Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Levéltár│Történet - Kurucz Ádám: Református lelkészből marxista történész és levéltár-igazgató Román János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár első igazgatója

85 2021/3. ▪ 80 – 88. A személyesen végzett gyűjtőterületi munka, a beszállított nagymennyiségű irat­anyag rendezése, s a költözködések lebonyolítása mellett tudományos munka vég­zésére és szervezésére viszonylag kevés ideje jutott.33 A levéltárat ellenben az egyete ­mi történelemoktatás szempontjából nélkülözhetetlennek tartotta és ezt a szerepét mindinkább erősíteni igyekezett. „Véleményem szerint – fogalmazott 1971-ben – napjainkban nincs elég közel egymáshoz a kutatómunka és az oktatás. A Magyar Történelmi Társulat Borsod megyei csoportjának kutatótagozatában is problémát jelent az utánpótlás kérdése. A társulat törekvése, hogy mind több fiatal történe­lemtanár foglalkozzék levéltári kutatással”.34 A további feladatokat így sommázta: „A levéltárat államigazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézményként de­finiálja a törvény. Tehát nemcsak kutatók keresik fel az intézményt. [...] Nyugdíja­záshoz szükséges szolgálati idő igazolásairól, bizonyítványokról, ingatlanok tulaj­donviszonyait tisztázó dokumentumokról kérnek másolatokat. Ügyfélnek tekintjük természetesen a hivatalokat is”. 35 Az 1971-es korszerűsítés nem oldotta meg a levéltár problémáit. A férőhely-kapa­citás hiányára 1974-ben már egyre nyomatékosabban, a nyilvánosság előtt is igyeke­zett felhívni a figyelmet: „A jövőben csak tanácsi anyagot tudunk átvenni, elsősorban a férőhely miatt. Igen nagy gondot jelent számunkra Borsod megye nagyüzemeinek levéltári anyaga. Országos jelentőségű termelő nagyvállalatok vannak a megye terü­letén, s ezek írott anyagának biztosítása, gyűjtése, tárolása jelenleg nem megnyugta­tóan megoldott. Roppant mennyiségű értékes iratanyag van a vállalatoknál”. 36 1974-ben Szocialista Kultúráért kitüntetést vehetett át,37 amely alkalomból a levél ­tár közművelődésben betöltött szerepéről osztotta meg gondolatait az Észak-Magyar­ország újságírójával: „A közművelődést megelőzően a hivatali érdekkel kell kezdenem munkánkat, hiszen gyakorlatilag még élő anyagok is bekerülnek a levéltárba, ame­lyeknek őrzése bizonyos előírások között történik. Mivel az anyag egy része élő, bizo­nyos magánérdek is fűződik hozzá, ezért ezek őrzésének, kezelésének szintén megfele­lő előírások szerint kell történniük. Nagyon sokan magánemberként is fölkereshetnek minket, különféle ügyiratmásolatokat, igazolásokat kérve. A közművelődést közvet­ve szolgálja a tudományos kutatókkal való foglalkozás, az ő igényeik kielégítése”. 38 Ekkor kifejtett véleménye szerint a levéltárak közvetett úton szolgálják a közmű­velődést, „úgy, hogy a kutatók rendelkezésére állnak, és azok kutatási eredményei segítik közvetlenül a népművelést. Másfelől pedig saját belső tudományos feldol­gozó munkánkkal, kutatást segítő és egyéb kiadványainkkal támogatjuk elsősorban 33 Csorba, 1986: 323. 34 Lévay, 1971: 5. 35 Lévay, 1971: 5. 36 Benedek, 1974: 4. 37 Észak Magyarország 1974. augusztus 18. 1. 38 Benedek, 1974: 4. Református lelkészből marxista történész

Next

/
Thumbnails
Contents