Lorain és Vidéke, 1957 (44. évfolyam, 7-51. szám)

1957-02-15 / 7. szám

HALÁLOZÁSOK Szakái Mihályt ma, február 14- én reggel 9 évi súlyos betegség után éle­tének 78-iik, amerikai tartóz­kodásának 56-ik évében az Ur szenvedéseitől megváltotta. Szakái Mihály 1901-ben jött feleségével — aki már 24 éve meghalt — Abauj- Torna megyéből Amerikába. Temetése szombaton, február 16-án reggel fél 9 órakor a Reidy-Seanlan temetkezési in­tézetből lesz, a Szent László rom. kath. templomból pedig 9 órakor. A temetési szertar­tást Fr. Demkó Zoltán végzi a Calvaria temetőben. A meg­boldogult már hosszú évek ó­­ta leányánál, Kerekes András­­nénál lakott, aki gondosan á­­polta a 9 éve ágyban fekvő beteget. Az elhunytat 5 fia, 2 leánya, 7 unokája és 2 déd­unokája gyászolja. Özv. Nagy Sámuelné aki Elyriaban Vulcan St. 534 alatt lakott, leánya Kun Bertalanná amhersti házában február 13-án reggel, 83 éves korában meghalt. Nagy Sámuelné Magyaror­szágon született és 40 évvel ezelőtt jött Elyriaba. Férje 1948-ban halt meg. Az elhunyt tagja volt az elyriai Magyar Ref. Egyház­nak és egyháza nőiegyletének. Végtisztességét a Bittner- DeCarlo temetkezési intézet rendezi és a gyász-szertar­tást Nt. Novák Lajos lelkész tartja pénteken délután fél 2 órakor. Az elhunytat hét fia, két leánya, tizenöt unokája és két dédunokája gyászolja. Tetemét a Ridgehill Memo­rial Park temetőben helyezik nyugalomra. Jacob Harryné a Berger és Jacobs áruház társtulaj donosának felesége február 6.-án 63 éves korá­ban meghalt. Magyarországon született és 1906Jban jött Amerikába. Tagja volt az izraelita hitköz­ségnek. A Dovala intézet ren­dezésében temették a Salem temetőben Samuel Mayer rabbi szertartásával. Gyászolja férje, fia Dr. Jacobs Manuel, három testvé­re .és egy unokája. Csizmadia Mihály szombaton, február 9-én hosszú betegség után 82 éves korában meghalt a Lorain­­megyei Aggmenházban. Zem­plén megyében született Szől­­:1 őskén s Lorainban töltötte életének jó részét. Ezelőtt mintegy tiz évvel vonult be az öregek otthonába. Három nevelt gyereke gyászolja. Te­metése kedden délután volt a Dovala-intézetben tartott szer tartás után az Elmwood te­metőben. A szertartást Nt. Tóth Bálint végezte. Bogárdy Ferencné (211 Erie st. South Am­herst) vasárnap reggel, 62 fi­ves korában — váratlan, rö­vid betegség után — az am­hersti kórházban meghalt. A délvidéken született, tag­ja volt a Nativity egyháznak s elnöke és alapitója egyháza Oltár és Rózsafüzér társasá­gának. Gyászolja négy leánya és három fia, egy nővére, három fivére és kilenc unokája. Az Emmerich-intézet ren­dezésében szerdán délelőtt te­mették egyháza templomából. Főt. Dietz Frederick plébános gyász-szertartásával. Az am­hersti St. Joseph temetőben helyezték örök nyugalomra. VOLUME 44. ÉVFOLYAM—No. 7 Szám LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1957. FEBRUÁR 15 A HÉT ESEMENYEI IZRAEL ellen gazdasági és egyéb megtorlásokat követel nek az ázsiai és afrikai orszá­gok az Egyesült Nemzetek­ben, mert Izrael nem hajlan­dó engedelmeskedni a világ­­szövetség felhívásának, s nem üríti ki a gazai sávot bizo­nyos garanciák nélkül. Amikor Izrael angol-franci a biztatásra megszállta az egyiptomi Sinai félszigetet, ezt főként azért tette, mert szerinte Egyiptom állandóan betörésekkel fenyegette hatá­rait, s a szomszédos öbölben lehetetlenné tette a szabad közlekedést az izraeli hajók számára. Amikor a fegyver­­szünet után kiürítette a meg­szállt területek nagy részét, akkor ott hagyta csapatait a határmenti egyiptomi Gaza-i területen. Bejelentette Izrael, hogy ezt a területet csak úgy üríti ki, ha előbb kezességet kap arra, hogy az egyiptomi betörések megszűnnek és a hajózás szabadságát sem há borgatja a szomszédos Egyip­tom. Bár Izrael ezt a garanciát nem kapta meg az Egyesült Nemzetek mégis kötelezte csa patai visszavonására. Ezt Iz­rael megtagadta. A megtor­lások ügyét az afrikai és á­­zsiai országok sürgették ere lyesen, de az Egyesült Nemze tek főtitkára javaslataiban i­­lyen megtorlásokra nem lát lehetőséget. Nincs kizárva, hogy a fő­titkár és egyes nagyhatalmak attól tartanak, hogy csúnya szépséghiba lenne a világszö­vetség arcán, ha a kis zsidó államot megtorlásokkal kény­­szeritenék térdre és ugyanak­kor az UNO ra fütyülő gyil­kos oroszokat és a magyar kommunistákat nem sújtot­ták megtorlásokkal a magyar szabadságharc idején. EISENHOWER ELNÖK a napokban bejelentette, hogy Amerika erkölcsi kötelességé­nek tekinti, hogy az Egyesült Nemzetek által elhatározandó megtorlásokban — mint tagál lám — részt vegyen. Ez ellen a republikánus párt jobbszárnya Knowland szenátorral az élen szót emelt és követeli, hogy az Egyesült Államok maradjon ki minden esetleges megtorló intézke­désekből. ❖ ELNÖKÜNK egyébként le­­vélileg is arra kérte a zsidó miniszterelnököt, hogy vonja vissza csapatait egyiptomi területről. A válaszban azon­ban Izrael felsorolta az eddigi egyiptomi támadásokat és hangsúlyozta, hogy amig ga­ranciát nem kap ezek meg szüntére, nincs módjában az elnök kérését teljesíteni. SZAUDI ARÁBIA királya súlyos Ígéreteket hagyott A- merikában és súlyos milliókat vitt magával, mikor elutazott hivatalos amerikai látogatá­sáról. Továbbra is bérbeadta Amerikának a homokbirodal­mában lévő amerikai katonai támaszpontot, s az olaj szer­ződések megújítása ellen sem emel kifogást. Sőt megelége­déssel nyilatkozott a kormány uj középkeleti politikájáról is. ❖ ANGLIÁBAN méltatlan hallgatás fogadta azt az ame­rikai sajtó jelentést, hogy Er­zsébet királynő és férje, Fü­­löp herceg házassága hajótö­rést szenvedett. Az amerikai hírek szerint Fülöp herceg­nek nőügye lenne. Bár a ki­rályi udvar mérgesen és szo­katlan hirtelenséggel cáfolta a hírt, tagadhatatlan, hogy Fülöp herceg négy hónapja nem látta feleségét Most ér­kezik vissza világkörüli útjá­ról és az angolok, hogy elejét vegyék minden további plety­kának, Erzsébet királynőt ér­kező férje elé küldik, Portu­­gáliába.Sőt egy második mé­zes hetet is rendeznek a kirá­lyi párnak egy kis portugál kastélyban. Arról azonban nem szól a fáma, hogy a mé­zesheteket államérdekből ren­dezik-e, vagy pedig megkér­dezték az érkező F ü 1 ö p ö t, hogy ő is helyesli-e a terve­ket. Bár a királyi családban az asszony, a királynő az első személy, a mézcsheteknek ar­zénban a férj is főszereplője, így érdekes lenne tudni az ő véleményét is. ❖ NYUGATNÉMETORSZÁG parlamenti e úgy határozott, hogy Berlinbe teszi át az or­szág székhelyét és ezzel is hangsúlyozza, hogy Németor­szág osztatlan és az egész Németországnak Berlin a fő­városa. Amióta Berlint körülzárta a kommunista - Keletnémetor­szág, azóta a nyugatnémet kormány székhelye Bonn vá­rosa volt. A nyugatnémet tervet a kommunisták dühös -mü-fel­­háborodással fogadták és ráz­zák az öklüket, hogy kegyet­len bosszút állnak, ha a nyu­gatnémetek Berlinbe teszik át székhelyüket. Beavatottak szerint a ke­letnémetek kijelentése mö­gött uj ostfomzárral való fe­nyegetés húzódik meg. ❖ MEGHALT amerika egyik leghíresebb atom-tudósa, a magyar származású Neuman professzor. Az elhunyt tu­dósnak oroszlánrésze volt az atomkutatás számtani és e­­gyéb elméleti részében. ❖ KÍNAI VÖRÖSÖK olyan hireszteléseket térj esztenek, hogy a nemzeti Kina vezéré­nek, Csank-Kaj-Sek tábor­nagynak moszkvai nevelésű fia, — atyja háta mögött — tárgyalt a kínai kommunis­tákkal. E híresztelések sze­rint megegyeztek a vörösök Csank-Kaj—Sek fiával, hogy a nemzetiek kezén lévő For­­moza szigete bizonyos önálló­ságot kap a vörös Kina fenn­hatósága alatt. A híresztelé­sek alaptalanoknak látszanak. Maga Csank-Kaj-Sek még ed­dig nem mondott le arról, hogy a kínai anyaországot Formozáról szabadítja fel a kommunizmus alól. MEGHÍVÓ! A Szent László Egyház ke­belében működő Holy Name Society (Szent Név Férfiegy­let) vasárnap, február 17-én este 8 órai kezdettel a Szent László iskola nagytermében nagy FARSANGI BÁLT rendez, melyre Lorain és kör­nyéke magyarságát szeretet­tel meghívja a rendezőség. Belépőjegy ára személyen­­kint $1. A tánczenét Kulcsár János és zenekara szolgáltatja. Kuhn Lajos vigalmi bizott­sági elnök vezetése alatt a rendező bizottság minden elő­készületet megtett, hogy a bál — minden résztvevő leg­teljesebb megelégedésére — a lehető legnagyobb sikerrel folyjon le. Kiváló frissítőkről- és kitűnő harapnivalókról is gondoskodott a RENDEZŐSÉG. BROTHERHOOD WEEK—A TESTVÉRISÉG HETE Az amerikai keresztény és zsidó szervezetek közös ren­dezésében — mint évek óta mindig — az idén is megtart­ják a Brotherhood Week-et, a Testvériség Hetet. Ezt a he­tet — mint neve is mutatja — annak a magasztos gon­dolatnak szentelik, hogy bár az emberek között vannak faji, nemzetiségi és vallási különbségek, mégis egy Atyá­nak vagyunk gyermekei és mint ilyenek —_ testvérek. E gondolatnak a terjesztésére országszerte olyan vallási és társadalmi megmozdulások lesznek, amelyeken igyeksze­nek az ember és ember között emelt válas^Xöi^T.'l ledönteni és a testvéri szeretetet és együttműködést növelni és biztosítani. A testvériség hete február 17-én kezdődik és 24.-én zá­rul. A már közel 25 év óta megünnepelt testvériség he­tet az , idén is neves ameri­kaiak, . köztük maga Eisen­hower elnök is, igyekszenek részvételükkel és támogatá­sukkal az emberek közötti testvéri érzés napjaivá tenni. Mint Amerika legtöbb vá­rosában, Lorainban is ünne­peljük a testvériség hetet. A helybeli zsidó hitközség ne­ves keresztény közéleti fér­fiak bevonásával rendez ün­nepi istentiszteletet és foga­dást. Ezt a hagyományos lo­­raini testvéri összejövetelt minden évsn városunk vezető személyei teszik megjelené­sükkel és részvételükkel ben­sőségessé és széppé. Meghalt Dr. Jászi Oszkár Dr. Jászi Oszkár egyetemi tanár, a politikai tudományok professzora, Oberlinben 1957 február 13-án, 81 éves korá­ban * elhunyt. Dr. Jászi Oszkár, — mint menekült — 1919-ben hagyta el Magyarországot, ahol Ká­rolyi Mihály kormányának tagja, volt, mint kisebbségi (nemzetiségi) miniszter. Dr. Jászi Oszkár 1875 már­cius 2-án született és 1896- ban fogadták a filozófia dok­torává a budapesti egyete­men. A budapesti és kolozs­vári egyetemeken tanított és 1931-ben amerikai állampol­gár. Az oberlini egyetemen 1925-től 1942-ig — nyugalom­­havonulásáig tanított és 1935- től a politikai tudományi fa­kultás vezetője lett. Az egyik müve: “A béke kérdése: a há­ború okai és elkerülésének le­hetősége”, az első az Egye­sült Államokban, melyet ta­nítottak. Mikor visszavonult, oberli­ni barátai Jászi-alapitványt létesítettek, melynek kitűzött célja minden évben 1—2 ki­váló előadót meghivni az oberlini egyetemre. 1955-ben születésnap j ára pedig a München-ben megje­lenő “Látóhatár” cimü ma­gyar politikai és irodalmi szemle az akkor megjelenő számát neki szentelte. 1963-ban Oberlinben disz­­doktorrá avatták. Az elhunytat felesége és két fia gyászolja. Holttestét elhamvasztják. Emlékének tiszteletére az egyetemi kápolnában valószí­nűleg február 23-án lesz gyász-szertartás. Eisenhower közvetlen munkatársa beszél Lorainban febr. 18-án A lorain megyei republi­kánus párt február 18.-án a Clearview iskolában tartja idei t Lincoln-napi vacsoráját, amelyre városunkba érkezik Kelvin McKann, Eisenhower elnök adminisztrátiv ügyei­nek a vezetője. A vacsora este fél 7-kor kezdődik és ar­ra szép közönséget vár a máris szorgalmasan dolgozó republikánus rendező bizott­ság. McKann, aki a Defiance kollégiumnak is elnöke, hábo­rús szolgálata után Washing­tonban dolgozott mint Eisen­hower egyik közvetlen mun­katársa. Amikor Eisenhower az európai szövetséges csapa­tok főparancsnoka lett, Mc­Kann is elkísérte Francia országba mint polgári szakér­tő. Eisenhowerrel együtt tért vissza Amerikába s azóta is különböző magas állásokat tölt be az elnök környezeté­ben. A sikeresnek ígérkező va­csorára a jegyeket a loraini és az elyriai fiatal republiká­nus klubok tagjai árulják. A Serény Márthák kártya party-t rendeznek Február 17-én, vasárnap es­te 8 órai kezdettel kártya partyt rendeznek a Serény Márthák körének tagjai, a Ref. Teremben. Lesznek kü­lönféle társasjátékok úgy, hogy mindenki megtalálhatja a kedvelt szórakozását. Fi­nom süteményekkel és friss kávéval vendégelik majd meg a jelen levőket. Értékes dija­kat is osztanak ki a szeren­csés játékosok között. — A rendezőség mindenkit szíve­sen lát. VASÁRNAP EBÉD LESZ ELYRIA­BAN A MAGYAR KATHOLIKUS SEGÉLYALAP JAVÁRA Az elyriai Szent Szív ma­gyar r. katholikus hitközség, amelynek szépen működő se­gélyalapja tekintélyes számú menekültet hozatott máris E- lyriába, vasárnap délután 1-6 óra között csirkepaprikás e­­bédet rendez a segélyakció ja­vára. A rendezőbizottság élén Halász Miklós segélybizottsá­gi elnök és Tóth János titkár áll. Az ebédet Lakatos József hires szakács-müvészünk ké­szíti, aki a loraini vacsorát is főzte, melyet az Ifjúsági Ott­honban a segélyalap javára rendeztek.A hitközség termé­ben — 162 Irondale Ave. — lesz a pompás csirkeebéd, a­­melyre a nemes célra való te­kintettel a rendezőség meg­hívja és várja a magyarságot., A pompás ebéd ára $3.50. A magunk részéről is csak a legnagyobb elismeréssel em fékezhetünk meg az elyriaiak sikeres magyarmentő munká­járól. Reméljük, Rogy mint az Lorainban is volt, ez az elyri­ai ebéd is nem csak erkölcsi, de szép anyagi sikert is hoz. Ezen a helyen is kérjük a magyarságot, hogy felekezeti különbség nélkül álljon e ne­mes ügy mellé és legyen ott minél nagyobb számban az e­­lyriai magyar katholikusok ebéd j én. Délután 1-6 óra között bár­mikor mehetnek a vendégek. Állandóan friss és minden i­­gényt kielégítő pompás csir­kepecsenye és egyébb jó falat várja az érkezőket. A MAGYAR FORRADALOM VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE (Szabad Európa A Berlinben megjelenő Der Monat c. tekintélyes né­met folyóirat januári számá­ban Richard Löwenthal hír­neves publicista “Nincs visz­­szaut” cimü cikkében a ma­gyar és lengyel események világtörténelmi jelentőségét méltatja. “A történelem for­dulópontján állunk, — írja cikke kezdetén. Lengyelor­szág és-Magyarország népei oly csapásokat mértek a Szov­jet birodalom hatalmára és ideológiájára, amelyekből az a régi alapon nem képes felé­pülni. Ez a totalitárius kor­szak végének a kezdete — legalábbis Európa számára. Magyarországon először dön­tötte meg a modern totalitá­rius rezsimet saját népe há­ború nélkül.Lengyelországban a népnek épugy sikerült az a példátlan teljesitmény, hogy az uralkodó kizárólagosságot élvező pártra alulról jövő nyo mással uj vezetést kényszerit­­semak és ezáltal jellegét alap­vetően megváltoztassák. Ezek az eredmények már mint tisz­tán nemzeti események is korszakalkotóak. Ezek csak a sztálinizmus szétbomlási vál­sága révén váltak lehetséges­sé és ezek jelölik meg a pon­tot, amelybe ezek a szovjet imperializmusnak és nemzet­közi pártapparátusnak dön­tő válságába kapcsolódnak.” Sajtószolgálata) Emellett nem játszik sze­repet, hogy vájjon a tömeges szovjet katonai erő bevetésé­nek sikerül-e még egyszer Magyarországon külsőleg helyreállítani egy “kommu­nista rezsimet...és hogy váj­jon az oroszok megkisérelik-e hasonló eszközökkel megtör­ni Lengyelország független­ségéi Mert ezektől eltekintve, két dolog biztos máris: Elő­ször a varsói paktum katonai szövetségi rendszere halálos sebet kapott; miután a ma­gyar hadsereg átállt a felke­lők oldalára és a lengyel had­sereg késznek mutatkozott egy szovjet beavatkozás elleni ellenállásra, a Kreml nem szá­míthat tovább eddigi csatlós hadseregei lojalitására...Má­sodszor: Hruscsovnak u. n. neo-leninista kísérlete.. .mind­össze kétévi időtartam után teljes csőddel végződött...Az “áruló” Titonak rehabilitálása és Sztálin bűneinek leleplezé­se a szovjet vezetés tekinté­lyét a kommunista világmoz­galomban és főleg a csatlósok pártj aiban súlyosan megren­dítette, nemzetközi küzdelmet idézett fel a “sztálinisták” és “antiszitalinisták” között, meg könnyítette a lengyel és ma­gyar változásokat és még Ju­goszláviát sem nyerte vissza a Szovjet-blokkba.” Tömegesen menekülnek Jugoszláviába a magyarok (Szabad Európa Az újvidéki rádió szerint újabban naponta több száz magyar menekült érkezik Ju­goszláviába, főleg Magyaror­szág déli részéről. A jugo­szláv hatóságok készséggel se­gítenék őket, hogy tovább me­hessenek nyugatra, de ez 1- rányban hivatalos intézkedé­sek még nem történtek, az Ausztriában levő 70.000 ma­gyar elszállítása lévén a leg­fontosabb probléma. A genfi Vörös Kereszt öt vagon .hasz­nált ruhaneműt küldött Jugo­szláviába a magyar menekül­tek részére. Jelenleg csaknem 9000 magyar menekült van már Jugoszláviában. A Jugoszláviába irányuló tömeges menekülések fő oka, hogy az ausztriai határon na­gyon megszigorodott az elle­nőrzés, sokszor kíméletlenül lelövik a szerencsétlen mene-Sajtószolgálata) külteket, sőt a napokban a kommunista határrendőrség még osztrák területre is be­hatolt és lövöldözéssel kény­­szeritett visszatérésre egy már osztrák területre jutott csoportot. Emiatt az osztrák kormány erélyes tiltakozást is jelentett be a budapesti kormánynál, amivel az édes­keveset törődik. Mindenesetre jellemző, hogy még Tito országát is inkább választják a magya­rok, mint Kádár sztálinista vonalon mozgó uj terroru­ralmát. Pedig Jugoszláviában sem rózsás a helyzet. De on­nan mégis remény van to­vább jutni a szabad világba... Az Ausztriában megjelent budapesti delegáció, miután látta a menekültek abszolút ellenséges magatartását, dol­­gavégezetlenül visszatért Bu­dapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents