Lorain és Vidéke, 1957 (44. évfolyam, 7-51. szám)

1957-12-06 / 49. szám

VOLUME 44. ÉVFOLYAM—No. 49 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1957 DECEMBER 6 A munkaviszonyok alakulá­sa egész megyénk lakosságát közelről érinti. A legtöbb munkást foglalkoztató nagy­vállalatunk, a National Tube, mintegy 1.600 munkást bo­csátott el az elmúlt hetekben. Az elbocsátottak közül már több, mint ötvenet visszahív­tak. Nem bizonyult azonban, — sajnos, — igaznak az a rádióhir, hogy a kihűlt ke­mencét máris felfütik. Ezzel szemben jogos remény van arra, hogy nemcsak a Nation­al Tube, hanem a többi gyá­rak is rendeléseket kapnak a közel jövőben s megkezdik a munkások visszahívását. * *■ * A női munkások helyzete Lorainban mindig nehéz volt. A nehézipar mellett sohasem volt városunknak olyan jelen­tős iparága, amely elsősorban nőket alkalmazott volna na­gyobb számban. A munkahivatal most ki­mutatást készített arról, hogy Lorainban igen magas azok­nak a nőknek a száma, akik szívesen vállalnának munkát a könnyűiparban, elsősorban a ruhakészítő üzemekben. E megállapítások következtében a munkahivatal érintkezésbe lépett olyan iparágakkal, me­lyek nőket alkalmaznak is kérte őket, hogy vizsgálják félül a loraini helyzetet s lé­tesítsenek gyárakat váro­sunkban. * * * Megdöbbentő szerencsétlen­ség történt South Lorainban, a Plant-utcában. Egy porto ricoi család oHhonában, — melyet gázaiéiul uTírr fütöt­tek, — a kellő szellőztetés hi­ányában múlt szombat éjsza­ka annyi mérgesgáz gyűlt össze, hogy a bérlő, Ramos kertészsegéd, egész családjá­val együtt megfulladt. Mikor a szerencsétlenséget felfedezték, a lakásba hatoló hatóság valamennyiket, — Ram-ost, feleségét, két kis gyermekiét és sógorát, — holtan találta. * * * Oscar Dunn, republikánus megyei biztos bejelentette, hogy az őszi választásokon is­mét pályázik a megyei biz­tosi hivatalra. Oscar Dunn, aki hosszú évek óta áll ebben a minőségben a megye szol­gálatában, mindig résztvesz a magyar összejöveteleken és sok barátja van megyépk ma­gyarsága között. Oscar Dunn az elmúlt évek­ben, — a bírósági épület épí­tésének ügyében tanúsított magatartása miatt, — sok el­lenfelet szerzett magának s meggyőződésünk, hogy igen nehéz dolga lesz újraválasz­tása elérésében. A HÉT ESEMÉNYEI UJ POLGÁROK A Lorain megyei bíróság .épületében, —- Elyriában — LeRoy F. Kelly biró előtt 64 bevándorolt személy tett si­­jkeres vizsgát december 3.-án reggel és ezzel amerikai ál­lampolgárok lettek. Az uj pol­gárok között, — a sok egyéb nemzetiségű mellett, — ma­gyarok is vannak. Lorain lakói közül Badó Róza, Rosenfeld Izabella, Doj­­csák Istvánná és Osztreicher Ernő ékszerész nyert ameri­kai polgárságot. Elyriából Sólet S. Anna, Szalánczy Emil, Balázs Fe­renc, Balázs Olga, Varga Jó­zsef és Varga Matild lettek az Egyesült Államok teljes jogú polgárai. Örömmel és szeretettel üd­vözöljük valamennyiüket a nevezetes alkalomból és kívá­nunk mindannyiuknak sok szerencsét és boldogságot. LEMONDJON-E EISEN­HOWER? Ez a kérdés foglal­koztatja nemcsak az ameri­kai, hanem a nyugati világ lapjait s közvéleményét is. , Az amerikai lapok nagy­része nyíltan feltárja azokat az okokat, amelyek kívána­tossá tennék az Elnök lemon­dását. A .sajtó véleménye sze­rint a mai nehéz időkben olyan elnökre lenne szükség, aki nemcsak részidős mun­kát végezne, hanem teljes erejével és tehetségével hoz­zálátna Amerika és a szabad­világ ügyeinek intézéséhez. A sajtóvélemények nem tit­kolják, hogy az Elnök meg­lepően kedvező gyógyulása csak ideiglenes lehet és agy­vérzés esetében a beteg ítélő­képessége, munkabírása, hig­gadtsága egyaránt káros be­folyást szenved. Ugyanakkor valószínű, hogy az első agy­vérzést több is követi s • az Elnök cselekvőképessége is megbénulhat. Most került csak nyilvános­ságra, hogy Roosevelt elnök is több kisebb agyvérzést kapott már két évvel halála előtt. Ez magyarázza, hogy a dön­tő tanácskozásokon már nem tudott a személyét jellemző eréllyel és éleslátással részt­­venni. Ma . pedig már törté­nelmi tény, hogy a világhá­ború utolsó hónapjaiban tör­tént megállapodások sok szov­jet előretörést tettek lehetővé s ezek pecsételték meg a kö­zépeurópai országok, — köz­tük Magyarország, — sorsát io. ' Eisenhower betegsége még a második világháborús dön­téseknél is fontosabb határo­zatok idején következett be. így könnyen lehetséges, hogy az Elnök betegsége tragédiát hoz a nyugat számára. Ezért kellene a legtöbb lap szerint az Elnöknek félreállania. Nemcsak a köz, de saját. jövője szempontjából is üdvös lenne az Elnök lemondása, mert az államterhektől men­tesen Eisenhower, — a má­sodik világháború nagy had­vezére, — megkaphatná a megérdemelt nyugalomban élete meghosszabitásához az előfeltételeket. ❖ AZ ELNÖKI HATALOM átadásának kérdése a hon­atyák előtt ma fontosabbnak látszik, mint bármikor. Mivel az amerikai alkotmány nem írja elő pontosán, hogy a gyengélkedő elnök hatáskörét hogyan veheti át az alelnök, a szenátorok és képviselők nagyrésze alkotmánymódosí­tást’ szeretne megszavaztatni. Ebben az esetben szabályoz­va lenne, hogy ki állapítja meg, mikor kell levenni az el­nök válláról a kormányzás terheit s mikor és milyen módon kaphatná vissza az elnök hatáskörét, — gyógyu­lása esetén. E pillanatban a republiká­nusok csendben vannak még s Nixon is hangsúlyozza, hogy az Elnök a fontos állam­ügyeket fennakadás nélkül in­tézi és igy nincs szükség ar­ra, hogy Eisenhower jogkörét az alelnök, — akár csak rész­ben is, — átvegye. Gyakorlatban azonban nem igy fest a dolog. Nixon máris sok időt tölt a Fehér Házban az államügyek intézésével és több olyan ülésen elnököl, hol Eisenhower elnöknek kellene résztvennie. Egyesek szerint a legjobb megoldás az lenne, ha egy . kormányzótanács létesülne, amely az európai miniszter­­: tanácshoz hasonlóan hozná a legfontosabb döntéseket. Ezt a megoldást azonban a járta­sabbak elvetik, mert szerin­tük ebben az esetben is az elnöké lenne a végső döntés < és a felelősség. ; ❖ EISENHOWER ELNÖK felelősségérzetére hivatkoz- 11 nak nagyon sokan. Szerintük az Elnök megválásztása előtt ' is már hangsúlyozottan ki- " jelentette, hogy nem hajlandó hivatalt viselni, ha úgy érzi, | hogy egészsége akadályozzza ' a munka elvégzésében. Ezért gondolják nagyon sokan, hogy maga az Elnök jelenti ki rö­videsen, hogy nem tud a mun- ( kával és a vele járó felelőség­gel megbirkózni s ezért le- : mond. Azonban attól is tar­tanak, hogy azok a republiká- < nusok, akik az Elnököt rá­vették a második terminus vállalására, most is oda igye- ’ keznek hatni, hogy a helyén ; tartsák, — esetleg élete árán ' is. A republikánusok egyes kő- ■ rei nem nagyon bíznak, hogy az Elnök sokáig helyt tud áll- . ni. Már a washingtoni párt- ! helységben is Nixon alelnök ( fényképe foglalja el a főhe­lyet s egyre több kérdésben támaszkodik a párt az alelnök ] véleményére. ❖ KI MEGY PÁRISBA? — Egyelőre ez a legizgatóbb kérdés. Párisban, december 16.-án, a NATO-ban tömörült nyugati szövetségesek kor­mányfői tartanak döntő fon- . tosságu tárgyalásokat a nyu­gat politikájáról és védelmé- : ről. Eisenhower elnök megbete­gedésekor közölte az amerikai kormány, hogy Nixon alelnök képviseli Amerikát a párisi megbeszéléseken. Újabban azonban olyan híreket is ter­jesztenek, hogy Eisenhower elnök mégis elmegy Párisba. .Komolyan gondolkodó ember ezt a hirt> nem veheti közöm­bösen. A nagybeteg Elnök repülőgépre ültetése és a pá­risi megerőltető munka csak­nem egyértelmű lenne egy gyilkossági kísérlettel. Eisen­hower részvétele amúgy sem használna senkinek, mert mindenki tisztában van vele, hogy csak ideig-óráig marad­hat meg hivatalában s igy Nixon részvétele politikai szempontból is fontosabb len­ne. AZ AMERIKAI MÜBOLY­GÓ ügyében minden pillanat­ban várható a szenzációs hir! A floridai kilövő rakéták már a helyszínen vannak s e sorok írásakor , — bármely percben — várható az amerikai mü­­bolygó kilövése. Természetesen siker esetén is kudarcot jelent az amerikai műhold felbocsátása. Mig az oroszok féltonnányi műszerrel telítve lőtték ki a “Sputnik”­­ot, — s ma már nem kételke­dünk bejelentésükben, hogy újabb és nagyobb mübolygók várnak kilövésre készen, — addig Amerika mübolygója csak 6 incs átmérőjű s alig ■ nyom , többet egy vastag : könyvnél. De a sovány ered­■ mény is biztató, mert • ha a mübolygók terén az oroszok i mögött kullogunk is, legalább > látja a szabadvilág s az el- i nyomott országok százmilliós tömegei, hogy eltökéltük az oroszok előnyének behozata­­' lát. ❖ > TELLER FRIGYES pro­­r fesszor nevére minden ma­­, gyárnak büszkén doboghat a - szive. Az Amerikában élő és i dolgozó magyarszármazásu c tudóst, mint az “atombomba A Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottságának ELSZÁMOLÁSA A LORAINI SEGÉLYADOMÁNYOKRÓL A Loraini Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizott­sága, melynek egyik célkitűzése a menekült és az óhazai magyarság támogatása, e cél elérése érdekében gyűjtést rendezett és ebből 1956 decemberéig, — a szabadságharc menekültjeinek ideérkezéséig, — jelentős anyagi alapot épített ki. Most, hogy az újabb segítés szükségessé vált, — a jelentős mértékben bekövetkezett munkanélküliség miatt, — az Egylet vezetősége kívánatosnak látja, hogy a gyűj­tött összeg sorsáról, — a sajtó utján, nyilvánosan is, — elszámoljon. Ezért az Egylet pénztárosa, elnöke és három számvizsgálója által hitelesített elszámolását, — 1957 no­vember 29.-i keltezéssel, — az alábbiakban közöljük: BEVÉTELEK Nyilvános, társadalmi gyűjtés utján összejött___.$ll,325.80 Grove-mozi magyar előadásának jövedelme..........-.„'-$50.75 Methodist Church South Amherst___+..........................$11.31 Lorain Area Brotherhood Amherst.....v.......................$26.75 összes bevétel $11,414.61 KIADÁSOK Karácsonyi ajándékokra kifizetve.................................$705.00 Érkező menekültek fogadási bankettjére...................$126.00 Nt. Tóth Bálint telefonköltsége..........................*...........$27.00 Érkező menekültek autóbusz költsége.......................$865.70 Autó-költség butorgyüjtésnél 2 napra...........................$45.65 Lázár Józsefné 2 havi fizetése................................ $400.00 Az Amerikai Magyar Szövetségnek átutalva...........$3,000.00 Segély, kölcsön és házbérekre kifizetve...*..............$3,525.92 Összes kiadás . $8,695.27 Az eddig visszafizetett kölcsön összege...........$431.00 Készpénz egyenleg bankbetétben...............................$3,150.86 Könyvelési egyenleg .................*----———...............$3,150.34 Elszámolásnál többlet .................................................. 52c. Hoffman József, pénztáros. Szántó József, elnök. Tomka Györgyné Grunda József Najpájer Lajos a számvizsgáló-bizottság tagjai. * * * A fennt közölt elszámolást, — egyleten belül, — már két előző alkalommal megejtették (1956 október és 1957 julius) és a-'Q'.;i^tárkönyvet, valamint a szükséges betege­ket, __ mindkét esetben — teljesen rendben találták. Két menekült magyar család Lorainba érkezett Jugoszláviából Beck Gergely és Lapat Je­nő. Két fiatalember, akik kö­zel egy évi szenvedés, honta­lanság után uj életet és ott­hont találtak maguk és csa­ládjuk számára Lorainban, a 28-ik utca 1504 számú házá­nak emeletén. Mindketten a jugoszláv­­pokolból szabadultak, hogy most a Szent László Egyház támogatásával próbáljanak magyar szívvel és becsülettel élni és szolgálni uj hazájuk­ban. Beck Gergely, — 28 éves, —• a Zala megyei Páka köz­ségből menekült feleségével s akkor 6 hónapos kisleányával ez év február 17.-én. Jugo­szláviai raboskodásuk és nél­külözéseik megviselték a kis családot. A 6 hónapos kis­leány épen úgy babon élt csak, print felnőtt sorstársai. Természetes, hogy megbete­gedett és 8 hétig kórházi ápo­lásra szorult. Ma már egész­séges, 16 hónapos ‘kisasszony’ a kis Andrea és boldogan majszolja az amerikai cso­koládét-Lapat Jenő, — 25 éves, — Hévízről menekült. Felesége s 3 hónapos kis leánykája van. Tehetséges rajzoló. Egy évig sínylődtek Jugoszláviában, amig megnyílt előttük a sza­badság kapuja. Meglátogattuk mind a két családot. Bár bútoruk és fel­szerelésük alig-alig van; há­lásak és boldogok, hogy. al­kalmat nyertek életük újra­kezdésére. Türelmesek, de nem tudják titkolni, mennyire várják, hogy az egy évi kényszer, “pihenő” után megmutathas­sák: tudnak és akarnak dol­gozni s hasznos, becsületes tagjaivá kívánnak lenni Ame­rika magyar társadalmának. Lapunk hasábjain arra kér­jük olvasóinkat , ha valakinek van bármi, — jó állapotban lévő, — nélkülözhető holmija és segíteni kíván a két ro­konszenves családnak, hogy a kezdés nehézségeit sikeresen leküzdhessék, szíveskedj enek az elajándékozni szándékozott tárgyakat a Szt. László Egy­háznál leadni. Bármilyen bútort, de külö­nösen ágyneműt, takarót, fő­zőedényt és kis gyermekeik számára megfelelő holmit kö­szönettel vennének, mert pil­lanatnyilag ezeknek érzik leg­inkább hiányát. Egyben arra kérték la­punkat, hogy köszönetüket tolmácsoljuk ' azoknak a jó­szívű* ismert és ismeretlen adakozóknak, akik eddig már segítségükre voltak szives. adományaikkal uj életük be­indításában. Mi is sok szerencsét és bol­dogságot kívánunk mindkét fiatal párnak uj életükhöz, — Amerikában. atyját” emlegeti az amerikai sajtó és véleményét kormány­körök és a sajtó egyaránt, mértékadónak ismerik el. Teller Frigyes nem igyeke­zett tömjénezni az amerikaia­kat. Komoly tudóshoz illően, a tényekkel számol. Nyíltan ki is jelentette, hogy a szov­jet előnye tiz éven belül alig hozható be és akkor is csak úgy, ha “a football játékosok helyett a tudományos pályára készülők és a tudósok lesznek Amerika kedvencei és sztár­jai!” MIÉRT NEM ZSAROL, VAGY TÁMAD A SZOVJET, — vetik fel sokán a kérdést a szovjet előnyök ismereté­ben. Erre általában az a vá­lasz, hogy Amerika, szövetsé­gesei révén repülőterek gyű­rűjével veszi körül a Szovjet­uniót, s az amerikai gépeli atombombával • elsöpörhetnék Oroszország fontos területeit, Ezenkívül az 1,500 mérföldre kilőhető amerikai rakéták is elérhetnék a külföldi támasz­pontokról a fontos szovjet te­rületeket. Amerikának ez az előnye azonban, —- sajnos, — csal ideiglenesnek látszik. Egyre több szövetséges irtózik at tói a gondolattél, hogy orszá ga területén ilyen rakéta állomások legyenek. A leg' többjük retteg a szovjet meg torlástól. Norvégia és Dáni; máris kereken megtiltott; Amerikának, hogy országa te rületén állomásozó haderőin! ilyen rakétákat kapjanak Anglia is bejelentette, hog; Amerika nem használha atombombát az angol repülő terekről felszálló gépein, csal az angol kormány előzete engedélyével. Ez pedig az jelenti, hogy Amerika, - szovjet támadás esetén, - nem használhatja azonm megtorló fegyvereit. E tények világosan mutat ják, hogy a párisi NATO tái gyalásokon milyen akadályok kai kell az amerikai delegá­ciónak megküzdenie.S igy azt is megérthetjük, hogy Ame­rika kétségbeesetten keresi az északafrikai arab államok to­vábbi barátságát, hiszen ott van Amerika több modern és hatalmas repülőtere, s való­színűleg rakétaállomása is. Jávor Pál visszatér Magyarországra Amerikai sajtójelentések < Jávor Pál, a magyar színját­szás egyik volt csillagának visszatérését j elentik. Jávor Pál 1944’után hagy­ta el feleségével Magyar­­országot. Amerikában nem tudott magáratalálni. Filmnél, színháznál, vagy az úgy ne­vezett show- business-ben — nyelvi nehézségei miatt, — nem tudott érvényesülni. Mindennel próbálkozott, — eredménytelenül. Érvényesü­lési lehetőségét erősen csök­kentette szem-betegsége is. Úgy látszik cserbenhagyta akaratereje, idegei, vagy rá­döbbent, hogy ebben az or­szágban nem érvényesülnek adottságai és nem lehet több, mint bárki más, — egy hon­talan. Nem tudhatni, mi indította kétségbeesett elhatározására; letűnt életének hiánya, hiva­tásának szeretete, vagy talán valami egyéb. Elindult vissza az “arany­kalitkába”, ahol megtörik az emberek lelkét, büszkeségét, önbecsülését. Oda, ahol csak dicsérni, tömjénezni lehet, vagy — elbukni! Ahol vissza­kapja autóját, villáját, köny­­nyü életét. Mindent! S mind­ezért nem kell csak — ha­zudni! Ha tud! De, vájjon tud-e majd bé­kében élni — Jávor Pállal? Jávor Pál elindult vissza — örökre! HALÁLOZÁS Bara József (406 Lodi St., Elyria) no­vember 28.-án, — hosszú szenvedés után, 76 éves ko­rában, — otthonában meg­halt. Magyarországon született a Bihar megyei Nagyiétán 1881 augusztus 28.-án és 50 éve lakott Elyriában. 1910-től 19'36-ig a “Bara Meat Mar­ket” nevű üzlet tulajdonosa volt (124. Woodford Ave., Elyria) .Később hentes lett a Fisher Bros. Food-vállalatnak a Loop-nál levő loraini üzle­tében, — megbetegedéséig. Tagja volt az Amerikai Magyar Református Egyesü­letnek. Gyászolja özvegye, Etel; négy fia: István (Penfield), Aladár (Elyria), János (Ely­ria) és Richard Californiá­­ban, ahol az Egyesült Álla­mok tengerészetónek hadna­gya; leánya Etel (Cleveland) és tiz unokája. Temetése a Bittner-Decarlo temetkezési intézetből szom­baton 10:30-kor volt — Főt. Petrick István gyászszertar­tásával, — a Ridgehill Memo­rial Park temetőben. és Neal (Lorain). Édesanyja, Szabados Fe^encné (Lorain) : fivére, János (Elyria); nővé­rei: Etel és Julia (Lorain) és -nyolc unokája. Temetése a Mathews te­metkezési intézetből- szerdán d. u. 1:30-kor, egyháza temp­lomából pedig 2 órakor volt, — Nt. Tóth Bálint gyász­­szertartásával, — a Ridgehill Memorial Park temetőben. Urbán Jánosné (3018 Vine Ave.) 78 éves korában, november 30.-án reggel, — hat heti betegség Után, — otthonában meghalt. Az elhunyt 50 éve jött Lo­rainba Stratfordból (Conn.). Élelmiszer üzletük volt 1918 óta a Vine Ave.-n. Gyászolja férje, öt leánya, nővére, tizenöt unokája és négy dédunokája. Temetése a Dovin temet­kezési intézetből kedden reg­gel 8:30-kor, a iSzt. László templomból pedig 9 órakor volt, — Főt. Demkó Zoltán plébános gyászszertartásával, — a Calvary temetőben. Szabados Ferenc (1964 E. 33 St.,) december 1.-én, — 7 hónapi betegség után, 58 éves korában, — a Szt. József kórházban meg­halt. Magyarországon, a Szabolcs megyei Tiszadob-on született. A National Tube alkalmazott­ja volt 30 év óta. Két és fél éve vonult nyugdíjba. Felesé­gével együtt vezették “Buda­pest Restaurant” nevű üzle­tüket a Broadway-n. Tagja volt a Magyar Re­­■formátus Egyháznak és a Verhovay Egyletnek. Gyászolja özvegye, Erzsé­bet; négy fia: Ferenc (Am­herst), Raymond, — aki, mint az Egyesült Államok légi­erejének kapitánya Tu cson­kán (Arizona) szolgál, LeRoy Silcock Ferencné (1874 E, 33) magyarországi születésű asszony, hat hónapi betegség után, a Szt. József kórházban meghalt. 1904-ben jött Amerikába, később visszatért Magyaror­szágra. 1920-ban ismét Ame­rikába jött. Évekig városunk­ban lakott, majd New York­ba költözött. A múlt október­ben jött ismét Lorainba. Tagja volt a Szt. László romai katholikus egyházköz­ségnek. Gyászolja nagynénje, Bőgi Mária (Lorain) és Califomiá­­ban lakó unokája, úgyszintén Büki Józsefné (Lorain) uno­katestvére és családja. Temetése csütörtökön volt a Szt. László templomban tar­tott szertartás keretében, Do­­vala Emil temetkezési inté­zete rendezésében. A gyász­­szertartást Főt. Demkó Zol­tán plébános végezte. A Cal­vary temetőben helyezték nyugalomra.

Next

/
Thumbnails
Contents