Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Szántó László - Farkas Péter: Ötvöskónyiból Kaposvárra. Interjú dr. Szántó Lászlóval
71 2022/4. ▪ 69 – 73. 71 a vezető testületei jegyzőkönyvei napirendjegyzékének elkészítése alapján digitalizálták az 1956–1990. évi jegyzőkönyvek anyagát a Hungaricana és az Országos Levéltár programja során 2006–2007-ben. A Somogy Megyei Levéltárban 1993 és 1994 folyamán osztályvezetőként dolgoztam, majd 1994 és 2005 között igazgatóhelyettesként vettem részt az intézmény munkájának irányításában. A korábbiakhoz képest nagyobb felelősség és adminisztratív terhek mellett is kedvemet leltem ebben a pozícióban is. Az 1990. szeptember 1-jével kezdődő, 2007. december 31.-ig tartó munkaviszonyra a Somogy Megyei Levéltárban mind a mai napig szívesen emlékezem vissza. 2008. január 1. napjától kezdve nyugdíjas vagyok, de a közvetlen kapcsolatot a levéltárral nem vesztettem el, elsősorban kutatási céllal gyakran látogatom az intézményt, egészen napjainkig bezárólag. FP: Milyen céllal jött létre és milyen munkamódszerekkel dolgozott a Munkásmozgalmi Kutatócsoport Kaposváron? SZL: A Párttörténeti Intézet programjához kapcsolódva jött létre a Kutatócsoport Kaposváron is. A csoportnak én voltam a titkára. A Párttörténeti Intézet célja egy új munkásmozgalomtörténeti lexikon létrehozása volt, az új vezetői körre is kiterjesztve. A módszerünk elsősorban a Párttörténeti Intézetben történő levéltári kutatása volt, illetve a megyei pártanyagok is fontos részét képezték a kutatómunkánknak . Tanárok, a hon ismereti mozgalom tagjai és a megyei levéltár munkatársai segítették a kutatást. A rendszerváltással azonban ez a projekt félbeszakadt és a Somogy Megyei Levéltár keretein belül sem folytatódott az ez irányú gyűjtést. Néhány elkészült interjú, illetve egyéb tematikus iratgyűjtés jelenleg is gazdagítja a megyei levéltár pártarchívumát. Egyébiránt bennem sem merült fel ennek a tevékenységnek a folytatása a rendszerváltást követően, amúgy is legalább 10 év kellett volna ahhoz megyei szinten is, hogy a tervezett munka igazán révbe tudjon érni. FP: Milyen irányú történeti kutatásokat végzett a Somogy Megyei Levéltárban? SZL: Mind az MSZMP Somogy Megyei Archívumában, mind pedig a későbbiekben a Somogy Megyei Levéltárban a referensei feladataim ellátása mellett nagyon szívesen végeztem történeti tárgyú kutatásokat. Leginkább Somogy megye történetéhez kapcsolódó, 19–20. századi, elsősorban politikatörténeti kutatásokat és írása im döntő többsége is ezekben a témakörökben jelent meg. Az általam legfontosabbnak tartott publikációim a Somogy Megye Múltjából címmel kiadott levéltári évkönyvben jelentek meg, ahol először a dualizmuskori, majd az 1945. és 1947. évi nemzet/országgyűlési választások történetét dolgoztam fel. Nagy örömmel vettem részt az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek feltárásában, erre 1991-től adódott lehetőség. Nemsokára, 1995-ben megjelentettem a Somogy Megyei Levéltár 1956-os anyagából egy dokumentumkötetet, amely Az 1956-os forradalom Somogyban cím et viselte. Ennek a kötetnek a létrejöttében nagy segítséget nyújtottak a megye akkor még élő 1956-os elítéltjei, mint például a csurgói Kovács Andor vagy a Svájcban élő Poldesz Albert. Nagy Imre miniszterelnök befejezetlen önéletírásának kiadásához – amely Viharos emberöltő címmel jelent meg a Nagy Imre Alapítvány gondozásában 2002-ben – a jegyzeteket és az utószót írtam . A 2006-ban Snagovi jegyzetek címmel megjelent Nagy Imre snagovi fogságban írott feljegyzéseiből össze állított forráskötet szerkesztési munkáiban is örömmel vettem részt. Mindkét említett Interjú dr. Szántó Lászlóval
