Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: A bihari „élő archívum” – Jakab Mihály pályája
69 2021/3. ▪ 61 – 79. a papok és tanítók nem akarják a magyar nyelvet terjeszteni, mert ebben saját identitásuk elvesztését vélik látni. Egy, a Körös-völgyről szóló cikk írójával polémiába keveredett és Visszhang a Fekete-Körös völgyéről című kétrészes írásában vázolta a főleg román lakosságú Báródság helyzetét, kitérve az ott alapított iskolákra is, amelynek szerinte fontos küldetése, hogy az ottani gyermekek a magyar államnyelvet elsajátítsák.43 Írását tett is követte, az angol Penny Magazin mintájára kiadott Fillértárat önköltségén megrendelte a kerületi iskolák számára. Levéltárnokként a közgyűlési iratok latin nyelven történő lajstromozását – tudván, hogy ezen „szokás a tekintetes rendek tudta nélkül divatozik” – a megye „kegyes rendelését” be sem várva, magyarul végezte az 1829. évi iratoktól kezdve, így „lassanként ki fog a diák nyelv levéltári munkálataink minden ágaiból szorítódni”.44 A közgyűlés „kedvesen vette” Jakab buzgóságát, s utólagosan végzésbe foglalta a levéltári „munkálódásnak magyar nyelven leendő folytatását”. 45 A táblabíró Táblabíróvá a levéltárnokot „tizenegy esztendők leforgása alatt dicséretes munkássággal” végzett megyei szolgálatáért nevezték ki 1836-ban, s e minőségében a közgyűlés alkalmanként különböző feladatokkal bízta meg. Így például 1846-ban Erdélyi Vazul görögkeleti püspök, gróf Stubenberg József és más megyebeli nemesek mellett Jakab Mihály is tagja volt a nádor félévszázados ünnepélyére delegált küldöttségnek. 46 A gróf Csáky és Batthyány családok „vérhatalmi” joga gyakorlásának megvizsgálására kiküldött levéltárnok azonban nem nyújtotta be jelentését, amit a közgyűlés „kedvetlenül tapasztalt” meg.47 Ugyanebben az évben tagja lett az 1818-ban a molnárok által szedett malomvám mértékének felülvizsgálatára kiküldött megyei bizottságnak, amelynek az őrlési vámot tárgyaló korábbi szabályrendeletek egybevetése és ezek alapján javaslat készítése volt a feladata. 48 Versei és színikritikái Jakab Mihály sokoldalúságát mutatja irodalmi érdeklődése is. A Regélő. Első magyar szépművészeti folyóírás című lap legelső számában az ő nevét is feltüntették a folyóirat alapítói és első olvasói sorában.49 Írói próbálkozásaira Szinnyei már utalt, 43 Regélő – Pesti Divatlap, 1833. november 7. Jakab, 1833: 507–510., 1833. november 10. 517–519. 44 MNL HBML IV. 1. b. Fasc. XII. 61/1836. 45 MNL HBML IV. 1. a. 163/1836. 46 MNL HBML IV. 10. 1. 1846. 47 MNL HBML IV. 1. a. 2835/1847. 48 MNL HBML IV. 1. a. 4254/1847. 49 Regélő – Pesti Divatlap, 1833. április 4. 3., 6. A bihari élő archívum"
