Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
24 Levéltári Szemle 71. évf . hogy 1915-ben a cég telephelye mellett működő Hazai Gépgyár Rt. beolvadt a Láng L. Gépgyár Rt.-be.3 A beolvadással nemcsak a gyártmányok száma szaporodott (kazá nokkal, illetve vegyipari berendezésekkel), de az I. világháború időszakára a cég nél dolgozók létszáma is jelentősen, 1000-1200 főre nőtt. A cég kezdettől fogva érzékenyen alakította a gyártási profilját, hol a honi élelmiszeripari konjunktúrára (malomiparra, szesziparra), hol a nagy községi és közüzemi energetikai beruházásokra alapozva, vagy a könnyűiparnak (textiliparnak, nyomdaiparnak) a válságidőszakban is folytatódó fejlődésére építve. Mindemellett a cég a századfordulótól kezdve nem elhanyagolható mértékű exporttevékenységet is folytatott, elsődlegesen a Balkán felé, de Nyugat-Európába, a Közel-Keletre, a cári Oroszországba, majd a Szovjetunióba, Törökországba és más országokba is szállítottak általuk készített berendezéseket. A részvénytársaság a harmincas évek második felében az ország egyik legjelentősebb gépipari vállalatává nőtte ki magát, amely 1938-ban a Hitelbankkal való egyeztetést követően tulajdonosa lett a részben hasonló profillal rendelkező Röck István Gépgyár Rt-nek. Szintén a Bankkal való egyeztetés eredményeként a Láng Gépgyár vezető tisztségviselői látták el 1941 és 1945 között a Magyar Radiátorgyár Rt. vezetését, s a hadiüzemmé nyilvánított Láng L. Gépgyár Rt. 1943-ban elérte termelésének csúcspontját. A háborút a Láng Gépgyár komolyabb anyagi károk nélkül vészelte át, így 1945 januárjától a Vörös Hadsereg javító-szerelő üzemeként funkcionált, majd a jóvátételi szállítások részeként előállított félstabil gőzgépek-lokomobilok biztosították a termelés folyamatosságát. Ugyan a Hitelbank 1947-es államosítását követően a cég részvényeinek jelentős része állami kézbe került, de látványos változásra csak 1948 márciusában, a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok államosításakor került sor, amikor is a Nehézipari Központ (NIK) új vállalatvezetőt rendelt ki a céghez és a közel negyven éve vezérigazgatói tisztséget betöltő Láng Gusztávot nyugdíjazták. A cég működésének kezdetétől fogva elsődlegesen egyedi gépgyártással foglalkozott, amelyek – a konstrukciós költségek okán – gyakran egyszeri vagy hosszabb időre szóló licencvétel, illetve a vevő által adott rajzok alapján készültek. (Ilyenek voltak például a gőzgépek, gőzturbinák, két-, illetve négyütemű gázmotorok, dízelmotorok, gőzkazánok, bepárló és ásványi olajfeldolgozó berendezések, szeszfinomítók stb.). Az egyedi gépgyártás mindenkori jellemzői közé tartozott és tartozik, hogy az egyedi gyártmányoknál a technológiai előírásokat sokszor nem lehet kellően részletezni, hanem a mindenkori megrendelő igényei szerint kell a gyártást megvalósítani. Ebből következően ezekben a gyárakban mindenkor igen magas a kvalifikált, illetve a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkaerő aránya. 4 3 A Hazai Gépgyár Rt. 1911-ben alakult meg az 1861-ben alapított Eisele József kazán- és gépgyára, valamint az 1909-ben létrehozott, korábban fióktelepként működő Magyar Sangerhauseni Gépgyár Rt. egyesüléséből. Bencze, 2006: 56–61. 4 Az egyedi gépgyártás jellemzőihez: Tárnok, 1983: 16–26. Köcze László
