Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Sipos András: Ember Győző terminológiai lexikona és a levéltári terminológia mai problémái
44 Levéltári Szemle 72. évf . 44 Levéltári Szemle 72. évf . nálva, az iratok fizikai szétválogatása és összerendezése helyett csak a nyilvántartásban alakítja ki az ideális levéltári rendet. 60 A fenti szemlélet ugyanakkor a begyökeresedett metodikának ellentmondó volta miatt komoly ellenállásba is ütközik. Ember Győző lexikonában a Rendezés fejezetben, mint „Bär-féle elv” jelenik meg ehhez hasonlítható elgondolás, amely szerint a „rendezést a segédletkészítés helyettesíti, teszi feleslegessé”, de azzal a határozott megjegyzéssel, hogy levéltári anyag esetében „csak mint ideiglenes rendszerezési elv fogadható el. Végleges rend kialakítására a Bär-féle elv nem alkalmas.” (12-68) Ennél már a Holland Kézikönyv felfogása is rugalmasabb volt, amelynek szerzői 120 évvel ezelőtt sem tartották feltétlenül szükségesnek a levéltári rend fizikailag történő kialakítását, sőt leszögezték: „Egy fond tárolása teljesen független a fond rendezésétől és leltározásától.”61 Azaz a levéltári rendnek nem a raktárban (vagy napjainkban elektroni kus tároló rendszerben), hanem a leltárban, illetve mai terminológia szerint a leírásban kell kialakulnia. Összegzés Ember Győző terminológiai lexikona a maga korában egyedülálló egyéni teljesítmény volt, nagyszabású kísérlet a levéltári tevékenység egészének és minden részelemének koherens fogalmi megragadására. Fogalom-meghatározásai ugyanakkor nem nyitottak a digitális kor új szükségletei és lehetőségei felé – ez a jellegzetessége más terminológiai összeállításokkal összevetve is szembetűnő. A számítógép megjelenéséről lényegében annyiban vesz tudomást, hogy a Segédletkészítés fejezetbe beiktatja a „gépi adatfeldolgozás” (14-8), „elektronikus adatfeldolgozás” (14-9) címszavakat, és ismer „géppel olvasható iratot” is (2-46), ezt azonban alapvetően a hagyományos irat analógiájára képzeli el, amely attól csak hordozóját, rögzítési és olvasási technikáját tekintve különbözik. A levéltári információ természetének lényegi megváltozása nem sejlett fel előtte. Számot vetett ugyanakkor munkájának szükségszerű elavulásával. A terminológiák „tárgyuk sokoldalúsága következtében gyorsabban és nagyobb arányokban válnak meghaladottá, mint más tudományos alkotások. [...] A fogalmak tisztázása a tudományos fejlődés egyik legfontosabb motorja, motorra akkor is szükség van, ha alkatrészeit, vagy akár az egészet időnként ki kell cserélni.” – írta a Lexikon Archivwesen der DDR című említett műről készült, tudomásunk szerint meg nem jelent recenziójában.62 Sajnálatos módon azonban a lexikon megjelenésével megszűnt a terminológiai problémákkal való érdemi foglalkozás a hazai levéltárügyben. Ember Győző terminológiája úgy kanonizálódott részlegesen – hiszen fogalmai szelektíven mentek át a közhasználatba –, hogy a rendszerével és az általa inspirált munkamódszerekkel való kritikai szembesülés a mai napig várat magára. 60 A Magyar Nemzeti Levéltár és Budapest Főváros Levéltára által használt scopeArchiv nyilvántartó rendszer már lehetővé teszi a levéltári és raktári rend teljes különválasztását. Kohút–Laczlavik, 2019. 47–49. 61 Muller–Feith–Fruin, 2019: 187. 62 MNL OL P 2903. 119. doboz Sipos András
