Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Mérleg - Két kötet Gyulafehérvárról Bernád Rita-Magdolna: A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár repertóriuma Az Erdélyi püspökök székesegyháza 1949. Forráskiadás (Apró Erzsébet)

71

2021/4. ▪

69

–

74.

„szakmai lelkiismeretességgel és gondossággal” őriznek, elismerve az ott dolgozók szakmai munkáját, eredményeit. A kiadvány bevezetőjét Bernád Rita írta Szent Barnabás apostol emléknapján (június 11-én), s e szöveg szintén egy szép gondolattal indul: „A levéltárak a megőrizendő és közvetítendő, élénkítendő és felhasználandó egyházi emlékezet helyei, mivel a keresztény közösség örökségével való legközvetlenebb kapcsolatot jelentik.” (9. o.) A bevezető tartalmazza a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár rövid történetét, majd a plébániai levéltárak iratai 2003-ban elkezdett módszeres összegyűjtésének és a gyűjtőlevéltárak kialakításának ismertetését, amelyhez maga a szerző levéltárosi/

levéltárvezetői szakmai munkája és elhivatottsága is hozzájárult. A tárgyi feltételek megteremtése magyarországi támogatásokkal valósult meg, közben az iratok helyszíni ellenőrzésének, szorgos összegyűjtésének és szakszerű rendezésének köszönhetően sorban alakultak meg a gyűjtőlevéltárak. A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár időrendben a kilencedikként jött létre 2016-ban.3

Székhelye Csíksomlyón, a Szent Péter és Pál plébánia épületében kapott helyet. A csíkszeredai plébánia az utóbbi három évszázadban többször is főesperesi székhely volt. Jelenlegi épületét 1913-ban, eredetileg főesperesi központnak tervezték. Mivel a levéltár helyének kiválasztásakor a két csíki főesperesi hivatal székhelyei Csíkdánfalván és Csíkszentgyörgyön, egymástól igen távol eső falvakban voltak, ezért a csíksomlyói kegyhely látogatottsága, a plébánia földrajzi megközelíthetősége és az épület nagysága indokolta és egyben lehetővé tette a gyűjtemény befogadását, így a választás erre a helyszínre esett. A raktárak kialakítása, felszerelése és berendezése, Hargita Megye Tanácsa és a magyar országi Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával igen rövid idő alatt megvalósult, 2015 őszétől 2016 nyaráig. Az egyes plébániai iratok rendezése 2018 tavaszáig tartott. A gyűjtőlevéltár mellett, ugyanabban az épületben 2018-ban nyert elhelyezést a magyar kormány anyagi támogatásával egy gyűjtőkönyvtár és egy restaurátorműhely is, így lehetőség teremtődött a veszélyeztetett állapotú dokumentumok helyben történő restaurálására is. Az elektronikus kutatás iránti egyre növekvő igény kielégítése miatt pedig elkezdődött az anyakönyvek, historia domusok, iktatókönyvek, egyháztanácsi jegyzőkönyvek és egy kevés 17. századi irat digitalizálása.

A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárban őrzik a felcsíki és az alcsíki főesperesi hivatalok iratai mellett 34 egyházközség és két filia levéltári anyagát is, összesen 85 ifm iratot. A fejedelemség időszakából csupán egyetlen eredeti irat maradt fenn, amelyet 1646-ra datáltak, és a csíkszenttamási plébánián őrizték. Nagyon jó hír, hogy az első anyakönyvek kezdő éve több plébánia levéltárában is igen korai. A két legkorábbi anyakönyvet Csíkszentmihályon (1693) és Kozmáson (1695) őrizték meg, e köte tek a kereszteltek névsorát tartalmazzák. Az egyes plébániák hivatali iratai között számos 3 Gyűjtőlevéltárak: Gyulafehérvár (2003), Szamosújvár (2005), Sepsiszentgyörgy (2005), Marosvásárhely (2005), Gyergyószentmiklós (2007), Székelyudvarhely (2008), Szamosújvár (örmény katolikus, 2010), Kolozsvár (2011).

MÉRLEG