Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Vállalati iratok gyűjtése II. Szabályozások és intézményi keretek a gépipar példáján
63 2021/1. ▪ 52 – 65. olvasztó adminisztratív előírások nyomán született. 19 Így azt, hogy a vállalati iratok gyűjtése mennyire a „naturális szemléletű” gazdaságirányítási rendszer hatalmi törekvéseinek ellentmondásokkal teli emlékműve maradt, az eltelt évtizedek ellenére elmaradt megújulásnál talán semmi sem bizonyítja jobban. Felhasznált irodalom Adler–Seres, 1971 = Adler Vilmos–Seres Ferenc (szerk): Adattár. A vállalatok és szövetkezetek gazdasági tevékenységének és egyéb adatainak gyűjteménye. Bp., 1971. Alföldim 1988 = Alföldi Vilma: A vállalati iratkezelés néhány problémája. Az Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. Szerk.: Dóka Klára, 1988. 113–126. Balázs, 1975 = Balázs Péter: A Levéltári Tanács 1974. évi munkája. Levéltári Szemle, 1975. 1. sz. 257–263. Bencze, 1987 = Bencze Géza: Műszaki múzeumok, ipari szakgyűjtemények. Üzemtörténeti Értesítő, 1987. 14–23. Bikki–Haraszti, 1994 = Bikki István–Haraszti Viktor (öáll.): Útmutató a csődtörvény levéltári alkalmazásához. Kézirat. Felszámolók Szakmai Kamarája, Bp., 1994. Dóka, 1990 = Dóka Klára (szerk.): Iratkezelési ismeretek 2. (Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára), Bp., 1990. Ember, 1969 = Ember Győző: Levéltári rendeltetés – levéltárosi hivatás. Levéltári Közlemények, 1969. 1. sz. 3–20. 19 Nem véletlenül nem tudott érdemben előrelépni a kevés számú, gazdasági iratok ügyét tárgyaló kiadványok egyike sem: a tömeges megszűnések, átalakulások időszakát követően a Magyar Országos Levéltár által kiadott módszertani kiadványban közölt általános „minimumjegyzék” az Erdmannféle vizsgálat, korábbi ügykörjegyzékek alapján összeállított listájának frissített kiadása volt, amelyet a felszámolások kapcsán kiegészítettek, bár a módszertani útmutató jelentős része és benne a „minimumjegyzék” már korábban megjelent a felszámolóknak készített kéziratos összefoglalásként: Bikki–Haraszti, 1994., Körösmezei–Sipos, 2001. (5. sz. melléklet). Közel egy időben jelent meg az Országos Levéltár másik kiadványa is, amely a kilencvenes évek zavarba ejtő, csődtörvény nyomán kialakult általános levéltári gyakorlat közepette, mintegy arra való válaszként próbálta meg felépíteni a gazdasági levéltári értékelés kereteit, s amely bár számos korábbi anomáliát – kizárólag „módszertani” problémaként – érintett, részleteiben nem tudott továbblépni a korábbi hagyományokon, s elemzése csak a rendszerváltás utáni céges működés általános jellemzőit, adminisztratív kereteit és iratait érintette. Koroknai, 2002. Míg az utóbbi munka megpróbált valamelyest számot vetni a kilencvenes évek eseményei, ill. a 1995. évi LXVI. törvény után kialakult helyzettel, a gazdasági szerveket érintő levéltári előírások – a kisebb korrekciók ellenére – továbbra is a korábbi időszak elképzeléseit hordozzák magukon, még ha szűkebb körben is: legyen szó akár a változó számú állami tulajdonú cégek iratanyagának kötelező levéltári átadásáról, a gazdálkodó szervezetek privatizáció előtti anyagát illető levéltárak közötti „illetékesség” kérdéséről, a szervnyilvántartás előírásairól, a fondszerkesztési elvekről vagy akár bizonyos fondfőcsoportok létéről és megnevezéséről. A vállalati iratok gyűjtésének történetét illető reflexió hiányához, ahistorikus értékeléshez ld. Körmendy, 2009: 384., 391–395. Vállalati iratok gyűjtése II.
