Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - Cseh Gergő Bendegúz: Beszámoló a Levéltári Szakfelügyelet 2021. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól
10 Levéltári Szemle 72. évf . ■ A közösségi média különböző eszközeinek és felületeinek alkalmazása meglehetősen elterjedt a hazai közlevéltárakban, bár ezek használata nagyon eltérő színvonalú és intenzitású. A többnyire mérsékelt gyakorisággal frissülő, leggyakrabban intézményi híreket közlő levéltári profilok többségével szemben néhány intézmény érdemben hozzákezdett a levéltári tartalmak módszeres, érdeklődést keltő publikálásához is. Továbbra is ritka kivételnek számítanak ugyanakkor a közösségi médiában történő közösségépítés különböző kísérletei, vagy a felhasználók bevonása a tartalomfeldolgozásba, a levéltári tudás gyarapításába. Pontos kimutatások ezen a téren nem állnak rendelkezésre, de a közösségi médiában megosztott levéltári tartalmak csak igen ritkán kerülnek ki a közvetlen és közvetett kollégák érdeklődési körén túlra is. Az egyes alkalmazások közül egyértelműen a Facebook használata dominál, ugyanis ezen a felületen a közlevéltárak 64%-a van jelen, míg Youtube-on keresztül 28% tesz közzé – általában rendezvényekről készült – videókat, az Instagramon pedig mindössze a közlevéltárak 16%-a érhető el. Fontos tény, hogy a levéltárak általában nem tesznek különbséget a közösségi média egyes felületei szerint: megpróbálják ugyanazt a tartalmat kisebb-nagyobb módosításokkal mindenütt publikálni. Általában sem jellemző egyébként a közösségi média egyes felületeire történő célzott tartalomgyártás, az intézmények – nyilván erre fordítható erőforrások híján – csak tudósítanak ezeken a felületeken arról, ami a levéltárban egyébként is megtörténik. ■ A levéltári adatbázis-építés az utóbbi évek kiemelt feladatai közé tartozik szinte minden hazai közlevéltárban. A nagyobb levéltári intézmények saját vagy pályázati forrásból fejlesztik ezeket az adattárakat, de a kisebb közlevéltárak számára is számos lehetőség nyílt e téren az elmúlt időszakban egyrészt pályázati források, másrészt társintézményekkel, kutatóhelyekkel kötött együttműködési megállapodások révén. Kiemelendő, hogy az „adatbázis” fogalmát a felmérések során meglehetősen tág értelmezésben kezeltük, így a fond- és állagjegyzékeket, valamint a kisebb intézmények strukturáltabb Excel-táblázatait is ebbe a kategóriába soroltuk, mivel például a felsőoktatási levéltárakban gyakori hallgatói vagy oktatói adatbázisok jellemzően ebben a formában készültek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a hazai levéltári adatbázisok meglehetősen széttagoltan, számos különböző területen érhetők el online formában: Cseh Gergő Bendegúz 0 10 20 30 40 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Közösségi média használata Facebook Youtube Instagram 64 28 16
