Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története

40

Levéltári Szemle 71. évf

.

ABB svájci céggel 1990-ben hozta létre közös kft.-jét ABB-Láng Kft. néven. A reorganizáció utáni Láng tevékenységéből a működőképes részeket a kft-be apportálták, amely párhuzamosan működött az állami tulajdonban maradt vállalattal, majd részvénytársasággal együtt.58

Ebből a kettősségéből eredően a korábbi időszak iratai (is) gazdátlanná váltak, s a telephelyen belüli költözések és átalakítások nyomán jelentős részük elkallódott és idővel megsemmisült.59

A helyzetet nemcsak az idézte elő, hogy az akkoriban akut helyhiánnyal küzdő Fővárosi Levéltár nem is tudta volna befogadni a több száz iratfolyóméternyi dokumentumot, de a mindenkori levéltári, múzeumi szabályozások sem segítették, hogy kialakuljon az iratok őrzésének egy olyan pozitív, holisztikus szemléletű vállalati kultúrája, amelyre hosszú távon építeni lehetett volna. Az iratőrzés érdemi lehetőségét ráadásul az átalakulás kaotikus időszakának eseményei csak tovább gyengítették. Mindemellett a tömeges megszűnések nyomán szerepzavarba kerülő magyar levéltári rendszer egy ilyen ambivalens szituáció detektálására nem is volt igazán képes. Ugyan a korábbi vállalati szervnyilvántartás felülvizsgálata az új épületben elhelyezett Budapest Főváros Levéltárában megkezdődött, s ennek részeként a levéltár a Láng Gépgyár jogutódját is felkereste, de a kapcsolat nélkül eltelt évtizedek és átalakulások miatt nagyobbrészt már csak az iratanyag megsemmisülését tudta konstatálni – néhány kivétellel. Az utolsó húsz év vezetőségi iratai, igazgatói utasításai és a nyolcvanas években lezajlott szanálás 19 doboznyi irata mellett jelen sorok szerzőjének három sorozatot sikerült fellelnie a cégnél: a háború utáni ötven év mérlegbeszámolóit (10 doboz), a személyzeti irattárban őrzött, a húszas évektől az ötvenes évek fordulójáig vezetett munkásnyilvántartó kartonokat, tisztviselői törzskönyveket (25 doboz és 3 kötet), valamint a Fotóarchívum üvegnegatívjainak még az üzemi gyűjtemény működése során beleltározott egy részét (230 db, 2 doboz).60

Az átadással közel egy időben turbináinak gyártását; ennek részeként kapta meg a svájci Escher-Wyss cég által kifejlesztett gépek rajzait is. A szindikátus 1933-ban felbomlott, ekkor kötött licencszerződést a szintén svájci illetőségű BBC-vel, amelynek szabadalma alapján végezte a továbbiakban a turbinagyártást, de az államosítás után a kapcsolat teljesen megszakadt. Ugyan a vállalat az ötvenes években saját fejlesztésekbe kezdett a turbinagyártás terén is, azonban a hatvanas évek elejére egyértelművé vált, hogy az egyedi gépgyártás jellegéből adódó műszaki fejlesztés lehetőségei az adott körülmények között kimerültek, így a Láng többkörös tárgyalások eredményeként 1966-ban ismételten licencszerződést kötött a BBC-vel, amelyet a későbbiekben többször megismételtek. Az államosítás előtti turbinagyártás történetéhez lásd Tirser,1970., a későbbi műszaki-fejlesztési és licenckérdésekről Tárnok, 1980.

58 A cég privatizációjához Szalavetz, 1998: 32–44.

59 A „gazdátlanság” a műszaki könyvtárat és a külön kezelt műszaki rajztárat is érintette, lásd a Turbina utolsó számában megjelent tudósítást a Láng műszaki múzeum létrehozásának reményével: Turbina, 1991. áprilisi szám, 3.

60 BFL XXIX.3.39 13199/2012 Emellett töredékesen az 1930 előtt keletkezett gyári műhelyek rajzai és megrendelőkönyvek is átadásra kerültek. Itt érdemes megemlíteni, hogy a vidéki ipartelepítés keretén belül 1970-ben létrehozott dombóvári gyáregységnek, 1987-től leányvállalatnak az iratanyaga mindvégig kívül esett a Fővárosi Levéltár gyűjtőterületi horizontján, annak töredékes anyagát Köcze László