Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - Nagy Attila: Tervezési irányelvek és kreatív megoldások. Könyvborító-tervezés a Magyar Nemzeti Levéltárban
38 Levéltári Szemle 72. évf. 38 különböző betűtípus használata javasolt, ennél több fontkészlet1 az esetek többségében diszharmóniát és zajos összképet eredményez. Hasonló okból kerülendő az eltúlzott mértékű speciális effektusok, filterek (pl. vetett árnyék, külső ragyogás, domborítás) használata. A borító layoutok2 tervezése során érdemes alkalmazni az aranymetszés szabályrendszerét. Ez a természetben és a képzőművészetben megjelenő geometriai arányosság természetes egyensúlyt teremt a szimmetria és az aszimmetria között, a néző a látványt befogadva harmóniát érzékel. MNL-arculat és branding Arculat alatt az intézmény azonosítására szolgáló külső jegyek komplex rendszerét, egységes és tudatosan kialakított megjelenést értünk, amely az egyértelmű beazonosítást, a márkaépítést és a kommunikációt segíti. Tágabb értelemben ide soroljuk mindazokat az intézményfilozófiai, munkakultúrát tükröző és egyéb státuszközvetítő összetevőket, amelyeket egy szervezet kommunikációja során önmagáról közölni kíván. Szűkebb értelemben e fogalom a nem vizuális (pl. mottó, szlogen) és vizuális (design) jegyeknek a rendszerét jelenti. A Magyar Nemzeti Levéltár 2019-ben megfogalmazott arculati alapvetései (MNL Arculati kézikönyv 1.0) a tervezői szándék szerint egyszerre közvetítik az ország legnagyobb és legrégebbi közgyűjteményét megillető státuszt, és a 21. századi, modern szolgáltató intézmény imázsát. (Az arculati kézikönyv mnl_arcu lati_kezikonyv_2019.pdf néven az MNL Gyűjtőportál belső Intranet oldalán érhető el.) Az arculat korszerű, könnyen befogadható, mégsem tartalmaz formabontó megoldásokat, szellemiségében konzervatív. A választott forma- és színvilág több jelentésrétegen keresztül fejezi ki az intézmény tevékenységi körét, ennek elsődleges eszköze a választott tipográfia, a színhasználat és jelképrendszer. Az arculatnak a legkülönfélébb felhasználási felületek, ügyviteli iratok, kiadványok, reprezentációs termékek, valamint egyéb online és digitális felületek esetében is működőképesnek kell lennie, törekedve a konzekvens, egységes megjelenésre, ugyanakkor szabad teret hagyva az autonóm, kreatív megoldásoknak. Kiemelt cél, hogy az önálló entitásként csupán egy évtizede létező MNL fogalma a köztudatban is megerősödjön. Ez a folyamat a branding, amelynek éppúgy része az online térben való jelenlét, mint a nyomtatásban megjelenő kiadványok. Az arculat központi eleme a logó. A logó figurális része (logomark) az „mnl” betűsort és egy fekvő, lapfüles irattartó mappa szimbólumát egyesíti, amelyet a „Magyar Nemzeti Levéltár” felirat (logotype) egészít ki. A lapfül melletti döntött vonások – ezek a nemzeti trikolór színeit viselik – további lapfülek, amelyek a mappában sorba rendezett iratokra, közös kulturális örökségünkre utalnak. A logó horizontális és vertikális változatban is használható, a logomark és a logotype elválaszthatatlan egységet képez, utóbbi egyetlen 1 A számítógépes környezetben használt font szó a francia fonte szóból ered, amelynek jelentése „olvadt”, és a hajdani nyomdászok ólomból öntött betűsorozatára utal. Ma a font egy adott betűtípust jelent. 2 Layout (angol): szedési vázlat; segítségével közlik a szedővel, kiadványszerkesztővel a leendő nyomtatásra szánt nyomóforma kívánt beosztását (vázlat, makett, beosztási terv), tágabb értelemben elrendezési, felosztási vázlat. Nagy Attila
