Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - Nagy Attila: Tervezési irányelvek és kreatív megoldások. Könyvborító-tervezés a Magyar Nemzeti Levéltárban
40 Levéltári Szemle 72. évf. 40 A Helvetica Neue font keskenyített változata talpatlan (sans serif) betűkészlet, amely kisebb és közepes terjedelmű szövegek, bekezdések, felsorolások, fülszövegek, levelek szedésére alkalmazandó, gyakran az elsődleges Trajan Pro kiegészítéseként. A Garamond klasszikus talpas (serif) betűtípus, nagyobb terjedelmű törzsszövegek (könyvek kenyérszövege, hosszabb dokumentumok) esetén használandó. Természetesen bizonyos felületeken kellő mérlegelés után más fontkészletek is használhatók, ez különösen igaz a könyvborítókra, hiszen itt műfaji és tematikus sokféleséggel van dolgunk. A tipográfiai tervezés során is érdemes figyelembe venni, hogy az adott kötet milyen célcsoport számára készül, elvárás-e a például a kereskedelmi értelemben vett piacképesség és az ezzel járó értékesítési szempontok, vagy várhatóan a szűkebb tudományos-szakmai olvasóközönség számára készül a kiadvány. Tanulmánykötetek, monográfiák Az 1923-ban alapított Levéltári Közlemények a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levél tárának folyóirata. A legrégebbi levéltári szakkiadványként megkülönböztetett figyelem illeti meg a külcsín tekintetében is, az MNL kiadványainak „zászlóshajójaként” a borítókat tekintve az intézmény arculatának első számú közvetítője. A tervezés során célként fogalmazódott meg, hogy a jelenlegi MNL-arculat formavilága, színhasználati és tipográfiai rendszere a maga teljességében, letisztult módon jelenjen meg. A tipográfiai hierarchia a főcímsoroknál használt talpas Trajan Pro és az évfolyamszámnál alkalmazott Helvetica Neue betűtípus keskenyített és vékonyított változatán alapul, klasszikus középre rendezéssel, a „Levéltári Közlemények” sor alatt vékony vízszintes léniával tagolva. A címoldalon alul az intézményi logó elsődleges, színes változata kapott helyet, amelynek viharkék alapszíne mind a betűk, mind a körbefutó szegély esetében visszaköszön. A borító alaptónusa törtfehér, amelyen halvány áttűnéssel egy iratfotó textúrájáról készített közeli fényképrészlet kapott helyet (minden évfolyamnál más fotó). (4. kép ld. melléklet.) Nagy Attila 3. Az arculati fontok karakterkészletei
