Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Bíró Éva: A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára. Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében
46 Levéltári Szemle 72. évf . ■ Folyóiratunk időről időre közöl gyűjteménybemutatásokat, levéltári bemutatkozásokat olyan intézmények esetében, amelyek történetében a közelmúltban változások történtek, újjáalakultak, vagy éppen nemrégiben kapták meg hivatalosan a levéltári minősítést. Ezúttal a Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára bemutatkozóját olvashatják, amely nagyon régóta működik egyházközségi levéltárként, 2014 óta pedig mint nyilvános magánlevéltár fogadja a kutatókat. Bíró Éva A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében A Kecskeméti Református Egyházközség, a hozzá szorosan kapcsolódó iskolájával, könyvtárával, levéltárával a Duna–Tisza közi egykori hódoltsági mezővárosok küzdelmes sorsát hordozza történetében. A három részre szakadt ország török fennhatóság alá került területein az egyház számára is máshogy alakult az élet a többi országrészhez képest. A levéltárunkban található iratok közül néhányat kiemelve, s azokhoz kapcsolódva szeretném felvázolni e történetet. A reformáció kezdetei Kecskeméten Johannes Agricola verse 1563-ból és az 1564-es egyezséglevél A reformáció Kecskeméten az 1540-es években kezdett teret hódítani. Erről a korszakról azonban, részben a gyakori és pusztító háborúk, részben a várost többször is sújtó nagy tűzvészek következtében már a 19. századra is alig maradt fenn forrás.1 Hasonló képpen nem ismeretes – elpusztult vagy lappang – annak az 1563-ból származó nyomtatványnak az eredetije is, amely az első ismert beszámoló Kecskemét reformációjáról, s amelynek tartalmát csak másolat alapján ismerjük. Ezek szerint az 1560-as évek elején egy, a wittenbergi egyetemen tanuló kecskeméti diák, Johannes Agricola búcsúverset írt hazatérni készülő, szintén kecskeméti diáktársának, Cyka Benedeknek,2 s ebben tudósít a reformációt Kecskeméten terjeszteni kezdő három kecskeméti polgár küzdelméről, 3 1 Székely, 2022: 41. 2 A kecskeméti diákok külföldi egyetemjárása egyébként már korábban, a 15–16. században is rendszeres volt. Iványosi-Szabó, 2022: 652. 3 Johannes Agricola verse és Cyka Benedek arra adott válasza még abban az évben nyomtatásban megjelent, ennek egy példánya a brassói Honterus Gimnáziumba került, ahol másolat készült róla. A Honterus Gimnáziumot 1948-ban könyvtárával együtt államosították, ezután a nyomtatványnak nyoma veszett. Székely, 2022: 43. A vers tartalmát részletesen lásd: Marton, 1915: 201–206. LEVÉLTÁR│ TÖRTÉNET
