Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Hírek - A Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlése 2021. Sopron, 2021, augusztus 25–27.
94 Levéltári Szemle 71. évf . határai nem egyértelműen definiálhatók, változásnak van kitéve, létrehozásában többen is részt vehetnek, nem mindig köthető egyértelműen egyetlen iratképzőhöz, a fond zárt, „atomi” jellegének feloldását kívánja hangsúlyozni. Az elméleti előadást követően A szovjet fogolytáborok kartonjainak feldolgozása és publikálása a Magyar Nemzeti Levéltárban címmel, Szatucsek Zoltán az MNL Nem zetközi Kapcsolatok és EU projektek Igazgatóságának vezetője számolt be az ered ményes projektről. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának kezdeményezésére kétéves tárgyalások eredményeként az MNL és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-án kötött egyezményt az RGVA-ban őrzött, a II. világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek nyilvántartó kartonjainak digitalizálásáról és a digitális másolatok átvételéről. A kartonok megismerése sok évtizedes igénye a magyar társadalomnak, amelynek szinte minden családját érintette valamilyen formában a hadifogságba vagy málenkij robotra való elhurcolás. A tavaly átvett és feldolgozott 682 955 karton jelentősen bővítette a kutatható anyagok körét. A hagyományos fordítás mellett a helynevek és településnevek nyelvi feldolgozáson alapuló értelmezését az ELKH Nyelvtudományi Intézetének bevonásával valósult meg, amellyel a gépi feldolgozás segítségével az adatbázis közzétételét évekkel volt képes lerövidíteni. Az előadás a feldolgozás igen sok értelmezési problémájára is részletesen kitérve, igen szemléletes módon mutatta be a projekt nehézségeit, és a megoldásuknál alkalmazott módszerek újszerűségét. A célközönséget intenzívebben elérni szándékozó projektről, számolt be Szabó Dorottya (főlevéltáros, MNL) European Digital Treasures - Levéltári tartalmak újabb (digitális) csatornákon való megjelenítése címet viselő előadásában. A Magyar Nemzeti Levéltár 2018-ban csatlakozott a 2022 őszéig tartó nemzetközi projekthez. A konzor cium, spanyol, portugál, máltai, osztrák, norvég és ír partnereivel együttműködve a Magyar Nemzeti Levéltár olyan új csatornákon kíván megszólítani új – vagy bővülő létszámú – közönséget, mint a transzmédia kiállítások; e-learning anyagok és online workshopok – melyek létjogosultságát a pandémiás helyzet még inkább felerősítette –; online játékok és webes applikációk; digitális tartalmakat és adathasználatot célzó nemzetközi versenyek, valamint a gépi kézírásfelismerésnek és a szövegek átírásának automatizálását célzó pilot és hozzá kötődő crowdsourcing (szakmai munkavégzésbe közösségi erőt bevonó) tevékenység. Rámutatott, hogy a levéltárak iránt mutatott érdeklődés komoly hangsúlyváltáson ment át, a szakmai kutatók mellett már nem „csak" családtörténet-kutatókkal és helytörténet iránt érdeklődők bővülő számával kell kalkulálnunk, de olyan felhasználókkal is, akik más online platformokról csatornázódnak be a levéltári világba. Hegedűs István, (osztályvezető, MNL), Hogyan segít újragondolni a levéltárak szerepét a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás? című előadása némiképpen rímelt Szatucsek Zoltán előadásában elhangzottakra. Noha mesterséges intelligencia a tu-HÍREK
