Lorain és Vidéke, 1957 (44. évfolyam, 7-51. szám)

1957-06-07 / 23. szám

Brownhelm település lakói­nak egy része újabb többezer holdas területet szeretne Lo­rain városához csatoltatni. Nardini ingatlan ügynök, aki a Ford-gyárnak adott el a kö­zelben nagyobb területet, kép­viseli a csatlakozni kívánókat. Szerinte a terület iparosodá­sa és kiépítése attól függ, sikerül-e Lorainhoz csatlakoz­ni, vagy sem. A megyei biz­tosok döntenek a kérdésben s döntésük után a loraini vá­rosi tanács elé kerül a csat­lakozás ügye. A városi tanács mondja ki végső fokon, hogy elfogadja-e a csatlakozni kí­vánó brownhelmieket. VOLUME 44. ÉVFOLYAM—No. 23 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1957. JUNIUS 7 A HET ESEMENYEI A szerencsejátékosokra új ból lecsaptak Lorainban. Öt üzletembert állítanak bíróság elé a szerencsejátékokra vo­natkozó törvények megsérté­se miatt. Ilyenkor — rövid időre, —- el szokott tűnni a városból minden nyilvános nyerészkedési játékgép, de mivel a törvényszabta bünte­tés aránylag igen alacsony, nem valószínű, hogy az újabb eljárás nagymértékben befo­lyásolná a szerencsejátékok további sorsát városunkban. * * * Glick, a loraini iskolaszék elnöke lemondott állásáról Hir szerint azért válik meg tisztségétől, mert az uj isko­laépítésre vásárolt telkek árát magasnak tartotta. Ugyan azokat a telkeket régebben olcsón meg lehetett volna venni, de Glick hiába javasol­ta a vásárlást, az iskolaszék leszavazta. Most ugylátszik mégis nyélbe fogják ütni a vásárt — magasabb át on is. ^émélyes okokat említ meg lemondása indoklására. * * * Az amhersti vízvezeték-há­lózatért, — amely a Lorain­hoz csatolt területeket látja ok — városunk tisztes árat ajánlott fel Amherstnek. Ugyanakkor arra is figyel­meztették az amherstieket, hogy ha záros határidőn belül nem kap Lorain városa ked­vező választ, akkor saját víz­vezeték-hálózatot fektet le az Amhersttől Lorainhoz csatolt területen. ÍGY vélekedik a KOMMUNISTA KÍNA A New York Times május 29.-i tudósítása szerint Mao- Cse-Tung, Vörös-Kina diktá­tora, február végén a legfőbb kínai kommunista szerv ülé­sén négy órás bizalmas be­számolót tartott, melyben erősen kritizálta a magyar­­országi szovjet politikát és az u.n. ellenforradalmár elemek sztálini módszerek szerinti szigorú kezelését. Mao meg­állapította, hogy a magyar forradalom oka inkább a munkások elégedetlensége a kommunista vezetéssel, mint­sem a “burzs-oá reakció”. Kri­tizálta a Szovjetunió fegyve­res beavatkozását is és kije­lentette, hogy ilyen módsze­rek mellett Keleteurópában esetleg további felkelésekre lehet majd számítani. (Nyíl ván Lengyelországra célzott •ezzel, ahol Gomulka tábora erősen felhasználja saját ja­vára Mao állásfoglalását, a Szovjetunió vezetőinek nem kis bosszúságára.) * * _ * Budapesti piaci árak 1957 május 28.-án: ujburgonya ki­lója 9-10 forint, borsó 11-12, cseresznye 9-9.50, kalarábé csomója (5 darab) 2.40-3.60, paraj 1.80, uj kelkáposzta 4.60, savanyu káposzta 3.80, uj uborka 10-17 forint kilón­ként. Tolnamegyében egy na­pi 10 litert adó, közepes mi­nőségű tehén ára 5.500 forint. K R U C S E V, a részeges szovjet diktátor “személye­sen” is bemutatkozott Ameri­kának, amikor u j ságirók megkeresésébe egy televízióra vett nyilatkozatban ismertet­te a szovjet álláspontot. A Krucsev-nyilatkozatot filmre vették Moszkvában és úgy játszották le az Egyesült Ál­lamokban. Krucsev több fon­tos kérdést kapott és azokra — mondhatni — kertelés nél­kül válaszolt is. Először is kijelentette, hogy a “szocia­lista rendszer” a következő nemzedékek alatt egyetlen el­fogadott rendszere lesz a vi­lágnak. Szerinte az amerikai kapitalizmus “rabszolgaság”, s unokáink életében már tel­jesen el fog tűnni és helyet ad a szocialista társadalmi berendezkedésnek. A háború­ról szólva hangoztatta, hogy csak őrült lenne hajlandó vi­lágháborút kirobbantani. A lefegyverzésről azt az állás­pontját hangoztatta, hogy be­szédek és tanácskozások he­lyett tetteket vár a világ. Szerinte a légi ellenőrzés azt jelenti, hogy “'bele akarunk kukucskálni a szomszéd há­lószobájába, amikor az a füg­gönyt már lehúzta.” De mégis — ha ez a forma célhoz ve­zet —. nem zárkózik el egé­szen az ellenőrzésnek ettől a formájától sem. Magyar szempontból azt tekinthetjük a legfontosabb megállapításának, hogy haj­landó lenne arról tárgyalni, hogy semleges ővezetet léte­­s haI, Fj’ r ft ián, hogy vonják vissza a szovjet csapatokat a kelet­­-euiopai államokból, s a nyu­gat pedig ugyanilyen széles­ségben a vasfüggöny másik oldalán létesítsen semleges, leszerelt ővezetet. Jellemző az amerikai sza­badságra, hogy Krucsevnek az amerikai rendszerről mon­dott sértő és hazug szavait cenzúra nélkül az amerikai közvélemény elé tárták. Ért­hető, hogy Amerika széles ré­tegei érdeklődve várják, hogy a Szovjetunió teljesiti-e azt a követelést, hogy Amerika egyik vezető személyisége is­mertesse most az Egyesült Államok álláspontját a Szov­jetunió népei előtt hasonló rá­dió és televíziós nyilatkozat­ban. AZ EGYESÜLT NEMZE­TEK MAGYARORSZÁGI vizsgálóbizottsága szörnyű színekkel -ecsetelte a világ­­szervezet előtt, a magyaror­szági állapotokat. Amikor az oroszok megtiltották a vizsgá­lóbizottságnak, hogy bemen­jen Magyarországra, akkor a bizottság semleges államok képviselőiből álló tagjai Ma­gyarországon kívül, — főként a vasfüggöny mentén - szedték össze hiteles adatai­kat a magyar forradalomról és az orosz vérfürdőről. A vi­lág elé tárt jelentésében le­szögezi a bizottság, hogy a magyar forradalom a nemzet egyöntetű megmozdulása volt és a szovjet erőszak nélkül az egész magyar nép ujjongó helyeslése mellett, győzött volna. A jelentés szerint a szovjet csapatokat nem a ma­gyarok illetékes tényezői hív­ták be Magyarországra. Rész­letesen ismerteti az UNO. je­lentése a szovjet vérfürdőt, a deportálásokat és Kádár János bábkormányának hely­zetét is. Eszerint a kezdettől fogva szovjet kém Kádár ma sem számíthat a nép körében a legkisebb támogatásra sem, sőt a bizottság óvja a Szov­jetuniót attól, hogy az elke­seredés olyan formában tör ismét Magyarországon a fel­színre, hogy az októberi for­radalomnál nagyobb és elke­seredettebb kísérletek történ­hetnek belátható időn belül. A jelentés, amelyet részlete­sen ismertetett a világsajtó, valamilyen formában a világ­­szervezet elé kerül tárgyalási alapul. Sajnos, biztosra vehet­jük, hogy az embertelenség e borzalmas adatai sem ered­ményeznek konkrét lépéseket a magyar nemzet érdekében. A LESZERELÉS ÜGYE minden más kérdést háttérbe szőrit a világpolitikában. Amerika konkrét javaslatok­kal fordult az Egyesült Nem­zetek Londonban ülésező le­szerelési tanácsához. Az ame­rikai javaslatokat az Atlanti Szövetségben tömörült sza­bad nemzetek is magukévá tették. A szabadvilágnak ezek a javaslatai olyan reálisaknak látszanak, hogy remény van arra, hogy a Szovjetunió is hajlandó lesz mérlegelni őket. ❖ AZ ATOMBOMBA KÍSÉR LETEK VESZÉLYÉRE hív­ja fel Amerika, Anglia és a Szovjetunió vezetőinek figyel­mét kétezer amerikai tudós. Felhívásukban a tudósok hangsúlyozzák, hogy a hid­rogénbomba kísérletek a rá­­dióaktiv elemeket állandóan töltik rádióaktivitással és igy az emberi szei’vezetre káros kisugárzás vAsvélye állandóan nő. A veszély különösen je- 1 * h.i," szempontjából. A születendő gyermekek a kisugárzás nö­vekvő veszélye folytán sat­nyák és degeneráltak lehet­nek. De a veszély komoly a most élők szempontjából is. A tudósok nyilatkozata ké­nyes helyzetbe hozza Ameri­kát, mert az Egyesült Állam­ok kormánya már visszauta­sította a kísérletek beszünte­tésére irányuló szovjet és ja­pán kéréseket. Amerika — politikailag és katonailag helyesen — azt vallja, hogy amig garancián alapuló megegyezés nincs a szovjet és a szabad nemzetek között, addig éppen a háború elkerülése és az önvédelem szempontjából életbevágóan fontos az atomfegyverek ki­kísérletezése. A tudósok nyilatkozata után azonban valószínű, hogy a politikailag és katonailag helyes amerikai álláspont, — az emberiség jövője és a világ közvéleményének nyomására, — revízióra szorulhat. A teljes tárgyilagossá; okáért még azt is meg kell jegyeznünk, hogy a nyilatko­zatot készítő tudóst, di*. Pau lingot máris támadják és nyilvánosságra hozták róla, hogy 1951-ben kommunista szervezetek tagja volt. ❖ AMERIKAI KATONAI lég­hajó 18 mérföld magasságra szállt fel. Bár amerikai jet­­repülőgép ennél már lényege­sen magasabbra is repült, a léghajózás szempontjából ez volt eddig a legjelentősebb ilyen esemény. A katonai lég­gömb két órán át tartózko­dott a 18 mérföldes magas­ságban. A cél az, hogy tudo­mányos és egyéb adatokat kapjon az amerikai hadveze­tőség arról, hogy lenne-e mód arra, hogy rakétalövegekben emberek is tartózkodjanak ? A kísérletet sikeresnek és a tudományos eredményeket je­lentőseknek mondják. ❖ AZ AMERIKAI KÖLT­SÉGVETÉS ügye már valósá-FF Őszinte siker jegyében folyt a loraini reformátusok 55 éves jubileumi és adósságlevél égetési ünnepe Múlt vasárnap délután nagy napja volt a loraini ma­gyar reformátusoknak. Méltó keretek között ekkor ünnepel ték az egyház alapításának 55.-ik jubileumát és ekkor égették el az 1950-ben átala­kított templom 100,000 dől láros költségeiből fennmaradt adósság kifizetését igazoló adósságlevelet. Az ünnepségre nyomdánk készítésében ízléses és tar­talmas jubileumi könyvet ad­tak ki, amely az egyház tör­ténete mellett megörökíti az egyház jelenlegi életét is. A jubileumi könyvben ott lát­juk Eisenhower elnök, O’Neil kormányzó és dr. Wagner, az amerikai evangéliumi refor­mátus egyház elnökének szí­vélyes hangú üdvözletét. Az istentisztelet A jubileumi ünnepségek délután öt órakor hálaadó istentisztelettel kezdődtek. Az istentiszteleten az egyház volt lelkészei szolgáltak, valamint Nt. Novak Lajos, az ely­­riai szomszédegyház pásztora. Pré­dikált Nt. Bodor Dániel, aki 18 éven át pásztorolta a gyülekeze­tei és Nt. dr. Újlaki Ferenc (Washington), aki 7 éven át szol­gált Lorainban. Imát mondott Nt. Bacsó Béla, aki rövid ideig mint helyettes lelkész működött váro­sunkban s Nt. ^Jalánthay Jenő johnstow.ni lelkész, aki loraini se­gédlelkész volt a háború után. Énekelt az egyház két énekkara Kovács Béláné és Sebastian Nancy ifjúsági karnagy ^^zetésével. Az adósságlevelet Miklósné rény Martha) és Berki Jánosné (Stop 7-i Női Kör) elnöknők hozták az Ur asztalához. Fülöp István főgondnok és Jáger János alapitó tag és gondnok tartották az ur­nát s Nt. Tóth Bálint lobbantotta lángra az adósság kifizetését iga­zoló Írásokat, mig a gyülekezet alkalmi hálaéneket énekelt. Ezzel az aktussal a loraini ref. egyház hivatalosan is teljesen adósság­mentessé vált. A gyülekezet lelkésze az egyház népének elismerését és háláját tolmácsolta a még életben lévő 13 alapitó tagnak. Mindegyikük egy művészies réz emléktáblát kapott ajándékba az egyháztól ezzel a felírással: Légy hiv mindhalálig! A táblán az alapitótag nevét örö­­kitették meg ezzel az aláírással: “A hálás egyházközség.” A felemelő istentiszteleten nem­csak a templomot töltötték meg zsúfolásig az ünneplők, hanem a pótszékeken kívül sokan az isko­laterembe szorultak s ott hangszó­rón hallgatták az istentiszteletet. Vendégként az istentiszteleten résztvett még: Nt. Szabó István (Cleveland), Rev. Jerome Wenner és Rev. Dewees Singley (Am­herst), Rev. Yeckley, Rev. John Huston, (Lorain), Nt. Papp Ká­roly (Warren), Nt. Böjthy János (Youngstown) és több vidéki de­legáció. A díszvacsora Istentisztelet után a nagyterem­ben kitünően készített ételeket szolgáltak fel a díszvacsorán. A három női kör készítette az étele­ket s a férfiszövetség mintegy 40 fiatalabb tagja szolgálta fel. A díszítést Lőrincz Jánosné vezeté­sével bizottság végezte. Valóságos virágerdőbe borították a színpadot s az asztalokat. A gyertyafényes vacsorát smaragd színekkel díszí­tették, ezzel emelték ki az 55-ik év jelentőségét, amelynek smaragd a színe. Fülöp István főgondnok és Mondock Dezső ellenőr üdvö­zölték a megjelenteket. John C. Jaworski polgármester a város üdvözletét tolmácsolta, Mr. Wayne Jordan, — a helyi angol napilap főszerkesztője, — a Plain Dealer clevelandi lap munkatársa és szer­kesztőnk képviselték a sajtót. Baumhart kongresszusi képvise­lőnknek néhány órával az ünnep előtt Washingtonba kellett utaznia s igy helyettese, Porkoláb Alfréd által mentette ki magát. Az ün­nepséget Nt. Tóth Bálint vezette le. JKalassay Roberta és Balogh István — Nagy Sándomé zongo­ra kíséretével — gyönyörű ének­számokkal, Molnár Louise és Den­nis Gloria pedig magyar tánc­számmal gazdagították a szép programot. Az alapitótagok és családtagjaik bemutatása után a lelkészek nevében Böjtin mondott '•ovid beszédet, f.-najd az egynek részéről Fuiop is: van be­szélt s munkája iránt meleg el­ismeréssel szólva a gyülekezet lelkipásztoráról, értékes -aranyórá­val lepte meg Nt. Tóth Bálintot. Az asszonyok nevében Megyessy Miklósné mondott rövid, de gon­dolatokban gazdag beszédet. Az ünnepségen résztvett Nt. Csontos Béláné Chicagóból. A részvételt az egyház vezető­sége ötszázra korlátozta, hogy igy ne kelljen senkinek se szoronga­nia. A loraini egyletek delegációi és a vidékről jött delegátusok is, — akik valamennyien ajándékot adtak át az egyháznak, — egy felemelő este emlékével távoztak a református ünnepségekről. A loraini napilap s a clevelandi Plain Dealer képes cikkben szá­moltak be a szép eseményről, sőt helyi napilapunk keddi számában gyönyörűen megirt vezércikk je­lent meg a szabad amerikai-ma­gyaroknak az eredményeiről és a “szabadság lángjánál” meggyuj­­tott adósságlevél elégetéséről. Moszkva tervei... Irta: P. SZELÉNYI IMRE MAGYARORSZÁGI HÍREK A New York Times május 27.-i száma közli bécsi tudósí­tójának távirati jelentését, mely szerint frissen érkezett menekültek elmondták, hogy a parlamenti ülésszak után gos tengeri kígyóvá dagadt és felkavarta az egész ország belpolitikai életét. Elnökünk bárhogyan is igyekszik a la­kossághoz intézett beszédei­ben igazolni a rendkívül ma­gas költségvetés indokolt vol­tát, egyre többen soi*akoznak fel a takarékosság elve mel­lett. Most derült ki, hogy ma­ga a republikánus párt is sú­lyos pénzhiányokkal küzd, mert nem érkeznek be a re­mélt pénzadományok a repub­likánus mecénásoktól. Az ok: haragszanak a magas költ­ségvetés miatt. A posta ismét korlátozá­sokkal fenyegetőzik, mert nem kapta meg a költségve tésben kért összegeket. A költségvetési viták során egyre világosabban tűnik ki, hogy elnökünk tekintélye és befolyása már saját pártjá­ban is mély fokra zuhant. uj terrorhullám öntötte el az országot: az “ellenforradalmi bűnökért” kivégzettek száma 300 körül van, bár a kormány eddig csak 38 kivégzést is­mert be és csak 76 halálos ítéletet. 22,000 ember ül bör­tönben, nem számítva a kon­centrációs táborokba inter­nált személyeket. Szigethy Attila volt győrmegyei képvi­selő is fogságban van, vala­mint Földes Gábor győri szín­igazgató is. Az 1954-ben megjelent Kommunista Dictionerben a következő meghatározások ta­lálhatók: “a világ kommuniz­musa az órabéres munkásság forradalmi szervezete, a mai fennálló kormányrendszerek forradalommal való megdön­tésére!’ Ennek a “díszes” program­nak a végrehajtására három külön bandát szerveztek, me lyeik; 1.) a világ minden ré szében szabotázs cselekedete­ket hajtanak végre, 2.) fon­tos állami és katonai titkokat lopnak el és 3.) fontos szemé­lyeket tesznek iel láb alól, ha szükséges (magyarul: gyil­kolnak!). A Kaukázusban volt e kommunista élcsapatok — ejtőernyősök, — kiképzé­se, amit számtalan elkapott ágens be is vallott már! A fennti két dolog, valamint a magyar szabadságharc jogta­­an és embertelen vérbefoj­­tása minden józan ember előtt beszélnek! A kommunis­ták eddig 261 Ízben szegték meg adott szavukat, de úgy, íogy abból mindig csak nekik lett hasznuk!. Mindezeket azért bocsátot­tuk előre, mert az atom-erők­kel való alkudozás a világtör­­' énelem legnagyobb blöff je, amivel most valóban a világot akarják hálójukba keríteni. Ennek igazolására öt dologról kell megemlékeznünk, hogy még idejében felnyissuk az zömeit, akik e Marosán György állammi­niszter Ózdon tartott beszé­dében kijelentette, hogy az áremelések révén az állam több mint három milliárd fo­rint bevételhez jut. “Az árak felemelését sok helyen meg­értéssel, sok helyen értetle­nül fogadták. Mindössze 2700 cikk árát emeltük fel 80,000 különféle cikkből, mert pénzügyileg egyensúlyt aka­runk teremteni.” Ady Endre szülőfaluját, a szilágymegyei Érmindszen­­tet a román kormány intéz­kedésére Adyfalvának nevez­ték el. landók egy választási tál-len­cséért a jövőnket is a népsze­rűség párt-sikereibe belevet­ni! 1. ) Az a muszkaterv, amely már 1828-ban indult el szál­lást csinálni a muszka-mesz­­sziánizmusnak, itt Ameriká­ban is megrázó tényeket pro­dukált Chicágóban, 1896-ban. A könyv cime: The truth for Russland, majd Az ördög vi­láguralma, igazolják ezt a ve­szedelmes alvilági munkát, mert maga a bíróság elitélte és lecsukta szerzőjét! 2. ) A fennti banda másik csoportja, akik a Szentpéter­­vár-i egyetemen lettek kiké­pezve, ugyan ebben az időben Angliában követett el hajme­resztő hazaárulást; ezeket szintén elitélték, a városból kitiltották, de azért maradtak tovább Angliában és ma igen nagy nevek már! 3. ) A Trianon-i békediktá­tumot, amely szétmarcangol­ta az ezeréves magyar határ­okat és három és fél millió magyart dobott oda a cseh-, román-, szerb vandalizmus­nak: a chicágói és londoni banda leszármazottai követ­ték el Orlovsky muszka pá­rizsi nagyköveten keresztül, ahova Benes világ-ágensei is bejártak! Ma már nem titok, mert a Speadek és Watsonok hencegve adták ki emlékira­taikat 1923-ban! Geo. Lloyd és Wilson is hajmeresztőnek tartották ezt a trianoni mé­szárlást, amit Amerika nem is hagyott jóvá! 4. ) A francia diplomáciát terheli — Clemenceau-val az élén, — a mai zavarok világ­­krizise és a középeurópai né­pek pokoli elnyomása! Ezt te­tézte be Churchill a Yalta-i és a Potsdam-i tárgyalásai­val, ahol de facto a fehér faj elárulójának bizonyult. A be­teg Roosevelt nem vette ész­re azt a bitang játszmát, amellyel Churchill minden népi-jog felrúgásával és Be­nes aljas kívánságainak tel­jesítésével a kommunizmust Lipcséig. Maguk a muszka kommunisták is meglepődtek, mert ekkora zsákmányra, — száz millió keresztény ember kiszolgáltatására, — ők sem gondoltak. Churchill hazudik könyveiben, mert maga Sztá­lin is a magyar-cseh-lengyel uniót szorgalmazta, mire Roosevelt a régi történelmi Magyarország visszaállítá­sát terjesztette elő. Roosevelt nagy beteg volt, meghalt és Potsdam-ban embertelen vá­sárt bonyolítottak le az an­golok, hogy a muszkák ke­gyeiben megtarthassák Hong Kongot, ahol a Churchill csa­ládnak is milliói vannak be­invesztálva ! 5.) Napjainkban is nem ne­héz észrevenni azt a bitang alkudozást, amely a francia és az angol kormányválságo­kon keresztül, valamint a szuezi botrány miatt Ameri­kát akarja behúzni a csőbe! Jeligéjük világos: mi angolok és franciák elvesztettük gyar­matainkat, inog minden alat­tunk, — még a királyi pár házaséletében is, — hát vesz­­szen velünk más is! Ha ká­oszt teremtünk, abból csak mi juthatunk ki jobb körülmé­nyek között! A kiszökött angol diploma­ták manővere ez Moszkvából ! (Burgos) — Éppen ezért; Amerikában ma leszerelésről leszólni és a költségvetést nf>m mfiorszavazni: bűn! FIGYELMÉBE! Felhívjuk a december óta érkezett menekült magyar férfiak figyelmét, hogy azok, akik 1925 szept. 16.-a után születtek (18-26 évesek) ka­tonai nyilvántartásba vétel végett jelentkezni kötelesek az U. S. Selective Service helyiségében. (213 Broadway Bldg.) — szombat kivéte­lével, — bármely hétköznap de. 8 órától du. 4:30-ig. CSOMAGKÜLDÉS ERDÉLYBE Csomagküldés Erdélybe. 1957 március elejétől az U.S.A. postahivatalai nem, — mint eddig, — két kilogram, hanem már tiz kilogramnyi (22 font) súly terjedelemig vesznek fel Romániába szóló csomagokat, azonban a román kormány pontosan megszab­ja, mit és mekkora mennyi­ségben lehet oda küldeni. Ál­talában ruházati cikkekből fő fajtából csak egy-egy darab lehet egy csomagban, alsó ruhanemű 2-2 darab, gyerme­keknek 3 darab, zsebkendő 6 darab. Ugyanez áll ágynemű­re is. Ami a legfontosabb “újítás”; nem szabad kész cipőt küldeni, holott épp ab­ban van a legnagyobb hiány, s annak vámja aránylag ala­csony volt. Ehelyett lehet fér­fiaknak 2 font, nőknek más­fél font súlyú bőrtalpat kül­deni s hozzávaló bőranyagot egy-egy cipőre valót, amelyet persze megvámolnak. Társadalmi események NAPTÁRA JUNIUS 30. — A Szt. László Egy­ház évi szabadtéri mulatsága a Clinton Road-i piknikhelyen. JULIUS 28. — Évi szokásos pik­nikjét rendezi meg a Ref. Egy­ház az Avon-i parkban. AUGUSZTUS 11. — Hagyomá­nyos loraini Magyar Nap. Ren-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents