Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Bíró Éva: A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára. Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében
52 Levéltári Szemle 72. évf . döttek országszerte, Kecskemét azonban fenn tudta tartani iskoláját, sőt fejlesztette is. Erre alapozva 1828-ban az egyházközség felajánlotta, hogy vállalná a Dunamelléki Egyházkerület számára egy kerületi főiskola felállítását. Ezt örömmel fogadták, így 1830-ra el is készült erre a célra az Ókollégium épülete, s bár közben Nagykőrös is hasonló igénnyel lépett fel,30 Kecskeméten 1831 és 1836 között négy tanszéket hoztak létre, így kiépült a gimnáziumi képzésen túl a bölcsészeti, jogi és teológiai képzés is.31 Ezekben az években a Kecskeméti Református Kollégium a debreceni, a sárospataki és a pápai kollégiumokhoz hasonló rangra emelkedett. 1850-ben az osztrák tanügyi reform, az Organisationsentwurf hatására a gimnázium önálló intézménnyé, s hatosztályosból nyolcosztályossá vált. A rendelet előírásainak teljesítése súlyos anyagi terheket jelentett, így egy időre, az 1854/55-ös és az 1855/56-os tanévre algimnáziummá alakult, majd 1856/57-től újra nagygimnáziumként működött. Közben a teológiai képzés 1860-ra fokozatosan megszűnt az 1855-ben Pesten meginduló lelkészképzés miatt, a jogi képzést pedig már 1849 óta szüneteltetni voltak kénytelenek, de 1860-ban újraindították. A Dunamelléki Református Egyházkerület ugyanis úgy határozott, hogy főiskoláját három helyen működteti, a teológiai képzés Pesten, a jogi Kecskeméten, a tanítóképzés pedig Nagykőrösön folyt tovább. A jogi képzés – a város, az egyházközség és az egyházkerület összefogásával – egészen 1949-ig működött (az 1948-as államosítás után még egy évig állami intézményként fennállt, majd megszűnt). 32 Az államosítás következtében 1948-ban az egyházi iskoláknak be kellett zárniuk, a rendszerváltás után azonban fokozatosan újraindulhatott Kecskeméten is a református oktatás, 1990-től a gimnáziumban, 1994-től az általános iskolában, sőt 2007-től református óvoda is működik. Az 1998/99-es tanévtől néhány évre a jogi képzés ismét Kecskemétre került, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem közös képzéseként. Ma Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karaként működik. A jogakadémiai iratok az államosításkor a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba kerültek, ahonnan 2022 szeptemberében kerültek vissza levéltárunkba. Nagyon komoly iskolai élet nyomait látjuk tehát, s Kecskemét a környékbeli, sőt távolabbi vidékekről is idevonzotta a tanulni vágyókat, akik hozták magukkal korábbi iskolai bizonyítványaikat – a levéltárban ezek is fennmaradtak. A beiratkozási anyakönyvek számos, a családtörténet-kutatók számára érdekes adatot tartalmaznak, a diákok pályamunkáit, dolgozatait, önképzőköri, egyleti tevékenységük dokumentumait. A nyomtatott iskolai évkönyvek szinte teljes sorozata megvan (fiúgimnázium: 1856/57–1944/45, leánygimnázium: 1927/28–1946/47, tanítónőképző: 1918/19–1946/47, jogakadémia: 1862/63–1946/47). 30 A Nagykőrössel az iskoláért folytatott küzdelem dokumentumai is megtalálhatók levéltárunkban, többek között Fördős Lajos kecskeméti lelkész iratai, aki rengeteget fáradozott a teológiai képzés Kecskeméten való megtartásáért az 1860-as években. 31 Kováts, 1932: 25–27. 32 Szabados, 2000: 96. Bíró Éva
