Lorain és Vidéke, 1952 (39. évfolyam, 50-52. szám)

1952-12-19 / 50. szám

1952. DECEMBER 19 LORAIN ÉS VIDÉKÉ—LORAIN & VICINITY 7 OLDAL A csonka pákász Bizony ez régi történet. Ak­kor még nem szegezték há­romlábú nézőkéiket a mérnö­kök hol a falu tornyának, hol a munkácsi várhegynek s nem ásatták azokat a hosszu­­hosszu csatornákat, amelyek nyílegyenesen vezetik le a Szernya láp vizét a Tiszába. Végeláthatatlan nádrengeteg volt a Szernye láp, pákászok, csikászok éltető eleme, vizi­­madarak millióinak, a breke­gő békák milliárdjainak há­borítatlan birodalma. A nád­utcákon, békalencsés tisztá­sokon keskeny lélekvesztőjti­két tologató varsarakó páká­­szokon kívül évtizedek alatc sem fordult meg bftnne ide­gen. Mert hát nagy bánatnak vagy bűnnek kellett a lelkén lenni annak, aki nekivágott a susogó nád e roppant bi­rodalmának. Mert- valóságos birodalom volt, mely Csap fe­lett kezdődött, hol az Abogya és Csaroda akkor még ezer­nyi erecskén át kereste az-------. HOMOKY ;------­utat, hogy a Latorcába ömöl­jön, nyúlványai pedig egyik oldalon Ungvár, másikon pe­dig Beregszász alá terpesz­kedtek. Csak nehéz időkben, török, tatárdulás, labancj á­­rás idején népesedett be a láp, mikor a környező falvak népe meglátva a szomszéd fa­lu füstjét, összekapkodta kis motyóját és behúzódott a láp valamelyik, csak a környéken lakók által ismert hozzáfér­hetetlen szigetére, mentve életét, az asszonynép becsü­letét. Megtörtént, hogy a gyermek, kivel anyja mint öl­beli csecsszopóval menekült egy ilyen szigetre,—bajuszos férfikorban került ki onnan. Annyiidőbe került, mig elvo­nultak a vészes felhők, s bi­zony felverte a gyom a le­égett falvak üszkös küszöbe­it. Ez a magyarázata annak, amin a régészek annyit tör­ték a fejüket, mikor a geőczi határban, hol egy emberöltő előtt még feneketlen mocsár volt, Mátyás király tallérjait, Endre király dénárjait for­gatja ki a szántóvető gazda ekéje a turfás, zsombékos földből. Nem is olyan régen, pár évtizede annak, hogy a láp még menedéket adott há­rom vármegye futóbetyárjai­nak, kiket ha a Tekintetes Ungvármegye akart kapi­­cányba szedni, vagy Szabolcs vármegyében a Recsky csend­biztos pandúrjai szorongattak —ide vették be magukat, mig a Tekintetes Vánnegyéknek nagyobb gondjuk nem akadt, vagy a csendbiztost elő nem vette a podegrája és a téli disznótorozást, kényelmesebb­nek nem találta á betyárül­dözésnél. Ezernyi titokról suttogott a nádos—de nem árulta el azo­kat, akiknek menedéket adott. Sok-sok időnek kellett eltel­nie, mig egy-egy titkát szél­nek bocsájtóttá. Akkor sem idegennek, a régi csikász­­pásztornép ivadékai, a Szer­nye melléki félmegyenagysá­­gu legelőkön legelő nyájak pásztorai beszéltek róla. ősz­­becsavarodott gulyások, kik még az én gyermekkoromban varkocsbafonva viselték a ha­jukat, — beszélnek, mesélget­­nek a csillagfényes éjszaká­kon pislogó, pásztortüzek mellett. Szűkszavú, kevésbe­­szédü emberek, kik talán csak akkor beszélnek, ha a nem közszájra való régi története­ket kell megörökíteni, tovább adni az uj genrációnak. Ezek­től hallottam az alábbi törté­netet. Nem nekem mesélték— egymásnak, a fiataloknak mondották el. Az én kérdé­seimre — például, hogy mi történt a két cseh finánccal, kik a tarisznya dohánnyal megfogták az eszenyi száma­dógulyást és egy hétre rá mindketten nyomtalanul el­tűntek — szótlanuL néztek a tiizbe. Ennek a történetét ta­lán csak az én ükunokám fog­ja meghallani, valamelyik La­torcamenti pásztor tűznél megpihenve az est kacsahuzás után. De a félkezü pákász alakja úgy élt az öreg gulyás meséjében, hogy szinte vár­tam, mikor bukkan fel a La­torcán terpeszkedő ködből. Az én történetem akkor kezdődik, mikor még Zi'inyi Ilona a munkácsi várban ne­­velgette ölből alig lekerült fiacskáit, a két Rákóczyt, Györgyöt és Ferencet. Thö­köly hajdúiról már csak a fo­nóban mesélgettek a bóloga­tó öregek villogó szemű legé­nyeknek, kik bizony néha be­lepróbálgattak egy-egy a hiú­ból előkotort görbe csákányba valami töröttt kapanyelet és próbálgatták a fogását. Kas­sán, Eperjesen Básta laban­cai nyomorgatták a népet és az országúton vándorló ma­gyarnak azért lett könnyes a szeme, ha a szél koromsz' mecskét fújt beléje — mert tudta, felperzselt falvak, föl­dig égett udvarházak romjai­ból hordja szét a szél a ma­gyarok szenvedését, fájdal­mát a világ minden tája felé. A Szernyeláp szélén elterü­lő falucskában sok vihart lá­tott nyárfák közül kandikált ki a Becsky kúria. Nádfede­­les, fehérremeszelt, oszlopos­­tomácu épület, melyet akkor még nem nevezett a falusi hivalkodás “kastélynak.” Itt élt tisztes, magános özvegyi sorban Becskyné, Korán el­halt férjének minden gondját átvéve gazdálkodott, asszonyi kitartással pótolva a hiányzó erős kezeket. Itt nevelgette egyetlen fiacskáját Imre “ur­­fit,” ki ekkor már a magyar Heidelbergben, Patakon szív­ta magába a nagytiszteletü professzorok által mért tudo­mányt. Nyáron, szünidő alatt otthon segített anyjának a gazdálkodásban, vasárnapon­KIVÁNJUK ÖNRE ÉS SZERETTEIRE A KARÁCSONYI SZENT IDŐ MINDEN ÁLDÁSÁT. THE LORAIN BANKING CO. 600 Broadway Phone 602 Karácsony öröme legyen és maradjon mindnyájunkkal. ként pedig beült az egyetlen fatörzsből kivájt csónakba, a miiyen minden kert alján ki volt kötve az odáig kinyúló Szernye partján. Ilyenkor sű­rűn lehetett hallani puskája durrogását a nádrengetegből és estére vadkacsával, libával megrakott csónakkal tért ha­za. Megtörtént egyszer, hogy Imre urfi vasárnap este nem tért haza a vadászkirándulás­ból. Nagy volt a rémület az udvarban, egész éjszaka égett a hatalmas máglya a láp szé­lén, mutatva az utat hazafelé. Hajnaltól kezdve pedig min­den nádast járó ember az ur­­fit kereste. Nyilvánvaló volt, hogy tulevezett az általa is­mert területen és eltévedt. Haza. is tért másnap délután. Balázs, a pákász vezette ha­za, ki előtt ki is nyílott az özvegy kamarája, magtára, s olyan teherrel indult haza náderdőbeli otthonába, hogy alig egy ujnyira állott ki a vízből ütött-kopott csónakja. Furcsa ember volt ez a Ba­lázs. Valami 10-15 éve buk­kant fel először a nádból. Az óta is csak ritkán látták, mi­kor csónakját kikötve bebal­lagott a faluba, a kis szatócs üzletbe. Bevásárolt sót, do­hányt, a cigánykovácsnál hor got és szigonyvasat. Vidra­bőrrel, kövér potykával vagy füzér kárásszal fizetett min denütt, szóba nem állt senki­vel, eloldotta a Libarévben a nagy fűzfa alá kötött csónak­ját és visszatért birodalmába, hol állítólag messze bent, csak általa ismert szigeten volt a kunyhója. Azt beszé­lik, módos gazdaember volt valahol Ugornyán. Felesége korán elhalt, özvegyen hagy ta alig hogy járni kezdő le­ánykájával. Uj asszonyt ho­zott, hiszen anya nélkül hogy nő fel a gyermek. Az uj asz­­szony azonban feldúlta a ház békéjét. Hangos perpatvar hallatszott naponta az eddig csendes udvarból. A kis Er­­zsókon pedig meglátszott, hogy kétszeresen árva az, a kinek mostohája van. Az adó­ság nőtt, a ház tája romlott, égett, ha nem is látszott a füstje. Egyszer ezután egy a utcára kihallatszó perpatvar után eltűnt Balázs kislányá­val együtt. Sohasem hallottak róla Ugornyán többet—ugyan (Folytatódik a 8-ik oldalon) Mindenkinek örömet és boldogságot kívánunk e szent karácsony ünnepén Vidám és békés karácsonyi / ünnepet kívánunk Lorain és könyéke összmagyarságának! CSIK’S DAIRY COMPANY 2321 East 29th Street Phone 73-838 VIDÁM KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK AZ ÖSSZMAGY ARSÁGNAK! S0VA IMRE MAGYAR VIRÁGKERTÉSZ 1480 N. Ridge Road Phone: 41-251 TOMKA GYÖRGY ÉS NEJE INGATLANFORGALMI IRODA \ ÉS BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKSÉG \ 1627 ,E. 31 St. Phone: '72-761 \ SZERETET TELJES ÉS BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET kíván A RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET TISZTIKARA ÉS IGAZGATÓSÁGA minden magyar testvérnek Ez intézmény egyik szerves része az amerikai­magyar életnek. Testvériségü életbiztosítással fog­lalkozunk, szolgálatainkat felajánljuk mindenkinek. Ez az intézmény állami felügyelet alatt működik, szilárd vagyonnal rendelkezik. Hatvannégy éves tiszta múlt áll a háta mögött. Minden magyar bi­zalommal lehet iránta. Osztályaink vannak minden magyar kolóniában. Érdeklődőknek szívesen adunk felvilágosítást. RÁKÓCZI AID ASSOCIATION 624 Bostwick Avenue Bridgeport 5, Conn. KARÁCSONY ÜNNEPE ÖRÖMÖKKEL MEGRAKVA KOPOGTASSON MINDNYÁJUK AJTAJÁN. G. D. TRIMMER JEWELER 444 Broadway Lorain, O. Legyen ez a karácsony mindnyájunk számára a legboldogabb. Ezt kívánja az Ön mindennapi szerény szolgája THE LORAIN TELEPHONE COMPANY 203 9th Street Lorain, O. Nagyon kellemes KARÁCSONYI és zavartalan BOLDOG ÚJÉVI ünnepeket kívánunk mindenkinek! MICHAELS STUDIO AND CAMERA CENTER A MAGYARSÁG KEDVELT FÉNYKÉPÉSZE 657 Broadway Phone 67-681

Next

/
Thumbnails
Contents