Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Bíró Éva: A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára. Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében
48 Levéltári Szemle 72. évf . A főbíró, Kecskeméti Végh Mihály személye azért is érdekes, mert őt tartják a 16. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotása, a Kodály által megzenésített 55. zsoltárparafrázis (Psalmus Hungaricus) szerzőjének9 , a fenti kecskeméti egyezséglevél körüli vitákat és háborúságokat pedig a költemény megszületési körülményeivel azonosítják. 10 A történészek, irodalomtörténészek legtöbbje valószínűnek tartja, hogy szerzője azonos azzal a kecskeméti Mihály diákkal, aki 1521-ben a krakkói egyetemen tanult. Az egyezséglevél keletkezésének évét, 1564-t tekintjük tehát a kecskeméti református egyház megalakulása, egyházzá szerveződése időpontjának,11 hiszen ekkor kezdődött meg az egyházközség önálló működése, teljes elkülönülése a katolikus gyülekezettől. Református kőtemplom építése a hódoltságban 1680–1683 között Török kori leveleink Az 1564-es egyezség értelmében 1568-ra felépült fatemplomot száztíz évig használhatták a kecskeméti reformátusok, ez azonban 1678-ban egy tűzvész során a katolikus kőtemplommal együtt a lángok martalékává vált.12 Fennmaradt s levéltárunkban megtalálható Lenti Pap János és Kölkedi János kecskeméti lelkészek beszámolója és segélykérő levele a parókiát és az iskolát is felemésztő tűzvészről még annak évéből, 1678-ból (1. kép). Koháry István, a város katolikus földesura a tűzvész után „–a helybéli katolikus esküdtek közbenjárására! – szorgalmazta, hogy a két felekezet ingatlanjait tekintve is teljesen különüljön el úgy, hogy a reformátusok a város központjában ugyanakkora területet kap janak templomuk, iskolájuk számára, mint amekkorán a katolikusok rendezkedtek be. Ezen túlmenően a szétválást az is könnyítette, hogy a ferencesek igen komoly összeggel, 2000 ezüsttallérral támogatták az újonnan épült templomukat körülvevő kőfal építését.” 13 Ezzel a 2000 ezüsttallérral váltották meg a katolikusok a Koháry István előtt kötött megegyezés szerint a református fatemplom helyét és az új templomot körülvevő kerítés felépítésének rájuk eső felét.14 A szétköltözést és a további békességet újabb egyezségek ben erősítették meg, mind a protestáns Wesselényi Pál, mind a katolikus Koháry István földesurak előtt. Mindkét egyezség eredeti példányát szintén levéltárunk őrzi, előbbi 1679. június 1-jei, utóbbi 1680. december 9-ei keltezésű. és a lutheri reformáció hívei példamutató, békés egyezségre jutni. Ennek igazi értékét azonban az adta meg, hogy ez a megállapodás nem maradt kérészéletű. Pedig a rendkívül zaklatott katonai-politikai viszonyok, a visszatérő gazdasági nehézségek még az azonos vallású közösségeken belül is számottevő súrlódásokat, sőt ellentéteket gerjesztettek.” Iványosi-Szabó, 2022: 649. 9 Iványosi-Szabó, 2022: 658–659. 10 Marton, 1905: 204–205. 11 Azzal a kiegészítéssel, hogy a helvét irány melletti elköteleződés valószínűleg a II. Helvét Hitvallást elfogadó 1567-es debreceni zsinat utánra tehető. Székely, 2022: 69. 12 1678. október 17-én érte a várost a tűzvész, amely elpusztította a fatemplomot, a lelkészlakásokat és az iskolát is, s megrongálta a katolikusok kőtemplomát. Oka valószínűleg gyújtogatás volt. Tollas, 1958: 8. 13 Iványosi-Szabó, 2022: 649. 14 Tollas, 1958. 13. Bíró Éva
