Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
24 Levéltári Szemle 71. évf . Szakmai tanácsokat Balogh István professzor mellett más történészektől is kapott, így például Benda Kálmántól. Kapcsolatuk azután kezdődött, miután Debrecenben bemutatták a Kiálts, város! című művét. Benda Kálmán kereste meg az írónőt levélben. A Bocskai korszak legjelesebb kutatójaként méltatta a darabot, mondván, a színpadi szituációkban ráismert azokra az eredményekre, amelyek az ő és a témával foglalkozó többi szakember műhelyében születtek. A levélváltásból barátság született, s az írónő több ízben kért ezután segítséget tőle, például a meráni trilógia megírásakor: „Megkértem, hadd konzultálhassak vele, mielőtt drámát írnék IV. Béláról. Tanítványául fogadott, tatárjárásról szóló könyveket kölcsönöz, értékes munkaidejéből gyakran áldoz rám órákat. Én meg készülök, mint egy kisdiák, felmondom neki a leckét [...] persze, ha majd belefogok a drámába, el kell engednem a kezét. Akkor derül ki igazán, hogy sikerült-e tárgyilag tökéletesen felkészítenie. Ha sikerült, akkor jogot szereztem arra, hogy akár tíz-húsz esztendőt is „tévedhessek”. 27 Ezért a dramaturgiailag szükséges „tévedésért” – úgy vélte – a történelmileg hiteles korkép kárpótlást nyújt. Béla király A Béla király az Az a szép, fényes nap után már egy évtizeddel később, 1984-ben je lent meg. A színmű a tatárjárással foglalkozik, pontosabban a IV. Béla által véghezvitt újjáépítéssel. Az írónőt a trilógia elkészítésének kezdetén az a döbbenet vezette, hogy az ország újjáépítését éppen annak a meráni nőnek a fia végzi el, akit a nemzeti felháborodás kivégzett. A meráni „fiút” uralkodása kezdetén egy ország ellenszenve és gyanakvása fogadta. Amit véghezvitt, az viszont igazolta őt, hogy koncepciója helyes volt. A trilógia elkészítését ismét hosszú gyűjtőmunka előzte meg. Levéltári forráso kat is olvasott, amelyekre Benda Kálmán hívta fel a figyelmét. A latin nyelvű króniká kat, okleveleket és leveleket – mint például a IV. Béla pápával folytatott levelezést – eredetben is tanulmányozhatta. Nagyon jól tudott latinul. A klasszikus auktorok mellett az egyetemen Varga Lászlótól középlatint is tanult, s ennek most nagy hasznát vette. A tatárjárásról viszonylag kevés hazai krónika emlékezik meg.28 Legrészlete sebben az olasz származású Rogerius nagyváradi kanonok írja le az eseményeket, aki szemtanúja és kárvallottja volt a mongolok kegyetlenkedéseinek. 29 27 Zöldi, 1977: 108. 28 Julianus barát két úti jelentése mellett a keleti források elsősorban a tatárjárás előzményeiről tájékoztatnak („Mongolok Titkos Története”). A nyugati források közül a magyarországi eseményekről Tamás, spalatói espeser írt a legrészletesebben „Historia Salonitanorum Pontificum atque Spala tensium” című művében. A különböző kolostorok, káptalanok évkönyveinek krónikarészletei is megemlékeznek néhány mondatban a tatárok pusztításairól. 29 Kézirata nem maradt fenn. Szövegét Thuróczy János krónikája őrizte meg. Thuróczy, 1978. Kézai Simon „Gesta Ungarorum”-a , a Képes Krónika, a Pozsonyi Krónika és a Szepesszombati Krónika sokkal rövidebben ugyan, de leírja az eseményeket. Szendiné Orvos Erzsébet
