Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
29 2021/2. ▪ 18 – 41. Für Elise Szabó Magda élettörténete a Für Elise (2002) című művében folytatódik; képzeletbeli testvére, a trianoni árva, Bogdán Cecília örökbe fogadásával kezdődik, és az írónő bécsi utazásával végződik 1935-ben. A valóság és fikció kérdéskörét vizsgálva először azt kell tisztázni, hogy önéletrajzi regénynek tekinthető-e a mű? Szabó Magdának egyetlen fiútestvére volt, Béla, aki édesanyja előző házasságából született, tehát eléggé zavarba jöhet az olvasó Cili családtagként való megjelenítése miatt. Szabó Magda írói módszere azonban megengedi ezt a „hiteltelenséget”: mindent, ami életében történt szétszabdalta, és a szeletkéit beépítette a regényeibe, színdarabjaiba. A Für Elise tágabb értelemben vett önéletírás tehát, ahol nem a visszakereshetőség, a hitelesség a legfontosabb. A fikció megengedett lehetőség a valóságos életrajzi elemek mellett. 49 E mű kapcsán talán az egyik leggyakrabban megfogalmazódó kérdés: kiről mintázta az írónő a regénybeli lánytestvér alakját, aki Szabó Magda személyiségének ellentéteként jelenik meg. A szakirodalom általában Cilit Szabó Magda legjobb barátnőjének, Mikes Editnek (Agancsos) a személyével azonosítja. A fiktív hős kilétére azonban valójában az írónő egy másik dokumentarista igénnyel készült regényében, a Megmaradt Szobotkának című könyvében bukkanhatunk. Nem másról van szó, mint férjének első feleségéről, Szoyer Iliről, akinek alakjához számos ponton kapcsolódik a Für Elise Cilije: a csodaszámba menő muzikalitás, a tragikus szerelem és a korai halál mind rokon vonás a két személynél. A névválasztás is beszédes: az Ili és Cili név hasonlósága tudatos írói játék része, arról nem is beszélve, hogy Szent Cecíliát a zene védőszentjeként tisztelték. 50 A regény korrajz, a két világháború közötti Magyarország korrajza. Bár a Nagy Háború veszteseit már a regény elején plasztikusan leírta,51 az I. világháború borzal mairól nem nagyon olvashatunk a regényben. A Für Elise történetéből – hasonlóan az Ókúthoz – hiányzik a véres valóság. De ez igazából nem is véletlen. Egyrészt Szabó Magda sohasem törekedett a társadalmi háttér részletes bemutatására, más-49 Vallasek–Tarján, 2003. 50 Maczák, 2017. 51 „Körülöttünk ott botorkáltak a háborúból szürke, öreg arccal, sérült idegrendszerrel visszatért, alig serdült fiúk, soha mosolyra nem húzódó ajkú özvegyek, semmi fizikai tevékenységre többé nem alkalmas, lábuk, karjuk vesztett tört gerincű, székbe ágyazott megnyomorodtak, meg azok az élőhalottak, akik épp csak meghalni tértek vissza szülőhelyükre, mert a fogság úgy elgyötörte, hogy pár hónap múltán már vihették őket a sírba. Jártak körülöttünk ismerősök, barátok, akiknek fiait idegen földbe temették, s keserű irigységgel nézték azokat a boldog boldogtalanokat, akik legalább helybeli temető sírkövére borulva gyászolhattak, mert gyermekük nem egy olasz vagy galíciai tömegsírban pihent.” Szabó, 2016: 31. ...a Valamikort konzerválni...
