Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Mérleg - Két kötet Gyulafehérvárról Bernád Rita-Magdolna: A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár repertóriuma Az Erdélyi püspökök székesegyháza 1949. Forráskiadás (Apró Erzsébet)
73 2021/4. ▪ 69 – 74. össze Márton Áron püspöknek 1949-ben, amelyet aztán hetven évig elzárva őriztek és csak most 2021-ben került elő. 1949 jubileumi évnek számított, mivel Márton Áron püspök pappá szentelésének 25. és püspökké szentelésének 10. évét jelentette, s ez egyúttal sajnálatos módon letartóztatásának éve is volt. A kézirat azért is páratlan fontosságú számukra, mert elsősorban Márton Áron féltve őrzött hagyatékának részét képezi, értékét pedig növeli az a tény, hogy négy szerzője közül Sándor Imrét, az akkori nagyprépostot, és dr. Boga Alajos kanonokot egy évvel később börtönbe zárták, és röviddel ezután hitükért vértanúhalált haltak. A közölt kézirat felbecsülhetetlen értékéről Bernád Rita-Magdolna is ír A kéziratról című fejezetben, amelyet értéke miatt és biztonsági okokból hetven éven keresztül „bizalmas személyek” a jelenlegi gyulafehérvári érsekség épületében rejtegettek, és csak most került elő az általános hivatalátadással járó szokásos tárgyi tételek számbavételekor. A Márton Áronnak ajándékul szánt kötet összeállítói a káptalan tudományos kutatásban is jártas tagjai dr. Boga Alajos, Boros József, dr. Faragó Ferenc és Sándor Imre voltak. A kézirat átírásával Ádám M. Norberta szatmári irgalmas nővért bízták meg, a kötetbeli datálás szerint 1949-ben készült el feladatával. Az ő munkáját is dicséri az elkészült jubileumi kiadvány. A kötet eredetijének átadási körülményeit sajnos források hiányában nem ismerjük, de a szerkesztők feltételezik, hogy Márton Áron pappá szentelésének 25. évfordulója (július 6.) előtt és püspökké szentelésének 10. évfordulójára (február 12.), de még június 21-i letartóztatása előtt kézhez vehette az igényesen megszerkesztett könyvet. Utóbbira abból következtethetünk, hogy 1949. június 4-én, a csíksomlyói búcsún megköszönte papjainak és szerzeteseinek a püspöki kinevezése évfordulójára küldött üdvözleteket (7–8. o.). A kötet külső és belső jegyeinek minden apró részletére kiterjedő és a szakmai követelményeket követő leírás Bernád Rita figyelmét és szakmai munkáját dicséri (7–8. o.): „A 149 oldalas, kék tintával, kézzel írt és díszített kéziratot szürke színű, félkemény kartonba kötötték. Felső tábláját a Gyulafehérváron élő elismert grafikus, Reithofer Jenő (1880–1952) a székesegyházról barna tintával készített grafikája díszíti, amelyet utólag ragasztottak a borítóra. A művész a rajzlap bal felső sarkába a Keöpeczi Sebestyén József által tervezett püspöki címer ábrázolását is feltüntette kék tintával. Az esztétikai megjelenés fokozásáért a kötet a kötet gerincét püspöklila színű selyemszalaggal fonták át négy keresztöltéssel, az adott korszakban is tartósnak ítélt japánkötés utánzataként. A selyemszalag végeit a kötéstábla hátsó borítójának belsejében alul, egyszerű papírfelzetes szárazpecséttel rögzítették a székeskáptalan 18. századi pecsétnyomójával. Az előzék bordós-barnás árnyalatú, márványerezetet utánzó, érdes tapintású vastag papírból készült. A címlapon egy szintén Reithofer Jenő által készített grafikát találunk, amely a székesegyház északi, Lázói-kápolnába nyíló reneszánsz bejáratát ábrázolja. Az ajánlás végén Szent Mihály főangyalt, a püspöki templom védőszentjét jelenítették meg díszes medalionban. Az amúgy MÉRLEG
