Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - Herédi Attila: Gondolatok a Tervtárban. Az Építési Ügyosztályok Tervtára Budapest Főváros Levéltárában
14 Levéltári Szemle 72. évf . Nagyon sok építész, művészettörténész a munkája részeként dolgozza fel adott épületek terveit. A tervezőirodák, építési vállalatok, hatóságok munkatársai egyes épületek átépítése, felújítása, esetleg lebontása miatt érdeklődnek a tervek iránt, a hivatásos kutatók pedig publikációkhoz, tudományos vagy művészeti projektekhez gyűjtik az adatokat, illusztrációkat. E kutatók jellemzően egyszerre több tervcsomagot is kikérnek, amelyek általában a város különböző részein álló épületekhez tartoznak – ahogy éppen az adott megkeresések, feladatok érkeznek hozzájuk. Számukra többnyire nem okoz gondot a helyrajzi számok kikeresése, és persze jól eligazodnak a műszaki iratokban, kevésbé tartanak igényt szakmai segítségre. Hasonlóan sokan vannak, akik nem főállásúként, de ugyancsak rendszeresen, többékevésbé hozzáértő módon kutatják az iratokat: egyetemista szakdolgozók, helytörténészek, Ők többnyire szintén minden látogatásukkor igénylik az alkalmanként maximálisan kikérhető öt darab helyrajzi számot, de ezek általában egymással valamilyen összefüggésben vannak: vagy egy környéken találhatóak, vagy egy személyhez (általában építészhez) kapcsolhatók. Ide sorolhatók az ügyvédek, sőt igazságügyi szakértők is, akik a hivatali eljárásokkal, az iratok várható tartalmával nagyjából tisztában vannak, de olykor szükségük van szakmai segítségre. Kisebb, de szintén állandó kutatói csoport az „egyszeri” kutató, aki a lakóhelyéről kíván többet megtudni, több iratfajtát, fondot átnéz, de érdeklődésük ritkán terjed tovább az adott épületen túl. Ők a Tervtár anyagain kívül az épület egykori lakóival kapcsolatosan anyakönyveket, illetve lakónyilvántartásokat, vagy a szintén ott működött iparosok, vállalatok iratait kérik még ki. Csoportos kutatást általában építészhallgatók folytatnak, akik egy tanár irányításával, csoportmunkában, egy-egy iskolai projekt erejéig látogatnak el hozzánk. Ezek a feladatok gyakran heteken át tartó, hat-nyolc kutatópárt foglalkoztató munkafolyamatok, amelyekhez az „alapanyagot” természetesen a rendes kutatói ügymeneten felül kell biztosítani, általában azonban előre egyeztetett módon. Az ilyen jellegű csoportos kutatásokkal kapcsolatban a kiszedendő mennyiségen (általában kb. ötven helyrajzi számon) felül az is nehezítő körülmény, hogy a terveket többen is megnézik a csoportból, vagy a végén kérnek szkennelést is egy-egy tervlapról, ezért az összes anyagot a projekt végéig „kézközelben” kell tartani. Mindezek ellenére ez a rendszer általában évek óta zökkenőmentesen működik a BFL-ben. 32 Korábban nem volt ritka az olyan külföldi kutatók megjelenése sem, akik építészhallgatóként vagy tanárként kutattak egy-egy specifikus épülettípust (például közműépületeket), vagy híresebb tervezők munkáit. Ők rendszerint – jóllehet, nem beszélnek 32 Ilyen csoportos kutatási kérelemként jelenik meg évről évre a „Budapest 100” elnevezésű fővárosi kulturális programsorozatban szereplő épületek terveinek kutatása is. A BFL és az eseményt szervező Kortárs Építészeti Központ együttműködési megállapodást kötött, így a többségében önkéntes laikus kutatók az épületekre vonatkozó kutatásokat szervezetten, a levéltár részéről is koordinálva és segítve végzik. A házakról összegyűjtött adatok, a beszkennelt tervek, illetve a készített épületfotók a Budapest Időgép alkalmazás adatbázisába is bekerülnek. A programsorozatról bővebben: http:// budapest100.hu/ (A letöltés ideje: 2022. május 10.) Herédi Attila
