontos közhivatalra. VOLUME 45. ÉVFOLYAM No. 8 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1958 FEBRUÁR 21 A HÉT ESEMÉNYEI AZ EAST SIDE-ON A CENTRAL BANK UJ FIÓKOT NYITOTT A Central Bank, — váro­sunk régi és tekintélyes pénz­intézete, — a Henderson Dr. közelében, a Colorado és a Lehigh Avenue sarkán uj fi­ókintézetet nyitott. Harold Pyle, a bank elnöke közölte, hogy ez a pénzintézet harmadik fiókja. A Central Bank 1954-ben az O’Neil üz leti központban, 1956-ban pe­dig Avoriban nyitott fiók-in­tézetet. Az uj fiók, — akárcsak az anyaintézet és a másik két fiókintézet, — külön ablakot tart az utcára, hogy a gép­kocsin érkező üzletfelek úgy intézhessék bankügyleteiket, hogy kocsijukból ki sem kell szállniok. Az East Side-i fiókot ün­nepélyesen nyitották meg s a megnyitáson Jaworski pol­gármester, több városi poli­tikus, valamint az üzleti vi­lágból is sokan jelentek meg. LESZ-E KiELET-NYUGÁTI KONFERENCIA? — Ezen a kérdésen vitáznak már hetek óta a különböző fővárosokban. Néhány nappal ezelőtt a kon­ferencia megrendezése biztos­nak látszott, mert Amerika kijelentette, hogy nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy a kül­ügyminiszterek készítsék elő a kormányfők tanácskozását, hanem diplomaták is elvégez­hetik az előmunkálatokat. Azt is hangsúlyozta Amerika, hogy Dulles külügyminiszter az előkészítés és a tárgyalá­sok egyik legfontosabb sze­mélyisége marad. Ezt azért volt szükséges hangsúlyozni, mert a szovjet állítólag azért nem akarta a külügyminisz­terek előzetes megbeszélését, mert Dulles külügyminiszte­rünk ellen “súlyos kifogásai” vannak. Amerika polgársága sok Íz­ben bírálta Dullest, de egé­szen más okokból. Most azon­ban, amikor Moszkva ilyen álláspontot foglal el, öröm­mel vesszük tudomásul, hogy az Elnök a főkommunisták körmére koppantott s kijelen­tette, hogy Amerika nem az szerint választja meg külügy­miniszterét, hogy az a musz­káknak tetszik-e, vagy sem. A kormányf ők tanácskozá­sát elnökünk legutóbbi levele tette kétségessé. Eisenhower elnök Moszkvába küldött le­vele ugyanis leszögezi, hogy Amerika nem kiváncsi a szov­jet propagandafogásokra, s el­várja a szovjet kormánytól, hogy előre kki^vánitsa ál­láspontját egyes lényeges kér­désekben. Az Elnök ugyanak­kor élesen elitéli a szovjet vezetőknek azt a magatartá­sát, hogy mig a világot bé­keszándékukkal kürtölik tele, addig Amerikát odahaza éle­sen támadják s nem kímélik a felelős amerikai vezetők jel­lemének hazug és ocsmány bírálatát sem. ❖ MI LESZ MOSZKVA KÖ­VETKEZŐ LÉPÉSE? — E sorok írásakor érre a kérdés­re bajos válaszolni. Amerika cáfolja, hogy az Elnök levele lehetetlenné tette a tanács­kozások megtartását. Kormá­nyunk szerint a levél csak azt szögezte le, hogy milyen magatartást vár Amerika Moszkvától s milyen lépések tisztázását kéri a tanácskozá­sok előtt. A Szovjetunió — Bulganin levele szerint, — 10 pontot kívánna a konferencia napi­rendjére tűzni.. Ezek közül mindegyikhez ragaszkodik az orosz vezetőség. Ezzel szem­ben elutasító magatartást ta­núsítanak az Amerika által napirendre tűzendő kérdések tárgyalásával kapcsolatban. A német kérdést tartja Amerika a béke kulcsának. Tehát ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfők tárgyal­janak Németország egyesité séről. Erről azonban Moszkva hallani sem akar, s Khrus­­chev diktátor magánbeszélge­tés keretében kijelentette, hogy Moszkva száz évig sem enged a német ügyben. Ha lesz is kelet-nyugati ér­tekezlet, ilyen körülmények között sovány eredményekre van kilátás. A szovjet a má­sodik világháború óta egyet­len olyan egyezményt sem tartott be, amely kölcsönös engedményeket váltott volna valóra. Most sincsenek rózsás kilátásaink arra, hogy a szov­jet medve bármit is változott volna. De a konferencia gon­dolatát Amerika mégsem uta­síthatja vissza. Meg kell mu­tatni a világnak, hogy semmi 160 M1L110 KOSSUTH BÉLYEGET BOCSÁT KI AZ AMERIKAI POSTA erőfeszítést sem kiméi a bé­ke érdekében s van bátorsága tisztes ajánlatok felvetésére és áldozatok vállalására is. ❖ A világ többi részéről is érdekes hírek érkeztek a hé­ten. IRAQ ÉS JORDÁNIA, — a két szomszéédos arab ki­rályság, — egyesült és Iraq uralkodója lesz az uj állam feje. Az egyesülés azonban komoly problémákat is vetett fel. Jordánia tagja a kom­munista ellenes közelkeleti bagdadi szövetségnek. Iraq követeli, hogy Jordánia lépjen ki a szövetségből. Ha ez meg­történik, a Bagdadi Paktum értékét veszíti, s a nyugat tekintélye újból meginog a világnak a kritikus pontján. Szaudi Arábia, — az olajban gazdag arab királyság , — is érdeklődik az iránt, hogy csatlakozzék az uj államszö­vetséghez, de mig Jordánia tagja marad a Bagdadi Szö­vetségnek, addig ez az ér­deklődés és közeledés hivata­los formában nem történik meg. Az Egyiptom-Sziria-i állam­­szövetség, — amelyet az Iraq- Jordánia-i társulás ellensú­lyozni kívánt, — nagy vonzó­erő egyes arab országokban. Yemen máris közölte, hogy csatlakozik Egyiptom és Szí­ria szövetségéhez. Az apró Yemen csatlakozása után más arab országok érdeklődése sem lenne meglepő. A közel­­keleten, ahol az apró arab or­szágok szervezetlenül és gyen­gén, a nyugati nagyhatalmak és a kommunista fenyegetés árnyékában éltek, két uj ha­talmas birodalom van kiala­kulóban. Egyik sem lesz sem kommunista, sem amerikai csatlós. Valószínűleg, hogy rövidesen Indiához és a többi semleges nyugati országhoz hasonlóan, csupán saját érde­keiket nézve haladnak majd a világpolitikában. Egyiptom s diktátora, — Nasser ezredes, — tekintélye óriásit nőtt az arabok közt. Ezt akarja Egyiptom most arra használni, hogy kisebb szomszédaitól engedményeket csikarjon ki. Az Egyiptomtól délre fekvő Szudán panaszt emelt, hogy ásványokban gaz­dag határterületeit Egyiptom megszállta. Szudán és Egyip­tom csapatokat küldött a vi­tás területre. ❖ INDONÉZIÁBAN A KOM­MUNISTÁK vereség előtt áll­nak. Sukamo elnök, — aki a kommunistákat is bevette kormányába, — elvesztette a hatalma nagyrészét. A hatal­mas szigetbirodalom egyes ré­szein a tényleges hatalom olyan nemzeti erők birtoká­ban van, akik Sukamot telje­sen ki akarják ebrudalni a hatalomból és a kommunistá­kat pedig teljesen félre pró­bálják állítani a kormányzás utjából. A nemzeti felkelők pillanatnyilag sikeresen foly­tatják céljaik elérését. ❖ ÉSZAK-AFRIKÁBAN kissé elcsendesedtek a szenvedé­lyek. Franciaország meglepe­­tésszerü támadása egy tuniszi falu ellen, majdnem háborút eredményezett a franciák és Tunisz között. Franciaország még mindig azt hajtogatja, hogy a Tuniszi faluban Fran­ciaország ellen harcoló algé­riai felkelők bújtak meg, s a francia repülők azokat bom­bázták. Kétségtelen, hogy Tu­nisz a francia gyarmati sor­ból felszabadulni igyekvő A1 géria pártján van. De ameri­kai diplomaták a helyszínen Szeptemberre kerülnek forgalomba a 3 és 8 centes bélyegek. Kossuth születésnapján, országos ünnepségek keretében hódol az Egyesület Államok a magyar szabadságnak. Arthur E. Summerfield fő­postamester hozta nyilvános­ságra az amerikai kormány nevében, hogy Kossuth La­jos születésének ezévi fordu­lóját páratlan külsőségek kö­zött szándékozik megünnepel­ni. Ezzel az amerikai ma­gyarság régi óhaját teljesiti az Egyesült Államok posta­főigazgatósága, midőn belföldi forgalomban 120,000,000 da­rab 3 centes, — viteldíjeme­lés esetén 4, vagy 5 centes — külforgalom céljaira pedig 40,000,000 darab 8 centes le­vélbélyeget ad ki. Pontosan 156 évvel azután, hogy Kossuth Lajos a Zemp­lén megyei Monok községben megszületett, ez év szeptem­ber 19.-én 37.000 amerikai postahivatalban lesz kapható a kibocsátandó emlékbélyeg. A nagyalakú, széles bélyeg mindkét névértékű változatán domborművű aranyérem fog­ja ábrázolni Kossuth Apánk körszakállas kópét. Nemzeti­­szin szalaggal átkötve lángol a szabadság fáklyája, fölötte e felirattal: Champion of Li­berty, Lajos Kossuth, 1802- 1894. (Hivatalosan is elfogad­ták a ‘Lajos’ keresztnevet.) A Kossuthnhélyegek iránt máris széleskörű 'érdeklődés nyilvánult meg országszerte a bélyeggyűjtők körében. A Svájcból nemrég vásárolt Giori precíziós, sokszinnyomó préseken még a nyár folya­mán megkezdik a diszkiállitá­­su bélyegek nyomását. Egy­­egy vízszintes sorban nyolc, függőleges sorban hat bélyeg lesz, — tehát összesen 48: mintha ez is az 1948-as sza­badságharcra emlékeztetne. Amerikai művészekből álló bizottság választja ki az Amerikai Magyar Szövetség által rendelkezésre bocsátott Kossuth képekből azt, amely­ről a mélynyomása lemezeket készítik. A Kossuth-bélyegek kibo­csátását megelőző napon az Egyesült Államok alelnöke, Richard N. Nixon, s Arthur E. Summerfield országos fő­­postamester védnöksége alatt, ünnepélyes fogadás lesz a postaügyi minisztérium palo­tájában. 1958 szeptember 18.-án az Amerikai Magyar Szövetség kormányférfiak és az ameri­kai magyarság küldöttségei­nek részvételével magas szín­vonalú ünnepséget tervez. Első Ízben történik ugyanis meg, hogy a magyar nemzet szülöttjét abban a kitüntető megtiszteltetésben részesítsék külföldön, méghozzá a hatal­mas U.iS.A.-tben, hogy szüle­tése napját emlékbélyeggel teszik örökre feledhetetlenné. Nem véletlen, hogy Lin­coln születésnapján hozta a fenntieket nyilvánosságra az amerikai posta. A nagy Emancipátor ugyanis mindig őszinte hive volt Kossuthnak, akinek klasszikus angolsággal elmondott beszédeiből maga is idézett. A 160 millió amerikai Kossuth-bélyeg ily’ módon ki­válóan alkalmas arra, hogy a magyar szabadságtörekvések­re újból felhívja az egész vi­lág figyelmét. AZ AMERIKAI MAGYARSÁG HÁZÁHOZ NEKÜNK IS HOZZÁ KELL JÁRULNUNK Az Amerikai Magyar Szö­vetség Washingtonban szék­­házat vásárolt, s azt George Washington magyar ezre­deséről “Kovách Mihály” ház­nak nevezte el. A székház az amerikai magyarság tulajdo­na és központja. Fél évszáza­dos hányattatás után az Ame­rikai Magyar Szövetség vég­re saját otthonába költözött. Jogos büszkeséggel vesszük tudomásul, hogy az amerikai magyarság is otthonhoz; ju­tott. Székház hirdeti hazánk fővárosában, hogy vagyunk. Hirdeti, hogy élünk és hallat­ni akarjuk szavunk minden magyar ügyben. A székház ára azonban még nincs kifizetve. A Szövetség csupán kisebb összeget fize­tett ki s a jelzálog (mort­gage) között van olyan is, amelyet rövidesen ki kell egyenlíteni. A Szövetség ab­ban a reményben merte a házat megvásárolni, hogy Amerika magyarsága melléáll ebben a fontos ügyben. Ez a székház a mienk, lo­raini magyaroké is! Vétel­árának kifizetéséhez tehát ne­künk is becsületbeli kötelessé­günk hozzájárulni. A Loraini Egyházak és Egyletek Nagy bizottságát te­hát ez a gondolat vezette, amikor elhatározta, hogy ké­réssel fordul minden egyház­hoz és egylethez, hogy a “Ko­vách Mihály” házra fizessen be bizonyos összeget a Nagy­bizottság pénztárába. Az igy összegyüjtendő pénzt a Nagy­bizottság ki akarja egészíteni s azt egy összegben, — mint a loraini magyarság adomá­nyát, — szeretné mihamarabb elküldeni Washingtonba. Mi­vel a székházon megörökítik a nagyobb adományokat, mi is idejében szeretnénk a pénzt beküldeni, hogy nevünk az HALÁLOZÁS Ids. Ködmön Ignác (3943 Woodward Ave.) — hosszú betegség után, a Shields Rest Clinic-en, — február 16.-án, 72 .éves ko­rában meghalt. Magyarországon született, s 44 éve lakott Lorainban. 28 esztendeig dolgozott a Na­tional Tube Co. alkalmazásá­ban. 1952-ben vonult nyuga­lomba. Tagja volt a Szt. László magyar róm. kath. egyház­nak, a Szt. László Bs. Egy­letnek, a Verhovay Egyletnek (Wm. Penn 17-es fiókja) és a Műkedvelő Egyletnek. Gyászolja két fia, — Fe­renc és Ignác, —; leánya Mrs. Rose DeLeonardis és négy unokája, — valamennyien Lo­rainban. Nővére: Ködmön Borbála, — Magyarországon. Felesége a múlt év augusztu sában halt meg. Temetése a Dovala-intézet­­iből február 19.-én reggel 8:30 órakor, egyháza templomából pedig 9 órakor volt, — Főt. állapították meg, hogy a fran­cia gépek védtelen polgári la­kosságot támadtak s ottho­nokat bombáztak össze. Franciaország és Tunisz, — a kezdeti heveskedések után lecsillapodva, — elfogadták, hogy az ügyiben Amerika köz­vetítsen. Franciaország kije­lentette ugyan, hogy nem amerikai bíráskodásról van szó, de máris késznek mutat­kozik kártérítést fizetni a bombázásért. Demkó Zoltán gyászszertartá­sával, — a Calvary temető­ben. Ids. Juhász Mihály az E. 32 utca 1665 alat­ti otthonában, — szívroham után, 80 éves korában, — február 18.-án, kedden meg­halt. Juhász Mihály 5,5 éve la­kott Lorainban. A National Tube Co. alkalmazottja volt 38 évig és 1941-ben vonult nyugalomba. Tagja volt a Magyar Re­formátus Egyháznak, a Re­formátus Betegsegélyző Egy­letnek és az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület­nek. Gyászolja özvegye, három fia: János, Mihály és Béla; leánya: Mrs. George Blazina és hét unokája, — valameny­­nyien Lorainban. temetkezési intézetből február 21.-én, pénteken délben Ívű­kor van, 2 órakor pedig egy­háza templomából, — Nt. Tóth Bálint gyászszertartásá­val, — az Elmwood temető­ben. emléktáblán legyen. A Nagybizottság arra kéri az egyházak és egyletek ve­zetőit, hogy legközelebbi gyű­lésükön foglalkozzanak ezzel az üggyel és a megajánlott pénzt adják át Hoffman Jó­zsefnek, a Nagybizottság pénztárosának. Eddig egy loraini egylet, — az Ifjúsági Egylet, — foglal­kozott az üggyel, melyet a gyűlés tagjai leszavaztak. Hisszük, hogy e helytelen döntést csak a kellő felvilá­gosítás hiánya okozta. Hisz­­szük, hogy Lorain magyarsá­ga is tudja, hogy az ameri­kai magyarság szavának csak akkor lehet súlya és eredmé­nye, ha életképességéről és aktivitásáról bizonyságot tesz. Ennek pedig lekézenfekvőbb módja, hogy — tekintélyé­nek alátámasztására is — sa­ját otthonnal rendelkezzék. De, ha csak észszerűen gon­dolkozunk is, — minden elvi alátámasztás nélkül is — he­lyesnek kell, hogy találjuk a Szövetség lépését, mert a drá­ga házibér fizetése helyett igy saját otthon kifizetésére for­díthatja a befolyó összegeket, — annak a s a j á t otthonnak a kifizetésére, mely az egész amerikai magyarságnak — s igy a loraini magyarságnak is! — otthona és jogos büsz­kesége lesz! Reméljük, hogy a különbö­ző egyházak és egyletek ked­vezően bírálják el a kérdést és a hozzájárulásként fizeten­dő összeget megszavazzák, hogy Lorain neve is a bronz emléktáblára kerülhessen. Egyben hisszük azt is, hogy az Ifjúsági Egylet tagjai is megértik a kedvező döntés rendkívüli jelentőségét és ed­digi múltjukhoz méltatlan döntésüket megváltoztatják. Szabó József menekült magyar család­­jóval együtt visszatért Magyarországra CHURCHILL BETEG Sir Winston Churchill, an­gol államférfi, — aki a fran­cia Riviera-n töltötte a telet, — súlyosan megbetegedett. Orvosai először komoly hülést állapítottak meg, de a 83 éves volt angol miniszterelnöknél komplikációk álltak be, mely könnyen tüdőgyulladássá fej­lődhet. Bíznak azonban 'ben­ne, hogy az “öreg ur” szí­vós természete legyőzi a be­tegséget. Szabó József magyar mene­kült, aki itt élő rokonaihoz egy évvel ezelőtt jött felesé­gével Amerikába, visszatért Magyarországra. A fiatal pár­nak a múlt évben gyermeke született, s — mint halljuk, —- a kis bébi egyik oka volt hazatérésüknek. Az otthon élő szülők és nagyszülők már hosszabb ideje sürgették a házaspár hazatérését, s kü­lönösen a fiatal menyecske olyan honvágyat kapott, hogy elhatározták magukat a döntő lépésre. Szabó József előbb a Na­tional Tube Co. szakmunkása volt, majd mikor a munka­­nélküliség következtében állá­sát vesztette, mint szerszám­készítő helyezkedett el. A kü­lönlegesen finom munkát vég­ző gyár azonban a kellő szak­ismeretek hiánya miatt a kö­zelmúltban elbocsátotta. Mint munkanélküli heti 37 dollár segélyt kapott az államtól. Egy év alatt Amerikában ko­csit vásárolt magának, család­ját, gyermekét szépen kiru­házta és szükséges dolgot si­került beszereznie. Eltávozása előtt hangsú­lyozta, hogy nem anyagi okok miatt tér vissza Magyaror­szágra, hanem vágyik csa­ládja és barátai után. Clevelandból repülőgépen szállítják New Yorkon keresz­tül Ausztriába. Útiköltségét, — értsülésünk szerint, — az amerikai kormány fizeti. * Mint szabad ország szabad magyarnyelvű lapja valljuk, hogy mindenkinek jogában van saját sorsa felett rendel­kezni. Ha Szabó Józsefek jó­nak látták, hogy eltávozzanak abból az Amerikából, amely nekik szabadságot, jólétet és emberi életmódot adott, joguk volt rá. De, mint felnőtt em­berek, tettük következménye­iért is ők felelősek. Egyet azonban egész biztosan tu­dunk: Szabó József és felesé­ge még nagyon keservesen megbánja, hogy engedett a rábeszélésnek és a visszaté­résre való csábításnak. De már késő. Szabó Józsefék töb­bé nem térhetnek vissza Ame­rikába. Halvacsora A Stop 7.-i Református Női Kör február 20.-án, pénteken délután 5-től 8-ig halvacsorát rendez a Református Terem­ben. A Stop 7.-i Női Kör tagjai közismertek Lorainban és a környéken a konyhaművészet minden ágában való ügyessé­gükről és jó ízlésükről. Tud­juk, hogy most sem fognak csalódást okozni és vendégeik az ízletes, finom halvacsora után elégedetten távoznak majd. Ezért tiszta lelkiisme­rettel ajánljuk mindenkinek, hogy vegyen részt a Stop 7.-i Női Kör halvacsoráján, — mi is ott leszünk. Vacsorajegy ára személyen­ként $1.00.

Next

/
Thumbnails
Contents