Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Műhelymunkák - Györgyi Csaba: Civil a pályán A civil szervezetek iratainak gyűjtése Budapest Főváros Levéltárában

46 Levéltári Szemle 71. évf . Levéltári gyarapításaink másik, folyamatos forrását a Fővárosi Törvényszék Gaz­­da sági Kollégiumának Felszámolási Csoportjától, valamint közvetlenül a felszá­molócégektől beérkező felszámolási-végelszámolási közzétételek jelentik, amelyek­ből 2016 óta, a civil iratok levéltáros referenseként, eddig több mint százat vontam vizsgálat alá. Külön köszönet illeti a Fővárosi Törvényszék Civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartási csoportjának munkatársait, akik kérésemre, a meglévő adataik felhasználásával, készítettek számunkra egy olyan adatbázist, a mely a 200025 és 2018 között megszűnt civil szervezetek alapvető adatait 26 tartalmazza. A magán és civil iratok levéltári gyűjtésének tényleges alapját elsősorban nem a jogszabályok, illetve a levéltári törvény által megalapozott illetékesség jelenti, hanem a gyűjtőköri tevékenységhez feltétlenül szükséges, s a folyamatos kommuni­káció során kialakított, bizalmi kapcsolat. Az, hogy melyik levéltárba kerüljön egy adott civil iratanyag, területi gyűjtőköri elv alapján dől el. A Koncepció szerint „a BFL gyűjtőkörébe elsősorban azok a fővárosi székhelyű civil szervezetek tartoznak, amelyek Budapesten, illetve annak agglome­rációjában fejtik ki tevékenységüket”27 . „Mindazon szervezetek megkeresései, ame ­lyek ennek a kritériumnak egyértelműen nem felelnek meg, továbbítandók annak a levéltárnak, amelyik gyűjtőköréhez a civil szervezet székhelyét és/ vagy működési területét tekintve illeszkedik.”28 . Ennél részletesebb meghatározásra még akkor sincs szükség, ha az esetek egy kis hányadában nem ilyen egyértelmű a helyzet. Érdemes azonban figyelembe venni azt is, hogy „ha az a levéltár, amelynek a megkeresést to­vábbítottuk, nem kíván azzal foglalkozni, ám a felajánlott iratok maradandó értékűek, abban az esetben tekintünk csak el az elsődleges gyűjtőköri szemponttól, és vesszük fel mi a kapcsolatot az adott szervezettel.” 29 A civil iratgyűjtés néhány gyakorlati példája A megszűnt civil szervezetek adatbázisa, illetve a korábban említett CivilArchiv pla­kátok, szórólapok, újságcikkek, valamint a személyes kapcsolatok felhasználásával történt népszerűsítés nyomán mintegy tizenhét civil szervezettől érkezett megke­resés iratanyag átadására vonatkozóan.30 Következzék most néhány, a civil iratok gyűjtésével kapcsolatos konkrét példa az elmúlt esztendők tapasztalataiból. 25 Azért választottam a 2000-et a megszűnések kezdő dátumának, mert egy, a rendszerváltozás idején létrehozott egyesület, alapítvány eddig az időpontig már tíz esztendőnyi múlttal, s az ehhez mérhető, működéssel kapcsolatos iratanyaggal rendelkezhetett, így érdemes arra, hogy keresést indítsak rá. 26 A szervezet neve, a képviselő vagy képviselők neve, a létrehozás és a megszűnés éve, a telephely. 27 Györgyi et al., 2017: 2. 28 Györgyi et al., 2017: 18. 29 Györgyi et al., 2017: 20.; Fehér et al., 2021: 8–13. 30 Ezek mellett, érthető módon, túlsúlyban voltak a magánirat felajánlások. Györgyi Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents