Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Forrás és érték - Kovács-Veres Tamás Gergely: Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754–1755-ben
16 Levéltári Szemle 71. évf . Nyitra vármegye nemességigazolásai tanulságokkal A középkori Magyar Királyságban létrejövő és fejlődésnek induló Nyitra vármegye életét az 1526 után kiépülő török uralom kezdte egyre erőteljesebben befolyásolni. Az 1549-es dicalis conscriptio tanúsága szerint már hat Érsekújvár körüli helység tartozott a hódoltsághoz, és adózott az új hatalomnak.29 Az összeírások alapján a szá zad végéig képet alkothatunk a vármegye portaszámának csökkenéséről, valamint arról, hogy nagyjából 10%-uk hódolt folyamatosan a töröknek: 30 1599–1600-ban az oszmánok Semptének tartottak, és útjukban mindent felégettek, majd Galgóc és Pöstyén felé fordultak, és innen a Vág-völgyét pusztították el egészen Csejtéig, eközben a támadók másik csoportja a Nyitra folyó mentén haladt Tapolcsányig. Bocskai hajdúi már 1601-ben pusztították a bajmóci járást, és 1605-re elözönlötték a Vág- és a Nyitra-völgyét, elfoglalva Galgóc és Trencsén várát.31 A tizen öt éves háború végeztével nyugalmasabb évek következtek. A 17. század második felében azonban nagyarányú támadó hadjárat indult a vármegye ellen. 1663 szeptemberében Köprülü Ahmed elfoglalta Érsekújvárat, létrehozva ezzel egy újabb vilajetet, majd októberben Nyitra erőssége is meghódolt. Nyitra már 1664 májusában, Érsekújvár pedig 1685 augusztusában került vissza magyar kézbe. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok bírták az erősségeket, 1708-ban maga a vármegye is felesküdött a vezérre és fejedelemre.32 Érsekújvár 1710 szeptemberében került csá szári fennhatóság alá. Az 1711-ben megkötött szatmári békével lezárult a háborúskodás időszaka, megindulhatott a konszolidáció. Ennek egyik legfontosabb vetülete a társadalmi viszonyok korábban megszokott rendjének visszaállítása volt. Már Rákóczi államának is gondot jelentettek a nagy számban előforduló gyanús nemesek, akik kivonták magukat az adózás alól, jelentős kárt okozva ezzel a Konföderációnak. Ezért az 1708. évi sárospataki országgyűlés december 11-i ülésnapján elrendelték, hogy e személyek bizonyítsák nemesi származásukat armálisuk felmutatásával, vagy vármegyéjük iga-29 Maksay, 1990: 537. 30 Dedek, 1898: 609. 31 Dedek, 1898: 617–618. 32 Dedek, 1898: 631–633., 637–638., 645–646. Kovács-Veres Tamás Gergely 1564 1566 1567 1572 1574 1576 1593 Szabad porták 4183,5 3929,5 3579,3 3448,75 2904,75 2874,75 2361 Hódolt porták 409,5 400,5 374,5 389,5 275,25 247,75 194
