Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - HÍREK - Huszár Renáta: Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesületének XIII. Tudományos Őszi Táboráról [Pécs, 2022. szeptember 15-17.]
87 2022/4. ▪ 87 – 89. folyamok után öt főt felvenni. Az új képzési rendben így kissé távolabb került egymástól az alap- és mesterszak, a történész hallgatók közül még mindig kevesen választják a levéltári mesterszakot, amit azonban idén külsős és már dolgozó jelentkezőkkel, magas létszámmal sikerült elindítani. A rendezvény második napjának délelőttje a helyi közgyűjtemények látogatásával telt. A szakmai program keretében először a Pécsi Egyházmegyei Levéltárral ismerkedtünk meg. Az intézményben Damásdi Zoltán fogadott minket és mutatta be a levéltárnak helyet adó épületet. A látogatás során megtekintettük a káptalani levéltárat és a legértékesebb iratokat bemutató kiállítást. Ezt követően a Főegyházmegyei Könyvtárban folytattuk a napot, ahol megismertük a könyvtár történetét. A korábban kedvezőtlen körülmények között tárolt gyűjtemény 2018-ban költözhetett be új, felújított épületébe. A helyiségeket végigjárva bepillantást nyertünk abba a folyamatba, amely során megszervezték az épület berendezését, a muzeális értékű szekrények elhelyezését, a gyűjtemény szállítását és máig zajló aprólékos feldolgozását. A látogatás végén megtekinthettük a könyvtár legértékesebb kincseit is. A délután folyamán megkezdődtek a levéltári válsághelyzetekkel foglalkozó előadások. Orosz Katalin Budapest Főváros Levéltárának (BFL) munkatársa két előadással indította a délutánt. Először Levéltári stratégiák és kockázatelemzés cím mel beszélt a Kanadában kidolgozott kockázatelemzési módszerről, a tíz kockázati tényezőről és az ezek felmérésére szolgáló szisztematikus módszerekről . Kiemelte a megelőzés szere pét és azon tudás elsajátításának fontosságát, amely lehetővé teszi a problémák mielőbbi felismerését. Második előadásában a biokodikológiával ismertette meg a részvevőket. Ezen tudományág a pergamen alapú dokumentumok vizsgálatát jelenti fehérje- vagy DNS vizsgálatokkal, amelyek segítségével leszámolhatunk olyan tévhitekkel, minthogy kisebb kódexekhez mókusbőrt használtak. Az utolsó állományvédelmi témájú előadást P. Holl Adrien (BFL) tartotta, aki a V4-es vészhelyzeti protokoll létrehozásáról beszélt. Ennek során négy ország munkatársaival dolgoztak együtt, szakszótárat, számos útmutatót, valamint esettanulmányt készítettek, amelyek a BFL honlapján keresztül a nagyközönség számára is elérhetőek. Az előadás végén a BFL főosztályvezetője kiemelte a katasztrófa- és intézkedési tervek fontosságát, és a vészhelyzetek kapcsán felmerülő megoldandó feladatokat. A délután második felében Szatmáry Judit, a Ráday Levéltár munkatársa számolt be a levéltárat ért 2019-es katasztrófáról. A tűz a levéltári szobákat közvetlenül nem érintette, a legnagyobb kárt, a füst mellett, az oltáshoz használt víz okozta. Az előadó kiemelte a nem megfelelő körülményeket, amely a legtöbb kisebb levéltárat jellemzik, és még veszélyeztetettebbé teszi az anyagokat katasztrófahelyzetekben, továbbá hangsúlyozta a gyors reagálás fontosságát, valamint a Budapest Főváros Levéltára által nyújtott azonnali segítség jelentőségét. A következő előadó, Vajda Tamás, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetséget képviselte rendezvényünkön az egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának vezetőjeként. Előadásából megtudhattuk, hogy az egyetemi levéltárakban is számos állományvédelmi vészhelyzet alakul ki, legtöbbször az irattárak elhanyagolása és a rossz HÍREK
