Levéltári Szemle, 72. (2022)

Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - HÍREK - Jonica Xénia: Bemutatkozik az alakulóban lévő Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár

93

2022/1. ▪

93

–

98.

Jonica Xénia

Bemutatkozik az alakulóban lévő Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár

Bevezető – provinciatörténet

A Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány múltja a 13. századig nyúlik vissza, lévén a Magyar Királyság területén létező nyolc őrség egyike.1

A kezdeti lendület számos kolostor alapítását eredményezte,2

a reformáció viharos évei következ

tében azonban majdnem megszűnt az erdélyi ferences jelenlét. Csak néhány csíksomlyói laikus testvér és szerzetes pap őrállása eredményeképpen maradhatott folyamatos a ferencesek közel nyolcszáz éves működése Erdély földjén. A rekatolizáció folyamatának elindulásával a korábban elhagyott kolostorok lassan újra benépesültek, sőt újabb templomok, kolostorok épültek a jövő pasztorációja érdekében. Mivel az erdélyi ferences őrség a 18. század végére már minimum tizenkét helyen jelen volt, melyből hat kolostori (jellegű) jelenlét volt, ezért a milánói nagykáptalan 1729. június 12-én kelt határozata azt provinciai rangra emelte, P. Csató Eleket nevezve ki első tartományfőnökének.

3

Az 1750–1850 közötti időszakra virágzó korszakként tekinthetünk, amelyet nagyszámú kolostor (újra)alapítása jellemez. Idővel azonban a korszak liberális eszméi e rendtartomány kolostorait is elérték, sőt, egyre inkább éreztetni kezdték hatásukat. Erre válaszul egy következetes belső rendi reform ment végbe, P. Csiszér Elek, P. László Polikárp és P. Dávid Antal ferences atyák elkötelezett és kitartó munkájának köszönhetően.

4 A 20. századra megújuló Stefanita Rendtartomány a második virágkorát kezdte élni: a testvérek mindennapjait plébániák vezetése, templomok fenntartása és iskolai tanítás töltötte ki. De ezeken túl a ferences pasztoráció része volt az egyház és társadalom iránti hűséges odaadás megnyilvánulása a népmissziók, valamint a nyomdai szolgálat terén, amelyekben erdélyi jelenlétük pótolhatatlan.

A 20. századi politikai változások – világháborúk, Trianon, első illetve második bécsi döntések – által bekövetkező határváltozások, és azok következményei a ferencesek addig berendezett, jól működő mindennapjait sem kímélték. A külső körülményekből adódó nehézségek a Román Kommunista Párt 1946-os hatalomra jutásával egyre fokozódtak, hiszen a kolostorok fokozatos kisajátításával, az intézmények államosításával, valamint a rendtagok – koholt vádak alapján történő – elítélésével szembeni fellépés nem 1 György József, A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kolozsvár 1930. 62–77. 2 Sarány István, Erdélyi Fioretti – Ferencesek kényszerlakhelyen. Csíkszereda 2010. 11–12.

3 Boros Fortunát, Az erdélyi ferencrendiek: Kolozsvár 1927. 126.

4 Erdélyi Ferences Rendtartomány: http://www.ofm.ro/

. (A letöltés ideje: 2021. február 12.)

HÍREK