Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Levéltár│Történet - Kurucz Ádám: Református lelkészből marxista történész és levéltár-igazgató Román János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár első igazgatója
87 2021/3. ▪ 80 – 88. Munkáját mindig nagy szakmai felkészültséggel és felelősségtudattal végezte. A levéltári és levéltár-igazgatási teendők mellett az ismeretterjesztésre is különös hangsúlyt fektetett. Helytörténeti és történeti néprajzi kutató- és feldolgozómunkát végzett, melynek eredményeként több önálló kiadványa, illetve gyűjteményes kötetekben, országos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. E széleskörű tudományos tevékenységét a marxista világnézet és módszer jellemezte. 47 Igazgatósága alatt a levéltár munkája minőségileg sokat fejlődött, terveit céltudatos, átgondolt koncepció alapján valósította meg. Eredményesen küzdött a levéltár elhelyezési körülményeinek javításáért. Vezetési stílusában – beosztottjai szerint is – olykor túlzottan merevnek és keménykezűnek bizonyult. 1975-ös minősítésében fel is hívták figyelmét a demokratikus, kollektív szemléletű légkör fejlesztésének kívánatosságára. Utóbbit annál is inkább indokoltnak tartotta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, mert a levéltár munkatársainak pályaelhagyását az alacsony bérszínvonal mellett a beosztottjaival való bánásmóddal is összefüggésbe hozták. Ez annál is inkább problémát jelentett, mert ekkor a levéltárnak az igazgatón kívül csak egy szakképzett alkalmazottja volt. 48 Politikai szerepvállalását tekintve 1948 elején belépett a Szociáldemokrata Pártba – az egyesülés után Magyar Dolgozók Pártja –, amelyből az első nagy tagrevízió alkalmával 1952-ben meghallgatás és indoklás nélkül kizárták. 1965. április 1-jétől tagja lett a Közalkalmazottak Szakszervezetének. 1970 július 1-jén felvették a Magyar Szocialista Munkáspártba, de a Hazafias Népfronttal alakult ki szorosabb kapcsolata a honismereti mozgalomba való bekapcsolódása révén.49 Fentiek mellett tagja volt még a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Magyar Történelmi Társulat Borsod-Zempléni csoportjának és a Magyar Horgász Szövetség Miskolcvidéki Intézőbizottságának. 50 Tudományos kutatásainak irányvonalát alapvetően munka- és lakóhelye határozta meg. Sárospatakon töltött évei alatt elsősorban történeti néprajzzal foglalkozott. Ekkor születtek meg 16-17. századi forrás-feldolgozó és forrásközlő publikációi. Kutatásai középpontjában a sárospataki kerámiaművesség állt, de a város település- és építészettörténetéről, a szőlőművelésről, halászatáról, bányászatról és a megye iparáról is közölt dolgozatokat. Miskolcon érdeklődése – a korszak tudománypolitikai elvárásaihoz jobban igazodva – a Tanácsköztársaság és a munkásmozgalom helyi története felé fordult. Értekezései, forrásközlései mindmáig alapműveknek számítanak. A megyei levéltár igazgatójaként, az általa felügyelt közgyűjtemény forrásbázisára alapozva 1971-ben elindította a Borsodi Levéltári Füzetek, 1977-ben a Borsodi Levéltári Évkönyv kiadványsorozatot, amelyek szerkesztését is ő végezte. 47 MNL-BAZML-XXIII.3.d. 48 MNL-BAZML-XXIII.3.d. 49 MNL-BAZML-XXIII.3.d. 50 MNL-BAZML-XXIII.3.d. Református lelkészből marxista történész
