Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - Nagy Attila: Tervezési irányelvek és kreatív megoldások. Könyvborító-tervezés a Magyar Nemzeti Levéltárban
42 Levéltári Szemle 72. évf. 42 Több mint három évtizedes múltra tekint vissza az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (illetve jogelődje, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár) évkönyve, a Zounuk. Külső borítóinak változásai jól szemléltetik a grafikai trendek évtizedeken átívelő alakulását, valamint a helyi hagyományok továbbélését. A borítók kezdetben puhakötésben, egyszínű (fekete, illetve sötétzöld), alul és felül vékony fehér vízszintes léniával tagolt layouttal jelentek meg, aszimmetrikus elrendezésben. A címsor és a sorozatszám hosszú évekig a talpas Tiffany betűcsalád dőlt, extra vastagított változatával szerepelt, ezt a 20. évfolyamtól (2005) a kalligrafikusabb vonalvezetésű Ariston betűtí pus szintén dőlt, extra vastag változata váltotta fel. 2003 után jelent meg a keménytáblás kivitelezés, ekkortól a címoldalon szabadabb, egyedibb megoldások tapasztalhatók: jellemzően egy-egy fénykép vagy címerkép, váltakozó háttér- és betűszínekkel, középre rendezve. Az évkönyv borító-evolúciójának következő állomása a 33. évfolyam, ahol az új MNL-arculat szürkéskék árnyalata lett a külső borító alapszíne (ekkor jelent meg először a tagintézményi logó is a hátoldalon), a 34. és a 35. évfolyam esetében pedig új felfogású, egyedi képösszeállítások kaptak helyet. Ekkortól célként fogalmazódott meg, hogy a kötetben szereplő, szerteágazó témákban írt tanulmányok képanyaga átfogóbb módon jelenjen meg a külső borítón is, amennyiben ez lehetséges. Alapelv maradt az évfolyamonként eltérő alapszín, valamint a tipográfia és a layout változatlansága. (10. és 11. kép ld. melléklet.) 2021-ben jelent meg az MNL kiadásában Hende Fanni Politikai reprezentáció a ma gyar országgyűléseken 1687 és 1765 között című kötete, amelynek keménytáblás borítója a tervezői szándék szerint az MNL-arculat közvetítésének letisztult példája. Az arculati elemek közül itt (a hátoldali MNL-logón túl) gyakorlatilag csak a tipográfia jelenik meg: a címsor Trajan, a szerző neve keskenyített Helvetica Neue betűtípussal szedett, a cím oldal hátterének teljes felületét esetünkben egy festmény (Franz Messmer/Wenzel Pohl: Mária Terézia köszöntése a királyság határánál, Bécsi Magyar Nagykövetség) képe tölti ki. A címsorok betűinek eleganciája jól harmonizál a választott festmény témájával és stílusával, a hátoldal és a gerinc bordó alapszínével szintén a királyi, arisztokratikus összbenyomást erősíti. (12. kép ld. melléklet.) Katalógusok, képes albumok A Magyar Nemzeti Levéltár elmúlt évtizedében új műfajként jelentkeztek a szélesebb kultúrafogyasztó közönség számára készült nagyszabású kiállítások katalógusai. A tárlatok design-ját hűen követő, reprezentatív, igényes kiadású kötetek esetében látványosan tetten érhető az intézményi arculati elemek következetes használata, a kiadványok ugyanakkor önálló brandet is közvetítenek. Az MNL Országos Levéltárában elsőként a Nyomot hagytak – Évszázadok, személyiségek, aláírások című kiállítás nyílt meg 2016-ban, amelynek színválasztásában az akkor hatályban lévő intézményi arculat (Archívum arculati rendszer) elegáns, bordó-arany színpárosítása dominál. A kétnyelvű katalógus tipográfiai rendszere már jelentősen eltér az intézményi arculatétól, a főcímsorok betűtípusaként itt jelenik meg először a talpas Trajan betűtípus, amelynek jelleg Nagy Attila
